„Helló! Csak azt akartam tudni, hogy urai vagytok-e a helyzetnek, és hogy te jól vagy-e?”
Első blikkre nincs semmi különös az aggódó érdeklődésben, rengetegen tettek már fel hasonló kérdést ismerőseiknek, szeretteiknek valamilyen családi tragédia, időjárási anomália után. A fenti idézet azonban csak látszólag magánjellegű, ugyanis két külügyminiszter közötti beszélgetés egy foszlánya. A nemzetközi protokollban meglehetősen ritka az ennyire személyes, már-már kétségbeesetten szolgai beszélgetés, mint ami 2023-ban, az orosz zsoldossereg, a Moszkva ellen meginduló Wagner-csoport lázadása idején lezajlott Szijjártó Péter magyar külügyér és moszkvai kollégája, Szergej Lavrov között. Utóbbi ugyanis kvázi persona non grata a világ több pontján, az Európai Unió és Magyarország nyugati szövetségesei konkrétan célzott szankciókat vezettek be ellene az ukrajnai orosz agressziót követően, a vagyonát befagyasztották, sok országba be sem engedik. A keleti nyitást meghirdető Orbán-kormány azonban mindezeket negligálta, sőt, Lavrov kifejezetten kiemelt partnernek számított, Szijjártó szinte hazajárt hozzá Moszkvába, s cseppet sem mellékesen elintézett neki ezt-azt, kezdve prominens oroszok szankciók alóli felmentésétől megannyi uniós dokumentum, vagy éppen EU-s tanácskozásokon elhangzott információk átadásáig. Ráadásul, ahogyan az a most napvilágot látott beszélgetésből is kiderült, a magyar külügyminiszter szinte hűbéruraként tekintett Putyin bizalmasára, s feltétel nélkül felajánlotta a segítségét. Lavrov mindezt természetesen honorálta, hivatalosan Barátság-érdemrenddel, hogy nem hivatalosan még mire jutottak, arról nincs érdemi információ. Legalábbis egyelőre. Annyi viszont bizonyos, az Orbán-kormány által fennen hangoztatott szuverenitás-védelem Szijjártó részéről Moszkva felé erősen megkérdőjelezhető. Nagyjából annyira volt igaz, mint anno Kádárnál.