Félre kell tennünk a klasszikus szobrokkal kapcsolatos elvárásainkat a Műcsarnok Teremtett rend című kiállításán, melyen Dargay Lajos (1942–2018) szobrászművész kinetikus és kibernetikus műveit nézhetjük meg.
A szobrok mértani formákból épülnek fel, egyesek mozognak is, másrészt az általuk vetett fények és árnyékok is az alkotáshoz tartoznak.
Persze, a tárlaton láthatjuk Dargay egy korai munkáját, az 1965-ös Kéztanulmányát is, mely noha emberi kezet formáz, az absztrakció határán áll, és a művész példaképei, Vilt Tibor és Schaár Erzsébet, illetve Alberto Giacometti művészetének hatását mutatja.
A többi szobor már a tudományos és mérnöki látásmódról tanúskodik, mivel Dargay az élete során a tudomány és a művészet kapcsolatát is vizsgálta, akárcsak elődei, mint Moholy-Nagy László, Kepes György, Kassák Lajos és Nicolas Schöffer.
Az Építészet című relief például egy modern építészeti környezet képzetét kelti a geometrikus elemeivel, vagyis az eltérő magasságokban elhelyezett kockáival és négyszögeivel. Kassák Lajos művészete pedig kiemelten hatott Dargay Lajosra, a tárlaton láthatjuk is a Levelek Kassák Lajosnak című, mértani formákból felépülő, fémből készült triptichont, mely Kassák Képarchitektúrák című művét idézi.
Dargay az 1980-as évektől az asztrológia iránt is érdeklődött, és olyan műveket is létrehozott, melyek annak ismereteire épülnek, ilyen a tárlaton a „Nagy” Ephemerides I. és az Erebus I-II. című munkák. A második teremben mozgó alkotást is láthatunk, az elektromotorral hajtott Mechanikus reliefet, melyen négy, fekete, geometrikus elem mozdul el lassan egymáshoz képest.
Hangyel Orsolya művészettörténész szerint Dargay esetében a műalkotás részét képezi az a virtuális tér is, amit a tükröződés és a reflexfények hoznak létre. Egyes mozgó alkotásoknak az idő is az alkotóelemévé válik, hisz minden pillanatban megújuló, dinamikus látványt nyújtanak. Ezt a kiállítás utolsó termében tapasztaljuk, ahol a Fénymodulátorok I–III. című fényinstalláció a folyamatosan forgó fémlapjaival a falakra vetíti a rá vetülő szintén változó fényeket, míg a Luminoszkóp című mű egy olyan üveglapokból épített doboz, melyben egy különféle színekben játszó fény mozog.
Dargay Lajos élete során a kinetikus művészethez lépésről lépésre került közelebb. 1942-ben született Pélmonostoron (mai nevén: Beli Manastir, Horvátország), a családja a második világháború után néhány évig Kaposváron élt, majd Egerben telepedtek le. A Képzőművészeti Főiskolára többször próbált felvételizni, de sikertelenül, végül az Iparművészeti Főiskolára vették fel kerámia szakra, de tanulmányait hamar megszakította. Végül rajztanárként diplomázott 1972-ben az egri Tanárképző Főiskolán, ám nemcsak intézményes keretek között növelte tudását, hanem Schaár Erzsébet és Vilt Tibor szobrászművész házaspár budafoki műtermében is, ahol 1964 és 1967 között dolgozott.
Szintén hatással volt a művészetére, amikor 1967-ben elindult első külföldi tanulmányútjára, mialatt Párizsban megismerkedett Nicolas Schöfferrel – a Kalocsán született Schöffer Miklóssal –, aki a világon az első kinetikus szobrot megalkotta.
Dargay a mester műtermében kezdetben tanítványként, majd munkatársként dolgozott, ami hozzájárult ahhoz, hogy később a magyarországi kinetikus-kibernetikus művészetet megalapozza. Emellett fontos szerepe volt abban, hogy Schöffer műveit az 1970-es évektől hazánkban is rendszeresen bemutassák, majd életművének egy részét Kalocsának adományozza.
Eközben Dargay külföldi karrierje is beindult: 1978-ban az UNESCO párizsi székházában mutatta be térgrafikai munkáit, és ebben az évben Egerben felavatták a Fénytornyát, mely egy kibernetikusan programozott alkotás volt, és két évtizeden át működött a városban. Noha a művész elsősorban nagy léptékű, köztéri konstrukciókat akart létrehozni, ezek közül csak az egri építmény valósult meg, így a nyolcvanas évektől a komplex szemléletét kisebb munkáiban valósította meg.
Infó
Teremtett rend – Dargay Lajos univerzuma
Kurátor: Rockenbauer Zoltán
Műcsarnok
Nyitva: augusztus 23-ig
