Sokan utaznak északra, Lengyelország városai is egyre népszerűbbek

Tavaly majdnem pontosan 50 százalékkal nőtt a Lengyelországba utazó magyarok száma, amit elsősorban az elmúlt években dinamikusan bővülő közvetlen repülőjáratok hálózata tett lehetővé. Farkas Melinda, a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet budapesti képviseletének vezetője egy nyárindító budapesti szakmai rendezvényen elmondta: már sikerült kimozdulni a korábbi bűvös háromszögből, három évvel ezelőtt még a magyar turisták számára Lengyelország gyakorlatilag Krakkóra, Zakopanéra és az auschwitzi emlékhelyre korlátozódott, miközben Budapestről légi úton közvetlenül csak Varsó volt elérhető.

A szakember szerint a kereslet átrendeződésében az időjárási trendek is szerepet játszanak: az egyre forróbb nyarak miatt sokan keresik a hűvösebb, északi úti célokat, tengerpartokat és kirándulóhelyeket, a látnivalókban gazdag nagy múltú városokat. Ennek következtében különösen Gdańsk iránt ugrott meg az érdeklődés, amely a Balti-tenger partján fekvő városként a „coolcation” trend egyik nyertese lett, amit speciális turisztikai kampányokkal is erősített a magyar turisták körében a lengyel képviselet. A keresletet a járatszámok is lekövetik: a korábbi heti két járat helyett ma már  5–6 közlekedik egész évben Budapest és Gdańsk között. Farkas Melinda hozzátette: a turisztikai kapcsolatok további erősödését segítheti a magyar–lengyel államközi viszony alakulása is, ami közvetve a vendégforgalom bővülésében is megjelenhet, erre máris vannak pozitív jelek.

Mindeközben a hagyományos tengerparti célpont, Horvátország is erős szezonra készül. A Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint már a tavasz is jól indult: április végéig 39 ezer magyar turista érkezett az országba, akik 110 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ez 8 százalékos növekedést jelent a vendégérkezések, és 12 százalékos emelkedést a vendégéjszakák számában az előző év azonos időszakához képest, ami akár új rekordévet is előrevetíthet.

Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi igazgatója szerint a magyar piac stabilan bővül, amit a javuló légi összeköttetés is támogat: a nyári szezonban a Wizz Air és a Ryanair sűrűbb menetrenddel közlekedik Budapestről Zadarba és Dubrovnikba, ami tovább erősíti az elérhetőséget és a keresletet. 

Ciprus esetében a nyári főszezont a közel-keleti konfliktus átmenetileg visszavetette: egy márciusi dróntámadásos incidens után rövid időre visszaestek a foglalások, azonban a kereslet időközben gyorsan helyreállt. Ács-Lévai Viktória, a Ciprusi Turisztikai Minisztérium magyarországi képviseletének vezetője szerint az idei szezon várhatóan nem haladja meg, de elérheti a tavalyi rekordévet. A számok már eleve grandiózusak: a mindössze 900 ezer lakosú sziget 2025-ben 4,6 millió turistát fogadott, ami jól mutatja a mediterrán desztináció turisztikai súlyát. A szakember szerint Ciprus ma már nem kizárólag klasszikus nyári tengerparti úti cél, hanem egyre inkább egész éves célpontként van jelen a piacon. Ciprus, amely az idei első félévben ellátja az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, ezzel is a nemzetközi figyelem középpontjába tudott kerülni.

A három ország példája jól mutatja a magyar kiutazó turizmus átalakulásának irányát is: a klasszikus adriai nyaralások mellett egyre nagyobb teret nyernek a rövid városlátogatások, az északi desztinációk és az egész évben elérhető úticélok. A közvetlen és megfizethető diszkont légijáratok bővülése tovább élénkíti a keresletet, ráadásul a lengyel és a horvát turistaparadicsomok is egyszerűen és gyorsan elérhetők autóval is Magyarországról, ami komoly versenyelőny és erős indok az utazási döntésekben.