Lezárult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az a dolgozói véleménynyilvánító szavazás, amely az egyetemhez csatolt kutatóközpontok jövőjével kapcsolatban kezdeményezett Darázs Lénárd rektor még májusban. A rektor munkavállalók számára szerdán kiküldött levele alapján a kutatóközponti dolgozók szinte egyöntetűen arra szavaztak,
hogy a HUN-REN kutatóhálózatból leválasztott és 2025. augusztus 1-én az ELTE részévé vált négy kutatóközpont – a Humán Tudományok Kutatóközpontja, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Társadalomtudományi Kutatóközpont – váljon ki az egyetem szervezeti rendjéből és irányítása alól.
A rektor azért döntött a szavazás megszervezése mellett, mert korábban a kutatóközpontok kifejezték, hogy szeretnének visszakerülni a Magyar Tudományos Akadémiához. Az MTA és annak új elnöksége pedig nyitottnak mutatkozott a visszavételükre. Darázs Lénárd nem vette figyelembe, hogy tavaly nyáron a négy érintett kutatóközpont húsz kutatóintézetének munkatársai már szavaztak, akkor 90 százalékos többséggel elutasították, hogy az ELTE-hez tartozzanak.
A Népszava birtokába került szerdán kelt rektori levél szerint
összesen a szavazásra jogosult dolgozók 41,5 százaléka voksolt, az ELTE-től való elszakadásra 459, a maradásra 6 voks érkezett, 16 érvénytelen szavazat mellett.
Az alacsonynak mondható részvétel oka, hogy a kutatóközpontokban működő érdekképviseletek a szavazástól való távolmaradás mellett érveltek, a többség így fejezte ki egyet nem értését. Emellett a leköszönő és az új MTA elnök, valamint Tanács Zoltán miniszter is aggályokat fogalmazott meg a rektori szavazás indokoltságával, valamint annak jogi és technikai feltételrendszerével kapcsolatban.
Sok kritika érte a szavazás második kérdését is, ami így szólt: Kívánja-e, hogy a 2025. augusztus 1-én az ELTE szervezeti rendjébe került kutatóközpontok további integrációja (kutatási programok jóváhagyása, ellenőrzése, szervezeti és működési szabályzatok, más szabályzatok megalkotása) felfüggesztésre kerüljenek, amíg a kutatóközpontok jogi sorsáról fenntartói döntés nem születik? Erre a voksoláson részt vettek többsége (349 fő) érvénytelenül szavazott.
Az érdekképviselők úgy érveltek, hogy a kutatóközpontok dolgozói közössége már korábban is többször kifejezte, hogy az MTA-hoz szeretne tartozni, a jelenlegi helyzetben nem látták értelmét egy ilyen szavazás lebonyolításának, a második kérdést pedig visszásnak tartották, mert szerintük az integráció éppen az ELTE késlekedése miatt nem haladt.
A szavazás körüli viták és alacsony részvétel ellenére a rektor elfogadta az eredményt, ami egyébként is egybecseng a korábbi véleménynyilvánításokkal és levele végén azt írja, a szavazás eredménye teljesen egyértelmű.
„Az ELTE vezetése messzemenőkig támogatja a kutatóhálózat egységének mielőbbi helyreállítását és a 2025. augusztus 1-én az ELTE-hez csatolt Kutatóközpontok mielőbbi kiválását.”
A négy érintett kutatóközpont igencsak furcsa körülmények között került kevesebb mint egy évvel ezelőtt az egyetemhez, a rektor és a kancellár gyakorlatilag minden előzmény nélkül jelentkezett be a HUN-REN-nél azzal, hogy szívesen átvennék ezeket a humán intézeteket, azok 1200 dolgozójával együtt. Mivel kevés racionális érv szólt amellett, hogy az egyébként nehéz anyagi helyzetben lévő állami fenntartású ELTE miért szeretné ezt a plusz feladatot magára vállalni, a kutatók között az az információ terjedt el, hogy ez a döntés a legmagasabb politikai szinten dőlt el. Az egyetemhez kerüléssel az érintett kutatóközpontokban dolgozókat jelentős hátrány érte a továbbra is a HUN-REN kötelékében dolgozókhoz képest, utóbbiak átlagosan 30 százalékos béremelést kaptak tavaly januártól, míg a humán intézetekben dolgozók minimális, 10 százalék alatti emelésben részesültek.
Az ELTE rektorának mostani levele azt mutatja, nem fog akadályt gördíteni az elé, hogy a humán kutatóközpontok újra visszakerüljenek a kutatóhálózat kötelékébe, amelynek jövőjéről még nem született politikai döntés. Ugyanakkor Tanács Zoltán miniszter és az MTA új elnökének, Pósfai Mihálynak a nyilatkozatai alapján az körvonalazódik, hogy a kutatóközpontok széles körű egyeztetés és az érintettek szempontjainak figyelembe vétele mellett valamilyen formában visszakerülhetnek az Akadémiához. A múlt héten az MTA-n a témában rendezett kerekasztalra egyébként sem az ELTE rektora, sem a HUN-REN vezetői nem kaptak meghívót.
Elkezdődött az egyeztetés a kutatóhálózat jövőjéről, már ősszel benyújthatják az erről szóló törvénycsomagotTanács Zoltán szerint le kellene mondania a HUN-REN elnökének„Azokból az ígéretekből, amelyeket a Tisza tett, komoly társadalmi felháborodás nélkül nem nagyon lehet kihátrálni”„Innentől már csak magunkat okolhatjuk” – Az MTA örül a kormányváltásnak, de kutatóhálózatot ebben a formában nem lehet tovább működtetni