Magyarországon a lakott otthonoknak még mindig csak a negyedében-harmadában van légkondicionáló berendezés. Ez nagyjából megfelel az európai átlagnak, ugyanakkor jelentősen elmarad a mediterrán országok, és különösen az Egyesült Államok, valamint Japán klimatizáltsági szintjétől, ahol tízből kilenc otthonban van klíma.
A klímavédelemmel, vagyis a bolygónk felmelegedése szempontjából összeegyeztethetetlennek tűnő klimatizáláson kívül is léteznek a nyári hőséget enyhítő, természetes és épített megoldások is. Fát is lehet, sőt kell is ültetni, ezek azonban jellemzően csak 15-20 év múlva nyújtanak akkora árnyékot, hogy érezhetően késleltessék a ház felmelegedését. Ennyi időnk viszont nincs már: a forró nyarak itt vannak, és sorra jönnek a továbbiak, sőt egyre forróbbak lesznek. Tegyük hozzá: az épületek hővédelme nemcsak a hűtési, hanem a fűtési szezonban is fontos – egyrészt a komfortérzet, másrészt az emelkedő energiaárak miatt is.
Az épületek hővédelmének megvannak a maga ökölszabályai. Ezek egyike, hogy a napsugárzás hőterhe leginkább az üvegfelületeken és a szigeteletlen födémen vagy tetőn keresztül jut be és távozik – erről Knipfer Péter, az Újház–Piramis Építőház Kft. kereskedelmi igazgatója beszélt a Népszavának. A szakembert arról kérdeztük, mit tehetnek a most építkezők, és mit a régebben épült lakásokban, házakban élők a hőség ellen a klímaberendezés megvásárlásán túl. Eszerint az árnyékolás, a szigetelés és a gépészeti megoldások háromszögében érdemes gondolkodni.
Régen azért voltak olyan kicsik, szinte lőrésnyiek az ablakok, hogy nyáron a hő ne jusson be, télen pedig ne távozzon a házból. Ma éppen itt, a nagy üvegfelületeknél keletkezik a legnagyobb hőterhelés.
Az új épületek tájolása legújabban már délről inkább kelet felé fordul; a déli és a nyugati fekvésű lakások helyzete a legkritikusabb nyáron. Az árnyékolásban a természetes megoldások sem mellőzhetők: az épület közelében ültetett lombhullató fa ideális, mert télen – amikor a nap melege nyereség – nem árnyékolja az ingatlant, nyáron viszont felfogja a napsugarakat a ház előtt.
A nap a fő hőforrás, elsősorban ez ellen kell védekezni – hangsúlyozta Knipfer Péter. Javasolta, hogy napközben legyenek zárva az ablakok és lehúzva az árnyékolók, a szellőztetés pedig csak késő este - hajnalban történjen. Az árnyékolás növényzettel, napvitorlával, zsalugáterrel, spalettával oldható meg; a kulcskérdés, hogy a hőt kívül kell megfogni. Még a legvastagabb sötétítő függöny is csak nagyjából harmadannyit ér, mint amikor már kívülről védjük az ablakot, megakadályozva vagy késleltetve az üvegfelület felmelegedését. A pergola divatos és esztétikus, mindenekelőtt pedig praktikus megoldás. Léteznek úgynevezett bioklimatikus típusok, azaz állítható lamellás pergolák is – a termékfejlesztéseket az élénkülő kereslet ösztönzi.
Aki épp ablakot cserél vagy szereltet be, annak fontos, hogy jó hőszigetelő képességű üveget válasszon – tanácsolta Knipfer Péter. A fényvédő fólia is sokat segít, de csak részmegoldás, hiszen nyáron fékezi a hőterhelést, télen viszont ugyanúgy kint tartja a meleg napsugarakat. Redőnyből jellemzően kétféle van: műanyag lamellás és szigetelt alumínium lamellás. Utóbbi a behatolás ellen is véd, illetve a hőt is jobban megfogja télen-nyáron. A nyári hőségben könnyű félresöpörni a téli kihívások gondolatát, pedig a napfény télen jelentős energiaforrás, ilyenkor igazán hasznos, ha bejut a házba – a passzívházak tervezésénél ezt különösen hangsúlyosan kezelik.
A tetőszerkezet formájának megválasztásánál (az üvegfelületek benapozása) a télen alacsonyabb napállásra és a nyári árnyékolási igényre egyaránt gondolni kell; az egyre nagyobb szélsőségeket érdemes már a tervezésnél szakszerűen ellensúlyozni.
A mérsékelt, észszerű hűtés fontosságát nem győzik eléggé hangsúlyozni az egészségügyi szakemberek és az épületüzemeltetők: egyetlen Celsius-fokos változtatás a szoba hőmérsékletén akár 6-8 százalékos áramfelhasználási különbséget jelenthet.
Nem mindegy tehát, hogy 23 vagy 24 fokra van beállítva a klíma. Egészségügyi szempontból ráadásul az az ajánlás, hogy a külső és a belső hőmérséklet között ne legyen 6-8 foknál nagyobb különbség. Nagyon megterheli a szervezetet, ha a lehűtött épületből a szabadtéri hőmérsékletre lépünk – aktív életmód mellett pedig ez elkerülhetetlen, hiszen kevesen töltik a napot megszakítás nélkül klimatizált autóban, irodában és lakásban.
Az ablakok után a másik legnagyobb hőveszteség a födémen keletkezik; a szigetelésével télen és nyáron is óriási energiamegtakarítás érhető el. Az EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) keretében nemrégiben több tízezer háztartás ingyenes padlásszigetelése valósult meg, ami télen-nyáron bizonyítottan egészen más komfortérzetet eredményezett. Az ingyenes födémszigetelés jelenleg ugyan nem elérhető széleskörűen, de ígéretes jelek mutatkoznak a program folytatásáról – mutatott rá a szakember.
A hővédelem a hőszigeteléssel teljesedik ki. Ennek kapcsán jellemzően mindig a télre koncentrálunk, noha egy minőségi beruházással immár szinte több energiát spórolunk meg nyáron, mint télen. Itt is igaz, hogy az épületet inkább kívül ajánlott hőszigetelni, mert a belső (fűtött) oldali szigetelés komoly problémákat okozhat, akár makacs penészedés is kialakulhat.
A hővédelem költségei
A legolcsóbb beruházások közé tartozik például a napvitorla és az üvegfólia, amely már néhány tízezer forintért felszerelhető. A külső árnyékolók – például a redőnyök vagy a zsaluziák – már több százezer forintos kiadást is jelenthetnek. A korszerű, hőszigetelt alumínium redőnyök drágábbak a műanyag változatoknál, áruk 30–40 ezer Ft/m² között mozog szereléssel együtt. Az utóbbi évek egyik népszerű megoldása a bioklimatikus, állítható lamellás pergola, pl. egy 3 x 3 méteres nagyjából 500 ezer forinttól érhető el. A leginkább energiahatékony beruházások közé továbbra is a födémszigetelés tartozik, amely ugyan az EKR programon kívül szintén több százezer forintos tétel lehet, de egész évben javítja a komfortérzetet, miközben jelentősen csökkenti a fűtési és hűtési energiaigényt.
A homlokzati színválasztás is befolyásolja a hőterhelést: érdemes minél világosabb színt választani, mert a világos szín több hőt ver vissza. Egy nagyon sötét déli tájolású homlokzat akár 60-70 fokra is felmelegedhet. Éppen ezért tapasztalhatjuk ha utazunk, hogy minél délebbre megyünk, annál világosabbak a házak.
A déli országokban a több száz éves sikátorokat és a kis ablakú házakat eleve úgy alakították ki, hogy az épületek egymást árnyékolják, a szűk utcákban pedig huzat, azaz természetes hűtés keletkezzen. Indiában példáu már a történelmi időkben is úgy építkeztek, hogy természetes kürtőhatással, gépészet nélkül tették elviselhetővé a belső hőmérsékletet a legforróbb időszakokban is.
Magyarországon napjainkban a hőszivattyú kiépítése tekinthető gépészeti szempontból modern és költséghatékony megoldásnak, a mennyezeti hűtés pedig az egyik legkomfortosabb nyári megoldás, azzal a hátránnyal, hogy az egyszeri beruházási költsége jelentős.
A nyári hőhullámok várhatóan egyre gyakoribbá válnak, ezért a jövő otthonának értékét már nemcsak az határozza meg, mennyire gazdaságosan fűthető, hanem az is, hogy képes-e klímaberendezés nélkül vagy minimális energiafelhasználással elviselhető hőmérsékletet biztosítani – foglalta össze a szakember.
„Nem tarthat fel, ember!”
„Ilyennel nem tarthat fel ember, egy létra tetején állok, szerelek. Nincs időm erre”. Összességében ennyi beszélgetésre volt hajlandó egy klímaszerelő, amikor bemutatkoztunk, és jeleztük, hogy a piaci igényekről és a forgalomnövekedés mértékéről szeretnénk pár szót váltani. A cég oldalán ennél beszédesebb üzenet olvasható, ami azt támasztja alá, hogy az igények hirtelen valóban az egekbe szöktek. A közzététel ugyanis úgy szól: „Kedves Ügyfeleink! A hőségben rengeteg megkeresés érkezik. Kérjük, telefonhívás helyett küldjetek üzenetet, mivel munka közben nem tudunk minden hívást fogadni. Egyszerűen már kezelhetetlen ez a mennyiség… Új klíma vásárlásához elengedhetetlen az előzetes helyszíni felmérés, ezt is üzenetben jelezzétek. Így tudunk időpontot adni. Köszönjük a megértésetek, és igyekszünk idővel mindenkinek válaszolni!” A további négy klímaszerelő már fel sem vette a telefont a weboldalán megadott telefonszámon. Akadt még egy szakember, aki kollégájához hasonlóan rendkívül rövidre zárta a beszélgetést. Néhány rusztikus megjegyzés után csak annyit mondott: „Választék? Az nincs, viszem, ami van, ha nem kell, megyek a következő helyre, ott kelleni fog! Viszlát!” Ezzel ő is befejezettnek tekintette a beszélgetést.
Dóczi István, az épületgépészettel, elsősorban prémium berendezések telepítésével foglalkozó King Air Service Kft. ügyvezetője már sokkal bőbeszédűbb volt, és a jelenlegi kereslet szintjét is kontextusba helyezte. Elmondása szerint a mostani igények valóban hatalmasak, ám ha hosszabb időtávon tekintjük a piacot, akkor már egészen más kép rajzolódik ki. A 2022. évitől ugyanis még a mostani, a hőség által berobbantott igények is messze elmaradnak. Akkor az Otthonfelújítási Támogatás hatására családok ezrei álltak neki lakóingatlanaik korszerűsítésének, és elképesztő igény volt a klímák szerelésére – fogalmazott. Csaknem teljesíthetetlen volumenben érkeztek a megrendelések. Ez a mostani szint jó, ha annak a háromnegyedét kiteszi. A lakossági megrendelések száma az utóbbi években drámai mértékben visszaesett. Volt olyan időszak, amikor a 2022-es csúcsnak jó, ha 30 százaléka összejött a szerelések számában. Ennek okaira nem kívánt egyértelmű választ adni, mondván, nincs teljes körű rálátása, de az okok között biztosan ott van, hogy elfogyott az emberek pénze, illetve a megtakarításaik. A mostani hőség ezen persze segített, de ha hosszabb távon tekintünk vissza, akkor az látszik, hogy a lakossági megkeresések összességében drámai mértékben zuhantak. Ha ez a hőség marad a nyár során, akkor a július és az augusztus még azért „húzós” lesz, de bárhogy is lesz szeptemberre mindenképpen tetemes visszaesést jósolt.
Csúcsra jár Európa
A rendkívüli hőség szinte berobbantotta a légkondicionálók európai piacát – írja a Reuters a vezető klímagyártók nyilatkozatai alapján. Az LG Electronics közlése szerint dél-koreai klímagyára már április óta teljes kapacitással termel, hogy kielégítse az Európából és más piacokról érkező megnövekedett keresletet. Hasonló tendenciáról számolt be a Samsung Electronics is, amely több dél-európai országban kétszámjegyű értékesítésmegugrást tapasztalt. Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban a tartós hőhullámok miatt egyre több háztartás dönt légkondicionáló beszerelése mellett – írják. A kínai Midea szerint egyes piacokon akkora lett az érdeklődés a hordozható készülékek iránt, hogy azokból rendszeresen jelentősnek nevezett időszakos hiány alakul ki, sőt az az extrém helyzet is előfordul, hogy a használt berendezések ára meghaladta az új készülékekét, mert azok legalább elérhetőek – írják.
