Több mint 160 milliárd forint közpénzről döntött az Orbán-kormány nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározatokban - írta egy szerdai tájékoztatásában a Transparency International Magyarország.
A szervezet többéves pereskedés után 42 ilyen határozatot kapott meg összesen 5 bírósági ítélet után. A 2000-es kormányhatározatok kormánydöntést tartalmazó jogi normák, de nem nyilvánosak, noha nincs bennük minősített adat. Ezekben elvileg nem lehet pénzügyi kötelezettséget vállalni, a megismert határozatok azonban kivétel nélkül közpénzek adományozásáról szóltak.
A 42 határozatból 35 összesen 160 302 209 245 forint felhasználásáról rendelkezett.
Egy további határozat 30 milliárd forintos keretösszeggel 163 település támogatását tartalmazta, ezt azonban a szervezet nem számította bele a teljes összegbe, mert abban nem szerepeltek konkrét kedvezményezettekhez rendelt, meghatározott támogatási összegek. Hat határozat korábbi támogatási döntést módosított.
A Transparency összesítése szerint a 2021 és 2023 között született határozatok alapján a legnagyobb támogatást
a Makovecz Campus Alapítvány kapta, 52 milliárd forintot.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 27,2 milliárd,
a Batthyány Lajos Alapítvány 9,8 milliárd,
a Lázár János Nemzeti Ménesbirtok Alapítvány 9,3 milliárd forinthoz jutott.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 5 milliárd,
a Kommentár Alapítvány 3 milliárd 170 millió,
az Alapjogokért Központ 2,8 milliárd,
a MOL - Új Európa Alapítvány pedig valamivel több mint 2,3 milliárd forintot kapott.
Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalom Kutatásáért Közalapítványa összesen 3,9 milliárd forinttal lett gazdagabb.
A per előzménye az volt, hogy a Transparency International Magyarország 2023 decemberében közérdekű adatigénylésben kérte ki a második Orbán-kormány 2010-es megalakulása óta született összes 2000-es és 4000-es kormányhatározatot. A megszüntetett Miniszterelnöki Kormányiroda megtagadta az adatok kiadását, de a válaszából kiderült, hogy összesen 3293 határozatról van szó. A szervezet végül mintegy ezerötszáz határozatra indított pert, amelyet első- és másodfokon is megnyert.
A Kúria később megsemmisítette a Transparencynek kedvező ítéleteket, és új eljárást rendelt el. A szervezet ezután 42, döntően KEKVA-k, civil szervezetek és egyházak támogatásáról szóló 2000-es kormányhatározatra szűkítette a keresetét. A megismételt perben az Ítélőtábla ismét a Transparency International Magyarországnak adott igazat, az iratokat pedig június 19-én kapták meg.
A szervezet megjegyzi, a kormány a 2000-es kormányhatározatok megismerhetőségéről szóló szabályt is módosította: a korábbi 10 év helyett 20 év után lehetne megismerni ezeket a döntéseket. A szervezet úgy értelmezi, hogy a módosított jogszabály lényegében kimondta: a 2000-es kormányhatározatok nem tartalmazhatnak a központi költségvetést érintő rendelkezést, ezért a 160 milliárd forintról szóló döntések törvénysértők voltak.
Egyre több döntést rejteget az Orbán-kormány, tavaly több mint 500 nem nyilvános vagy titkosított határozat született