Nyakó Júlia 1963. február 8-án született Debrecenben. Pályafutása rendhagyó módon, intézményes színészképzés nélkül, közvetlenül a kamerák előtt indult el. Még középiskolás volt, amikor Rózsa János filmrendező kiválasztotta őt az 1979-ben bemutatott, állami gondozott lányokról szóló Vasárnapi szülők című film főszerepére. Átütő alakítása azonnal országos ismertséget hozott számára, és egy életre meghatározta a sorsát. Nem sokkal később, 1981-ben Lugossy László Köszönöm, megvagyunk című drámájában nyújtott alakításáért a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb színésznő díjára is jelölték.
1982 és 1987 között a Mafilm társulatában dolgozott, majd játszott a győri Kisfaludy Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban, vendégművészként Szabadkán is színpadra lépett. Ebben a korai időszakban olyan klasszikusokban formált meg fontos karaktereket, mint Madách Imre Az ember tragédiája (amelyben többek között Éva és Izóra szerepét is alakította), Molière Tartuffe-je, Shakespeare Macbeth-je, vagy Bertolt Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című drámája.
Igazi művészi otthonára 1997-ben talált rá, amikor csatlakozott a budapesti Stúdió K Színház alkotóközösségéhez. Csaknem három évtizeden át volt a társulat egyik legfontosabb tagja, számos emlékezetes alakítás kötődött a nevéhez. Különleges színészi sokoldalúságát bizonyította a Tar Sándor művéből készült, Horváth Csaba által rendezett Szürke galamb című bűnügyi játékban, amelyben egy férfi karakter bőrébe bújt. Szintén kiemelkedő szakmai sikert aratott a Hegymegi Máté rendezte Peer Gynt előadásban. Az utóbbi években a nézők láthatták a Prudencia Hart különös kivetkezése, a Moby Dick, a Tigris, a Négyeshatos, valamint a Petra von Kant keserű könnyei című produkciókban is. A Bagossy Júlia által rendezett előadásról a Népszava színikritikusa is beszámolt – az előadásban Nyakó Júlia a címszereplő édesanyját formálta meg.
Színészi munkáját a szakma is elismerte: megkapta a legjobb epizódszereplőknek járó, Gobbi Hilda által alapított Aase-díjat, valamint a Színikritikusok Díját is.
A színpad mellett a filmezéstől sem távolodott el, a kortárs magyar filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott karakterszínésznőjévé vált. Szerepelt többek között Szász János Woyzeck című alkotásában, Kocsis Ágnes Friss levegő című drámájában, Enyedi Ildikó Oscar-jelölt Testről és lélekről című művében is.
