Kanada is csatlakozik a 2027-es Eurovíziós Dalfesztivál versenyzőihez. Ez csak első hallásra tűnhet rendkívülinek, ugyanis az, hogy az Eurovízión kizárólag európai ország vehet részt, egy széles körben elterjedt tévedés. Ausztrália 2015 óta részt vesz a versenyben.
A versenyzők indulása attól függ, az ország tagja-e az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU): ezt Kanada például nemrég meglépte azzal, hogy CBC/Radio-Canada nevű közszolgálati televíziója csatlakozott hozzá mint teljes jogú tag. (A versenynek volt már kanadai győztese, méghozzá Céline Dion személyében, aki 1988-ban, Svájc színeiben nyerte meg a versenyt.) A televízió elnöke, Marie-Philippe Bouchard azzal indokolta a döntést, hogy véleményük szerint ez egy remek lehetőség arra, hogy kanadai tehetségek „a világ egyik legrangosabb zenei színpadán” is bemutatkozhassanak.
A döntésben ugyanakkor az előadók megsegítése mellett lehet egy jó adag marketingstratégiai szempont is,
tekintve, hogy ez év májusában, a 70. Eurovíziós Dalfesztiválon Kanada a világ többi részét tömörítő szavazáson a három legtöbb voksot leadó ország között volt, sőt rengeteg kanadai váltott jegyet, hogy a helyszínen, Bécsben, élőben is követhesse az eseményt.
Ideológiai okok
Bár évek óta sokan temetik az eseményt, Kanada esete is bizonyítja, okosan kihasználva komoly marketingértékkel bír még mindig elindulni a versenyen. Magyarország 2019-ben vett részt rajta utoljára, akkor Pápai Joci Az én apám című dalával. Nem sokkal később azonban az MTVA minden különösebb indoklás nélkül a visszalépés mellett döntött: bár azt hangsúlyozták, a jövőben A Dal című műsor erősítésére és a magyar tehetségek támogatására fókuszálnának. Akkor sokan ideológiai okokat véltek felfedezni a döntés mögött, tekintve, hogy több kormánypárti véleményvezér kritikával illette a műsort. (Bencsik András például „homoszexuális flottatüntetésnek” nevezte.) Arról, hogy a közmédia tervezi-e a jövőben a versenybe való visszatérést, az MTVA sajtóosztályát kérdeztük, de jó eséllyel most nem élvez prioritást az erről szóló döntés.
Nem kevésbé botrányokkal terhelt az Eurovízió szervezése sem – népszerűség ide vagy oda. A jövő évi versenynek Bulgária ad majd otthont. Mivel a fináléba az ország mellett Izrael került, már a helyszínen heves tiltakozások kezdődtek: tüntetők követelték a Gáza ellen folyó háború befejezését. A versenyt megelőző hónapok sem voltak különösképpen békések, Írország, Izland, Hollandia, Szlovénia és Spanyolország is visszalépett azért, mert az EBU engedélyezte Izrael részvételét az eseményen.
Akármennyire is próbál politikamentes tér lenni az Eurovízió, aligha sikerül a közeljövőben túllépnie rajta.
Az idén is folytatódtak a 2024 óta tartó tüntetések, bojkottok a közel-keleti fegyveres konfliktusok miatt. Izrael ellen először a svájci Bázelben több száz fő tüntetett palesztin zászlókkal, és az izraeli énekes, Juvál Rafaél előadása alatt is ketten megpróbáltak betörni a színpadra is. Sőt, soha ekkora méretű bojkott nem érte az eseményt, amely így már komolyan arra kényszerül, hogy alaposan átgondolja a jövőbeli stratégiáját. Így tett nem mellesleg 2022-ben is, az orosz–ukrán háború kitörésének évében, mikor úgy döntött, kizárja Oroszországot az Eurovízióból – akkor az EBU-tagok beleegyezésével.
Indulhat Izrael az Euróvíziós Dalfesztiválon, négy ország bojkottot hirdetettMindemellett ott vannak azok a hangok is, amik egyenesen naiv gondolatnak tartják, hogy egy országok közötti verseny lehet bármilyen mértékben is politikától mentes. Épp ezért néhányuk azt tartja észszerűnek, hogy a szervezők kizárjanak minden, háborús konfliktusban álló országot – már ha tényleg az a cél, hogy politikamentessé tegyék az eseményt. Ez pedig mindenekelőtt Ukrajnát érintené.
