„2012 óta mondom azt, hogy németül is írok: ebben az évben jelentek meg az első verseim német nyelvű irodalmi lapokban. Írtam én már korábban is németül, csak nem volt bátorságom hozzá, hogy azok meg is jelenjenek” – beszélt az első izgalmakról Tóth Kinga lapunknak, mielőtt elindult volna Klagenfurtba, arra a többnapos maratonra, amely megelőzi Németország egyik legfontosabb irodalmi díját.
Az idén 50. születésnapját is ünneplő Ingeborg Bachmann-díjat minden évben hatalmas visszhang övezi a német, svájci és osztrák sajtóban. A meghívásos alapon, több ezer pályázatból bejutott szerzők csakis eddig még kiadatlan, német nyelvű prózai szövegekkel vehetnek részt a versenyen, a felolvasásra 25 percet kapnak. A fő- és különdíjakról zsűri dönt, az elismeréseket pedig a Német Nyelvű Irodalom Napjai (Tage der deutschsprachigen Literatur) nevű irodalmi fesztivál keretében adják át az ausztriai Klagenfurtban, a névadó Ingeborg Bachmann, osztrák költő- és írónő szülővárosában. (A díjat legutóbb Terézia Mora személyében 1999-ben nyerte el magyar származású szerző.)
A munkásságában a performatív, a vizuális és a hangművészetet is ötvöző Tóth Kinga ugyan a magyar mellett angolul és németül is ír (korábban már megjelent két német nyelvű kötete, művészetét a Hugo Ball- és Bernard Heidsieck-díjjal is elismerték), mégis, elmondása szerint az előzetes izgalmakban bőven benne van az is, hogy magyar anyanyelvűként vesz majd részt a versenyen. Nem utolsósorban a műfaji követelmény, a próza is kihívás: „Én a lírából jövök, főleg versekkel foglalkozom és performansz szövegekkel. Kisprózákkal próbálkoztam már otthon, van is egy kispróza kötetem – bár azt is van, aki verseskötetnek hívja” – mivel a mű egészen a versenyig titkos, így Tóth kérdésünkre nem sokat árulhatott el abból, miről fog szólni majd. Azt azért hozzátette, nem kis mértékben tartalmaz majd magyar vonatkozásokat a szöveg. „Nagyon nem mindegy számomra, hogyan fog szólni a történetem rólunk vagy pontosabban arról a világról, amiből én jövök. Most egyébként kezd egy kissé ketté válni, hogy mi történik a magyar és német nyelvű írásaimban. Eddig kevert nyelven írtam, de most a német és magyar verziót külön-külön készítem.”
Szerinte önmagában már a jelölés is megnyithat szakmai kapukat, ami különösen jól jön egy költőnek még külföldön is. Tapasztalata szerint ugyanis jellemzően a prózaírók képesek megélni ott is a művészetükből (különböző fellépések, workshopok vállalása mellett) - főleg, ha nagy kiadónál dolgozhatnak. Költőként kevesebb a lehetőség - Tóth Kinga is mellette félállásban dolgozik, rendszeresen hívják többeket között előadásokra - ehhez képest a költő munkásságát a jelek szerint kifejezetten szeretik német nyelvterületen: új verseskötete, a Maria Machina például Németországban előbb jelent meg, mint Magyarországon. (A magyar nyelvű fordítás a tervek szerint a következő hónapokban várható, a kézirat már készenlétben áll.) Ezt részben annak is tulajdonítja, hogy munkásságának szerves része a performansz, így rendszeresen kap meghívásokat. A költő jelenleg egy regényen dolgozik, egyelőre németül, később fordítaná magyarra is. Emellett egy politikai, szociális témákkal foglalkozó líra is már íródik amelyben Tóth Kinga elmondása szerint „gyilkosok és áldozatok szólalnak majd meg”.
Infó: Az Ingeborg Bachmann-díjak átadására június 28-án kerül sor
