Kiss Ambrus: Úgy tűnik, ezentúl Facebook-posztokat fogunk iktatni

„Úgy tűnik, ezentúl Facebook-posztokat fogunk iktatni” – válaszolta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszava azon kérdésére, hogy megjelent-e bármilyen rendeletmódosítás, kormányhatározat arról, hogy a Tisza-kormány a múlt héten úgy döntött: meghosszabbítja a szolidaritási hozzájárulás 2. részösszegének befizetésére korábban adott haladékot egészen október 15-ig.

– tárta szét a karját a főigazgató, ugyanis eddig nem jelent meg a haladék jogi alapját jelentő miniszteri rendelet módosítása, így az inkasszó – elméletileg – bármikor végrehajtható. De a városvezetés abban bízik, hogy ez a kormány szóbeli közléséhez híven, később sem történik meg. A rendelet módosításának hiánya miatt egyelőre a részletszabályok sem ismertek, így az sem biztos, hogy a kormány által adott haladék valamennyi soron következő befizetési kötelezettségre érvényes. A fővárosi önkormányzat egyébként hivatalosan is kérte a szolidaritási hozzájárulás befizetésének rendjéről szóló miniszteri rendelet módosítását. A Pénzügyminisztérium pedig bekérte a pénzügyi és gazdálkodási adatokat.

A Magyar Államkincstár mindenesetre nem vonta le az érintett 37,1 milliárd forintos részletet a főváros folyószámlájáról a héten. Nehéz is lett volna, hiszen Budapest számlája jelenleg Kiss Ambrus közlése szerint 49,5 milliárd forintos mínuszban van. További előrelépés azonban nem történt a fővárosi pénzügyi helyzet rendezése érdekében. A városvezetés és a kormány képviselői azóta sem ültek tárgyalóasztalhoz.

Hivatalos tárgyalások, rendeletek és jogszabályok nélkül, nem létező alkura hivatkozva nem nyúlhatnak hozzá a főigazgató szerint a főváros idei költségvetési rendeletéhez sem. Nincs is miről beszélni, hiszen a pénzügyi keretek nem változtak az elfogadás óta. Csakhogy a Tisza fővárosi frakciója tavaly decemberben azzal a feltétellel szavazta meg Budapest költségvetését, ha júniusban újratárgyalják. Kiss Ambrus szerint azonban most nincs miről beszélni:

A közszolgáltatási szerződéseket megkötötték a fővárosi önkormányzat cégeivel. A peremfeltételek tehát nem változtak. Ez azonban nem változtat a tényen, miszerint Budapestnek június végéig van hatályos költségvetése, így ennek a hatályossági passzusnak a törlésére tesz javaslatot a városvezetés a Fővárosi Közgyűlés jövő pénteki ülésén.

A jövő héten elvileg már teljes létszámban ülésező közgyűlés dönt a közterületi reklámok elhelyezési tilalmáról. Kiss Ambrus tájékoztatása szerint a főváros élni kíván a Tisza-kormány által benyújtott és várhatóan jövő héten zárószavazásra bocsátott törvény biztosította széles önkormányzati jogkörökkel. Mint mondta: a főváros eddig is küzdött a városképet romboló molinók ellen. A közgyűlés már korábban korlátozta a reklámhálók, óriásplakátok kihelyezését. Nem sok sikerrel. Hiába tettek ugyanis bejelentést, a fővárosi kormányhivatal rendre azzal hárította el a bírság kiszabását, illetve az illegális reklámmolinó eltávolíttatását, hogy a 2017-ben hozott településkép védelméről szóló törvény 2023 végéig engedélyt adott a fennmaradásukra. Azután a kormány ezt is felülírta, mire a főváros pereket indított.

Vitézy Dávid, még fővárosi képviselőként erősen nehezményezte, hogy „az Orbán-kormány az ukrán veszélyhelyzetre hivatkozva oly mértékig szabadon engedte a közterületi reklámpiacot, hogy lassan már Új-Delhi is rendezettebbnek fog tűnni Budapestnél, miközben Bécsben, Varsóban és Prágában minden közterületi reklámot tiltó rendelkezések lépnek életbe. Az a balkáni reklámkupleráj, ami a reptérről bevezető gyorsforgalmi út mentén van Budapesten elképzelhetetlen egy hozzánk hasonló történelmű országban” – kritizálta az Orbán-kormányt. Miniszteri kinevezése után nem sokkal be is jelentette, hogy véget vetnek a gyönyörű történelmi épületeinek homlokzatát elcsúfító és a városképet tönkretevő óriás épülethálók, a közúti biztonságot is veszélyeztető reklámtáblák és reklámoszlopok burjánzásának.

A magyar építészetről szóló törvény benyújtott módosítása szigorítaná a reklámok közterületi elhelyezését: reklám a közterületen vagy onnan látható magánterületen kizárólag meghatározott reklámeszközökön jelenhetne meg, korlátozott felületnagysággal. Az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy bel- és külterületeket jelöljenek ki reklámtilalmi övezetként, a reklámeszközök engedélyezése pedig ismét önkormányzati hatósági ügyként, településképi bejelentési eljárás keretében zajlana a jövőben, a bírságok bevétele pedig a helyi önkormányzatot illetné.

A fővárosi önkormányzat ezen felbuzdulva már a jövő heti közgyűlésen meghatározná a reklámtilalmi zónákat. Először is üdvözlik, hogy a törvénymódosítás értelmében új hirdetőoszlopok nem állíthatók. A meglévők is csak ott maradhatnának meg a főváros javaslata szerint, ahol történelmileg hagyományosan jelen voltak. Ennek értelmében a jelenlegi 955 hirdetőoszlopnak alig az ötöde maradna meg.

Az épületeket fedő reklámhálókat teljes egészében száműznék. Az csak egy mítosz a főigazgató szerint, hogy a társasházak az ezekből befolyó bevételekből fedezik a homlokzatfelújításokat, mert mindösszesen egyet regisztráltak ilyen céllal az elmúlt években. Betiltanák a feszített reklámhálókat is, ezekből most 267 darab található Budapesten. A tiltott reklámeszközök leszedésére december 31-ig kapnak haladékot a cégek.

A közgyűlésen várhatóan döntenek a lakásrezsi támogatás keretösszegének emeléséről, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány támogatásáról. Egyelőre nem vették fel a napirendi pontok közé, de a fővárosi taxis szervezetek új egységes javaslattal álltak elő a tarifaemeléssel kapcsolatban. Ezúttal 18 százalékos tarifaemelést szeretnének. A javaslatról holnap egyeztetnek a fővárosi frakciók, ha támogatják az elképzelést, akkor a Fővárosi Közgyűlés jövő héten meg is tárgyalhatja. Májusban 27 százalékos díjemelést javasolt a városvezetés a taxisok kérésére, ám ezt nem támogatta a közgyűlés.