Törölnék a Budapest csődtörvényt, a csődveszélyt nem

A fővárossal való együttműködés rendezése, a pozitív partneri együttműködés kereteinek megalkotása érdekében javasolta Magyar Péter kormánya az előző rezsim által tavaly karácsony előtt elfogadott – a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló – törvény hatályon kívül helyezését. A jogszabályt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) működését szabályozó törvény módosításával együtt nyújtották be június végén sürgősséggel és így is tárgyalták az Országgyűlés hétfői rendkívüli plenáris ülésének utolsó napirendi pontjaiként.

A szinte kiürült ház előtt tartott vitában elsősorban az MFB átlátható, biztonságos, szakmailag megalapozottabb működését, a közpénzfelhasználás nyilvánosságát, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célzó törvénymódosítás szükségességét bizonygatták. Ez egyébként feltétele a „hazahozott” 16,4 milliárd eurós uniós forrás egy részének, mintegy 1,8 milliárd euró elköltésének. A Fidesz meghökkentő módon hirtelen támogatta a transzparenciát közpénzköltésben és reménykedett, hogy jól költik el az uniós forrásokat, mert ők ugyan máshogy tették volna (azért nem sokat tettek azért, hogy Magyarország hozzájusson ezekhez a forrásokhoz, ahogy ezt Vitézy Dávid a plenáris ülés elején összefoglalta).

De a felszólalók közül senki, még Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára sem vesztegetett egyetlen szót sem a fővárosi csődtörvényre, vagy úgy egyáltalán Budapest siralmas pénzügyi helyzetének rendezésére. Holott a Tisza elsöprő választási győzelme előtt a Fővárosi Közgyűlés tagja volt a Tisza fővárosi frakciójának tagjaként, amely az utolsó Fővárosi Közgyűlésben azt ígérte a budapestieknek, hogy győzelmük esetén gyökeres fordulatot vesz a fővárosi finanszírozás. Porcher válaszában annyit azért elmondott, hogy az előző kabinetnél konstruktívabb együttműködésre törekednek az önkormányzatokkal.

 – ígérte.

A Törvényalkotási és a Pénzügyi Bizottság mindenesetre egyhangúan támogatta az MFB-vel összekötött javaslatot. Így aligha kétséges a holnapi szavazás eredménye.

Az eredeti törvényt tavaly 134 igen, 34 nem és 6 tartózkodás mellett fogadta el az akkor fideszes többségű Országgyűlés. Az Orbán-kabinet nem kis cinizmussal azzal indokolta a törvényalkotást, hogy „a fővárosi közszolgáltatások nem eshetnek áldozatul a politikai vitáknak”. A segélyhitellel hivatalosan a fővárosi tömegközlekedésben érintett dolgozók munkabérének kifizetését akarták biztosítani. Cserébe még a folyósítás előtt fedezetet kért volna az állam, ami „kizárólag ingatlan, ingóság vagy vagyoni értékű jog lehet.” (Kérhettek volna bármit, éppenséggel akár Rákosrendezőt vagy a Városházát is, mindkettőre volt befektetői érdeklődés.) Azt viszont homály fedte, hogy az állam milyen feltételekkel vállalja a kezességet – ideértve a futamidőt, kamatot és a fedezetet is –, mivel erről utólag egyedi határozatban döntöttek volna. A főváros élből visszautasította az ajánlatot. Karácsony Gergely főpolgármester kijelentette, hogy az Orbán-kabinet uzsoráskormány, méghozzá minősített eset, mert előbb kizsebeli Budapestet, majd amit törvénytelenül elvett a várostól, azt hitelként akarja nagy kegyesen visszaadni kamattal”.

– értékelte a csődtörvény törlését most Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszavának. Majd hozzátette: „Budapest soha nem akart, még a csőd elkerülése érdekében sem, működési hitelt felvenni és most sem áll szándékában, hiszen ezt tiltja a gazdasági stabilitásról szóló törvény. Hosszútávú fejlesztési hitel felvétele viszont már többször felmerült, ezeket viszont blokkolta az Orbán-kormány. Remélhetőleg a Magyar-kormány abban is elődjével ellentétesen cselekszik” – tette hozzá.

– ismerte el lapunknak a főigazgató. A városvezetés egyelőre elfogadta a kormány közlését, miszerint a tárgyalásokra a központi költségvetés augusztusra tervezett rendbetétele után kerítenek sort. A Népszava azon kérdésére, miszerint így marad-e elég idő a megoldás keresésre, Kiss Ambrus azt válaszolta, hogy „nem olyan bonyolult ügy ez”, könnyen megoldást találhatnak, a főváros eleve készül egy javaslatcsomaggal. (Erről korábban többször írtunk.)

Az idei évre még nem készíthető egy általános, minden településre alkalmazható forgatókönyv a fővárosi pénzügyekért felelős szakember szerint. A kormánynak egyenként kell tárgyalnia minden a csődközelbe került önkormányzattal. Ez is csak az idei évet rántja egyenesbe, 2027-re az egész önkormányzati rendszerre érvényes finanszírozási rendszert kell kidolgozni. Ez valóban hosszabb időt, több tárgyalási fordulót igényel – jegyezte meg Kiss Ambrus, aki egyúttal felhívta a figyelmet a Kúria Önkormányzati Tanácsának június végi döntésére, amelyben elutasította a választás előtt Sára Botond által irányított fővárosi kormányhivatal indítványát, amelyben a fővárosi önkormányzat idei költségvetéséi rendeletének megsemmisítését kérte. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Mint emlékezhetünk: a fővárosi önkormányzat tavaly decemberben úgy fogadta el a 2026-ra szóló költségvetését, hogy a nettó befizetővé válást elkerülendő az Orbán-kormány által kiszabott 98 milliárdos szolidaritási hozzájárulásból csaknem 64 milliárd forint megfizetésével egyáltalán nem számolt, illetve ezt működési bevételként szerepeltette, továbbá bevételi soron tüntette fel a 2023-24-ben befizetett, de a Kúria korábbi állásfoglalása szerint visszajáró 31,7 milliárd forintot. A kormányhivatal ezt megalapozatlannak és jogszabálysértőnek tartotta, ezért törvényességi felhívással élt, amit a Fővárosi Közgyűlés februári ülésén visszautasított. A kormányhivatal ezt követően fordult a Kúriához, amely júniusban döntött az ügyben.

A Kúria az elutasító végzés indoklásában visszautalt az Alkotmánybíróság korábbi határozatára, amelyben kimondta: az önkormányzat nettó befizetői pozíció esetén köteles a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható gazdálkodás elvét követni. A törvényalkotónak arra figyelemmel kell meghatároznia a fizetési kötelezettséget, hogy az ne legyen aránytalan a feladatok teljesítéséhez szükséges forrásokkal. Sőt a közép- és hosszú távú tendenciákra is figyelemmel kell lennie.

A Kúria azt is megjegyezte, hogy a kormányhivatal által hivatkozott kormányrendeletet, amely a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva lezárta volna a szola-pereket, visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Így a perek folytatódnak, a Kúriának pedig nincs hatásköre arra, hogy más folyamatban lévő perek jövőbeli kimenetelét mérlegelje. Az Önkormányzati Tanács az előző kúriai határozatra hivatkozva rámutatott, hogy a költségvetésben szereplő számok akár a kiadási, akár a bevételi oldalon csupán tervszámok, amelyek év közben változhatnak. Azt is hozzátették, hogy a nettó befizetővé válás alapvetően elméleti vita, így nem lehet törvényességi vizsgálat tárgya. A Kúria végezetül arra jutott, hogy a főváros költségvetési rendelet-tervezete közgazdaságilag megalapozott volt, így megsemmisítését semmi sem indokolja.