Elárulta a Sándor-palota, milyen megkereséssel fordult Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz

Hétfőn közzétette a Sándor-palota, milyen kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz Sulyok Tamás – vette észre a Telex.

A köztársasági elnök hivatala közleményében felidézte, az államfő 2026. május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz az áprilisi választásokat követően kialakult közjogi helyzet miatt, amely „a jogállamiság és a hatalommegosztás alapvető és súlyos sérelmével fenyeget”, különös tekintettel az Alaptörvény 17. módosításának tervezetébe foglalt jogi eszközre, amely szerinte „az alkotmányos demokrácia alapvető értékei elleni súlyos támadást jelent”.

Mint írták, a Velencei Bizottság jelenleg sürgős eljárásban vizsgálja a köztársasági elnök megkeresését, július 2-án a testület magas szintű delegációja Budapestre látogatott, amelyet fontos lépésként értékelnek a közjogi intézmények közötti párbeszéd kereteinek megteremtésében.

A köztársasági elnök ugyanakkor rámutat arra, hogy a kormány bár kifejezte nyitottságát a Velencei Bizottsággal való együttműködésre, amellett, hogy mindeddig nem adott lehetőséget a testület kifejezetten az ügy eldöntésére kirendelt szakértőinek fogadására, „a mai napon, 2026. július 6-án az alaptörvény-módosítás sürgős eljárásban való tárgyalása mellett döntött anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására”.

A 22 oldalas dokumentum szerint Sulyok Tamás többek között az alábbi kérdésekkel és érvekkel fordult a Velencei Bizottsághoz:

• egy parlamentáris demokráciában a nem közvetlenül megválasztott köztársasági elnöknek van-e politikai elszámoltathatósága a nemzetközi alkotmányjogi normák szerint;

• ha nem állapítható meg ez a politikai elszámoltathatóság, a köztársasági elnököt az Alaptörvény vagy a jogszabályok megsértésének megállapítása nélkül is el lehet-e távolítani tisztségéből;

• mivel járnak azok az alkotmányos normák, amelyek a nem közvetlenül választott, és a hatalmi ágak szétválasztásának rendszerén belül ellensúlyként működő köztársasági elnök leváltására vonatkoznak egy parlamenti demokráciában;

• leváltható-e az ilyen köztársasági elnök olyan okok alapján, amelyek nem járnak jogsértés megállapításával;

• a nemzetközi alkotmányjogi normák alapján hogyan kell értékelni azokat a miniszterelnöki nyilatkozatokat, amelyek arra utalnak, hogy a köztársasági elnöknek le kell mondania vagy el kell távolítani őt a tisztségéből, arra a feltételezésre alapozva, hogy lassíthatja az uniós források visszaszerzését;

• milyen hatása van a kormány szándékának az Alaptörvény, köztársasági elnök eltávolítására vonatkozó jövőbeli módosítására és annak a nemzetközi alkotmányjogi normákkal való összhangjára;

• illetve lehet-e összhangban az alkotmányjogi normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amelynek egyértelmű célja a törvényesen és szabályszerűen megválasztott köztársasági elnök tisztségéből való eltávolítása.

A lap szerint Sulyok a levelében emellett az azóta be is nyújtott Alaptörvény-módosítással kapcsolatban többek között személyre szabott jogalkotásra, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésére, és az Alkotmánybíróság megkerülésére hivatkozott.

A közzétételre egyébként alig egy héttel azután kerül sor, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezésére vizsgálatot indított a Sándor-palota ellen, miután a köztársasági elnök hivatala a jogvédő szervezet közérdekű adatigénylésére nem adta ki, mit kért Sulyok Tamás a Velencei Bizottságtól. Ezt követően két lehetőség maradt: az államfő kiadja önként az adatokat, vagy megvárja a hatósági felszólítást. Úgyt űnik, végül az előbbi valósult meg. 

Mint ismert, a köztársasági elnök elmozdítása már a választások előtt felmerült a közbeszédben, április 12. óta pedig valós esélye van annak, hogy a megbízatása idő előtt megszűnjön. A Tisza-kormány megerősítette, hogy alkotmánymódosítással kívánja leváltani Sulyok Tamást, aki korábban azt közölte, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi ügyekre szakosodott tanácsadó, véleménynyilvánító szervéhez, a Velencei Bizottsághoz fordul, arra kérve a testületet, foglaljon állást a köztársasági elnök lehetséges elmozdításával kapcsolatban. Magyar Péter miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is lemondásra szólította fel őt más közjogi méltóságokkal és állami tisztségviselővel együtt.