Bolondnak nevezte az amerikai-iráni megállapodást bírálóit Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Truth Socialön. A kritizálók szerint a szerdán Iránnal aláírt, a háború befejezését célzó dokumentum nem békemegállapodás, csak egy szándéknyilatkozat, ami túlságosan kedvező az Iszlám Köztársaság számára. „Ezek a bolondok, akik szerint nem voltam elég kemény Iránnal szemben, miközben a tőzsde éppen történelmi csúcsot ért el, és az olajárak zuhanórepülésben vannak, vagy irigyek, vagy gonosz emberek, vagy bolondok” – írta az amerikai elnök.
Az amerikai-iráni keretmegállapodás azonban valóban nem békeszerződés, egyelőre inkább csak fegyverszüneti és tárgyalási menetrend. A következő 60 napban kell eldőlnie, hogy a felek valóban képesek-e a legnehezebb kérdések rendezésére. Ezek közé tartozik a Hormuzi-szoros díjmentes használata, az iráni atomprogram ellenőrzése, a szankciók ütemezése, a befagyasztott iráni pénzek felszabadítása, Izrael biztonsági aggályai, a Hezbollah libanoni terrorszervezet és más térségbeli proxyk finanszírozása. Ezen pontok kapcsán mind az álláspontok, mind az érdekek különbözőek. Trump azt kommunikálja, hogy Irán gyengébb, ellenőrizhetőbb és kevésbé lesz veszélyes, a teheráni vezetés viszont azt próbálja bizonyítani saját közvéleményének, hogy kiállta az amerikai nyomást, megőrizte szuverenitását, és gazdasági könnyítéseket harcolt ki.
A tengeri forgalom a Hormuzi-szorosban ugyan péntektől akadálymentesen újraindul, de hogy díjmentesen vagy sem, az még nyitott kérdés. A keretmegállapodás csak azt rögzíti, hogy a 60 napos tárgyalási időszak alatt díjmentes áthaladást kell biztosítani. de Teherán továbbra is jogot formál arra, hogy a későbbiekben díjat szedjen a háború előtt díjmenetesen hajózható szoroson áthaladó hajóktól.
Donald Trump aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti nyilatkozatot a konfliktus lezárásárólAz iráni nukleáris programmal kapcsolatos amerikai álláspont is sokkal enyhébbé vált, és a szankciók ügyében is engedményt tett Washington. Trumpot már republikánus körökből is bírálják a 300 milliárd dolláros újjáépítési és fejlesztési alap miatt, attól tartva, hogy az iráni rezsim azt saját pozícióinak erősítésére, nukleáris és rakétaképességeinek fejlesztésére használhatja. A nagylelkű újjáépítési alap főképp annak fényében ad támadási felületet, hogy Trump az Obama által aláírt 2015-ös atomalkut éveken át azzal támadta, hogy az pénzesőhöz juttatta a teheráni vezetést.
Katar, az amerikai-iráni megállapodás egyik kulcsfontosságú tárgyalója is egyelőre visszafogottan értékelte a keretmegállapodást. A dohai külügyminkisztérium közleménye szerint az szilárd alapot jelent "a felek közötti tárgyalások következő szakaszába való továbblépéshez” a pénteken Svájcban várható technikai tárgyalások előtt. A CNN pedig tegnap arról számolt be, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök az Izrael-barát szenátorok és a jobboldali médiaszereplők segítségével kívánja befolyásolni az USA és Irán közötti végleges megállapodás feltételeit, mert attól tart, hogy jelen felételek mellett Teherán nem fogja teljesíteni a megállapodás szerinti kötelezettségeit.
