Jelentősen csökkentette idei inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank (MNB): míg márciusban még 3,8 százalékos pénzromlást várt a szervezet 2026-ra, most 1,8 százalékra csökkentették előrejelzésüket, jövőre pedig 2,3 százalékos pénzromlást várnak. Az erősebb forint, a csökkenő energiaár (a javuló közel-keleti helyzetnek köszönhetően) és a mérséklődő élelmiszerárak miatt csökkentette jelentősen inflációs prognózisát a jegybank. Varga Mihály, az MNB elnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján elmondta: az áremelkedés üteme idén és jövőre a jegybanki cél, tehát a 3 százalékos alatt marad. Sőt, még abban az esetben is ott maradna, ha a kormány a kiskereskedelmi árréskorlátozások eltörlése mellett döntene – tette hozzá a jegybankelnök. Vagyis az MNB elnöke arra célzott, hogy itt lenne az ideje a kiskereskedelmi árrésstopok kivezetésének, hasonlóan a benzinársapka eltörléséhez.
A jegybank nemcsak alacsonyabb inflációs pályát, de a korábbinál kicsivel gyorsabb gazdasági növekedést is vár: a gazdaság idén 2 százalékkal nőhet – ami magasabb a márciusi 1,7 százaléknál –, jövőre pedig 3 százalékra gyorsulhat a növekedés, miután az uniós pénzek hatására beindulhat a beruházások növekedése is.
Ilyen jelentős inflációs előrejelzés-csökkentés mellett egyáltalán nem meglepő, hogy a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6 százalékra csökkentette kamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Utoljára ilyen „alacsony” négy évvel ezelőtt volt az irányadó kamat, akkor 5,9 százalékon állt a mutató. A mostani az idei második kamatvágás, először februárban mérsékelték a kamatot szintén 0,25 százalékponttal, 6,25 százalékra. Mind a kedvező infláció, mind az erős forint most is a kamatvágás irányába tolta a jegybankot. A mérték sem meglepő, 0,25 százalékos vágásra számított a piac is, holott elvileg lehetősége lett volna a jegybanknak egy nagyobb, akár fél százalékpontos kamatcsökkentésre is, de a Varga Mihály-féle elnökség az elmúlt bő egy évben a monetáris politika részévé tette a kiszámíthatóságot is: nem akarják meglepni a piacokat. Ugyanakkor Varga Mihály elmondta, hogy ha megmaradnak a kedvező folyamatok, akkor a nyáron további kamatcsökkentések jöhetnek, egy „mini kamatcsökkentési ciklus” kezdődhet. A mostani tudásunk szerint még két további 25-25 bázispontos csökkenés jöhet a nyáron. Olyan folyamatok zajlanak a gazdaságban, amelyek biztatóak – tette hozzá az elnök. Sőt, a jegybankelnök azt is elárulta, hogy nem volt egyhangú a döntés, ami a mértéket illeti, vagyis volt olyan tagja Monetáris Tanácsnak, aki már most fél százalékponttal csökkentette volna a kamatot.
Ismét csökkentette az alapkamatot a jegybankAz új magyar kormány euróbevezetés melletti elkötelezettsége, az EU-s források lehívásának lehetősége, valamint általában véve a magyar fiskális és monetáris politikába vetett befektetői bizalom miatt a Magyar Nemzeti Bank hosszú idő után először mehetett szembe a nemzetközi kamatemelési trendekkel – kommentálta a jegybanki döntést Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A folytatás nagyban függ az elnyert bizalom fenntartásától, ezért a magyar gazdaságpolitikának – különösen a költségvetés módosításával, valamint a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával – továbbra is bizonyítania kell a prudens költségvetési politika fenntartását, a monetáris politikának pedig az infláció kordában tartása melletti elkötelezettségét. Ez nem könnyű feladat, de ha sikerül, az a magyar kamatfelár jelentős csökkenésével és 1–2 éves horizonton a kamatkiadások számottevő csökkenésével járhat – fogalmazott Kiss Péter.
Mérséklődhetnek a banki kamatok is
A jegybanki kamatcsökkentés – elvileg – megjelenik a kereskedelmi bankok betéti és hitelkamataiban, amelyek szintén csökkenésnek indulhatnak. A betéti kamatcsökkentés a hüvelykujj-szabály szerint a fogyasztás felé tereli a friss pénzeket, ami növekedést generálhat, míg az olcsóbb hitelkamatok a beruházások élénkülésén keresztül támogatják a gazdaságot. Az elmúlt hetekben a nemzetközi környezet rendkívül támogató volt a forint számára: az euró ára a múlt héten már 350 alá is benézett, igaz, ezen a héten emelkedni kezdett az árfolyam, miután a piacok magasabb dollár- és eurókamatokra számítanak az infláció miatt. Az erős elnöki üzenetek hatására azonnal gyengülni kezdett a forint: az euró ára a reggeli 352 forintos szintekről folyamatosan 356 forint fölé gyengült, ezzel a piac kezdi beárazni a beharangozott „mini kamatcsökkentési ciklust”.
