Technikai szinten jelenleg is folynak a tárgyalások az akár 5700 milliárd forintos uniós hitelről, amit a védelmi kiadásokra lehetne költeni, válaszolta a Népszava kérdésére Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője.
Itt a folyamat még egyszerűbb is, mint azoknál a pénzeknél, amelyek föloldásáról múlt héten politikai megállapodás született a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Mivel jogállamisági feltételeket nem kötöttek a SAFE nevű programhoz, így nem kell megvárni, amíg a kormány átírja a korrupcióellenes magyar törvényeket. Jogilag csak az előző kormány által leadott terv átnézése és átírása zajlik, a Bizottság pedig csak azt nézi, a tervezett beszerzések és fejlesztések megfelelnek-e a jogszabályi kereteknek.
Ursula von der Leyen a Népszavának: Ezt a pénzt megérdemlik a magyarok, versenyt futottunk az idővel, és nyertünkA védelmi prioritások lefektetése mellett feltételezhetően az is szerepet játszhat a tárgyalásokban, hogy a Fidesz a hazai védelmi ipar jelentős részét tavaly átjátszotta a Fidesz-közeli 4iG cégcsoportnak.
Az EU tavaly döntött arról, hogy a tagállamoknak összesen 150 milliárd euró értékben biztosít alacsony kamatú hitelt, amivel a védelmi képességeiket fejleszthetik. Először a Fidesz-kormány még hevesen ellenezte is a tervet, végül az egyik legnagyobb összeget, 16,2 milliárd eurót allokálták hazánknak. De a Fidesz-kormány még ennél is többről, 17,4 milliárd euróra vonatkozó tervet adott be november végén, ami végül vissza is ütött.
Már csak Magyarországnak nem ítélték meg az uniós védelmi hitelt, Orbán Viktor nem kap 2,5 milliárd eurót a parlamenti választás előttEz sem lesz sima ügy, az Orbán-kormány a 17,4 milliárd eurós védelmi pénz miatt is kaphat még kínos kérdéseketPolitikailag kényes kérdés volt, hogyan lehetne pénzt adni Orbánnak a kampány közepén, ha amúgy más pénzeket a korrupció miatt befagyasztottak. A hivatalos indoklás szerint azért telt ennyi időbe a tárgyalás, mert a kormány túl nagy összeget kért. Míg a többi igénylő 16 tagállam esetében már elfogadták a terveket az év első hónapjaiban, a magyar listát most már az új kormány véglegesítheti.
Mostanra viszont kisebb a magyar kormány mozgástere, mint a többi országé. Május végével lejárt a határidő, ameddig csak az egy országra vonatkozó szerződéseket lehetett megkötni. A SAFE programnak kifejezetten célja, hogy a tagállamok közös beszerzéseket dolgozzanak ki, ezzel is serkentve a védelmi ipart.
A magyar projekteket tehát legalább egy másik országgal közösködve lehet megszervezni.
A különcködésből Lengyelországnak volt is konfliktusa, mert a 43,7 milliárd eurós keretükből a kormány eredetileg jelentős részben csak a saját iparának adott volna megrendeléseket, később a Bizottság nyomására más országokat is bevontak több beszerzésbe. Az EU tagállamain kívül Ukrajna, Norvégia és Kanada is társországnak számít, vagyis velük is együtt lehet működni. Korábban az Egyesült Királysággal is folytak tárgyalások, de nem sikerült megállapodni. A SAFE hitel milliárdjainak legalább kétharmadát csak az uniós cégeknek lehet adni, ezzel is erősíteni kívánták a kontinens védelmi iparát.
A Tisza-kormánynak ugyanakkor nem kell a teljes keretet kitölteni ezzel a hitellel, ami hosszabb távon növeli az adósságot is. Várhatóan több ország is végül kisebb összeget fog felhasználni, mint amennyiről eredetileg szó volt.
Az EB az irányítási, ellenőrzési és közbeszerzési szabályokat vizsgálja, csak azután dönt, megkaphatja-e az Orbán-kormány a 17,4 milliárd eurós védelmi hitelt