Óriási tempót diktál a Tisza-kormány a parlamentben, módosul az alaptörvény, sorra születnek az eddigi rendszer felszámolását elősegítő jogszabályok, közben zajlik a minisztériumok átalakítása, ám hiába dolgozik a törvénygyár, bizonyos területeken a vártnál lassabban halad a munka.
Az önkormányzatok zöme például egyelőre hiába vár valódi intézkedéseket a kormánytól: a kabinet június végére ígérte a szakmai egyeztetések megkezdését, ám ezek még nem kezdődtek meg. A polgármesterek, önkormányzati szervezetek vezetői szerint viszont égető szükség lenne a tárgyalásokra s bizonyos területeken az intézkedésekre, ugyanis a települések jelentős része költségvetési problémákkal küzd, és sokaknak a napi működése kerül lassan veszélybe.
(Arról csütörtök este számolt be elsőként a Népszava, hogy több mint 1,2 milliárd forint rendkívüli támogatást osztott szét a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium az önkormányzatok között. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter és Kármán András pénzügyminiszter közös döntése alapján összesen 314 település részesült a vissza nem térítendő forrásokból a kormány honlapjára feltöltött dokumentum szerint.)
– Sok önkormányzat került mára önhibáján kívül nehéz fizetési helyzetbe, vagy az előző kormány büntetőpolitikája miatt, vagy pedig azért, mert például a szolidaritási hozzájárulást számító képlet nem tudja figyelembe venni az egyes települések gazdasági vagy méretbeli sajátosságait – mondta megkeresésünkre Horváth Jácint, Nagykanizsa polgármestere –, így már az ez évi költségvetést érintően szükséges lenne az egyeztetés. Mivel a kormány az ősszel jelentős mértékben módosítani szeretné a 2026-os büdzsét, ezért a jelenlegi előkészítő szakaszban kiemelten sürgős lenne az egyeztetés.
A kanizsai településvezető szerint jelenleg a jelentős elvonások miatt szinte csak a működésre jut elfogadható mértékű forrás, emiatt azokat a fontos, saját erős fejlesztéseket sem tudják megvalósítani, melyek a település működési feltételeinek a javítását szolgálnák, mint az út- és járdafelújítások, gyalogátkelőhelyek, parkolók létesítése, épületek felújítása, a csapadékvíz-elvezetés megoldása.
Több mint 1,2 milliárd forintot osztott szét a Tisza-kormány az önkormányzatok között– Az év második felére a működési oldal finanszírozása megoldott – folytatta Horváth Jácint –, de az említett fejlesztésekre nem jut forrás, ezért a város ingatlanok értékesítéséből próbál addicionális bevételekhez jutni. A felelős tervezés miatt az idén még nem kell intézményeket, létesítményeket bezárnunk, vagy dolgozókat elbocsátanunk, s az önként vállalt feladatainkat, szociális szolgáltatásainkat is tudjuk finanszírozni, de a 2027-es költségvetés tervezésekor jelentős nehézségek adódhatnak, amennyiben nem változik az állami központi finanszírozás rendszere, emiatt is nagyon sürgős és fontos lenne az egyeztetés a kormánnyal.
Pintér Bence, Győr polgármestere már korábban is többször jelezte: a kormányzati elvonások miatt továbbra is nehéz helyzetben van a városa.
– A legnagyobb és legsürgetőbb probléma az önkormányzati Győr Projekt Kft. portfóliójába tartozó sport- és kulturális létesítmények kapcsán merült fel, ugyanis veszélybe került a nyitvatartásuk – állította a kisalföldi városvezető. – Az elmúlt időszakban több kormányzati tárgyalást is kezdeményeztem már ebben az ügyben, ezzel párhuzamosan a kft. vezetésével költségcsökkentésbe kezdtünk a cégnél, több száz millió forintot takarítottunk meg. Eljutottunk azonban arra a pontra, hogy időigényesebb átvilágítás, illetve nagyszabású átszervezések nélkül jelentősen több költséget nem tudunk csökkenteni. Ezek után azt javasoltam a közgyűlésben, hogy negyedmilliárd forintot, ebből 220 milliót a költségvetési tartalékunkból csoportosítsunk át, így a Győr Projekt fenn tudja tartani a győriek sportolási lehetőségeit. Ez persze nem jó megoldás, de a jelenlegi pénzügyi helyzetünkben két rossz közül kellett választanunk: vagy bezárnak a sportlétesítmények, vagy hozzányúlunk a tartalékhoz. Sajnos az újonnan felállt kormánytól eddig semmilyen garanciát nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy a Fidesz által elindított sarcpolitikán érdemben változtatni szeretne, pedig Győrnek 6,5 milliárdot kell még befizetnie az idén a hatályos törvények alapján az államnak, miközben szolidaritásra a mi költségvetésünknek lenne szüksége.
A győri polgármester megjegyezte: ha ez az összeg náluk maradhatna, elkezdhetnék az egyik idősotthon felújításának első ütemét, kétmilliárdot fordíthatnának belőle járda- és útfelújítási programra, 500 milliót különíthetnének el új EU-s pályázatok elkészítésére, és elkezdhetnék visszatölteni az elfolyt lakáskasszát, első lépésben 1 milliárd forinttal.
– Ráadásul ha Győr visszakaphatná azokat a tízmilliárdokat, amiket évente elvon az állam, akkor elkezdhetnénk aluljárók kiépítését, a hidak rekonstrukcióját, a szociális támogatások megduplázását, az óvodák és bölcsődék, szociális intézmények felújítását, a háziorvosi életpályamodell elindítását – sorolta Pintér Bence. – Amikor a Tisza-kormány és Győr képviselői időt és türelmet kérnek a várostól a helyzet megoldására, akkor érdemes figyelembe venniük azt is, hogy az állami sarcok változatlan fenntartásának már most gyakorlati hátrányai vannak. Ezért nyújtottam be ismét a közgyűlésen azt az előterjesztésemet, mely szerint az önkormányzat éljen az Alaptörvényben rögzített felterjesztési jogával, s javasolja a kormánynak és az Országgyűlésnek a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi formájának megszüntetését, teljes körű átdolgozását. A megszavazott felterjesztést július elején elküldtük a kormánynak.
Nemény András szombathelyi polgármester szerint is azért fontos a mihamarabbi egyeztetés a kormány és a települések között, mert erre az évre több önkormányzat is nehéz helyzetbe került.
– Számunkra jelen pillanatban a működés finanszírozása is nehézséget okoz, még az úthibák miatti balesetveszély elhárítására is kevés forrás jut – állította, hozzátéve: amennyiben az iparűzésiadó-bevételek nem a tervezetteknek megfelelően alakulnak, akkor nem lesz biztosított a költségvetésük. – Ha nem lesz a közeli jövőben érdemi egyeztetés, még kevesebb forrás jut majd működésre, a szolgáltatásainkat pedig nem vagy nem a megfelelő formában tudjuk majd ellátni.
Már nagyon időszerűnek tartaná az egyeztetések megkezdését Lengyel Róbert, Siófok polgármestere is, aki szerint ugyan városának a költségvetése egyelőre stabilnak mondható, ám akadnak olyan feladatok, melyeket a kormány segítsége nélkül egyszerűen nem tudnak megoldani. Ilyen többek között az állami főútvonalak rendbetétele, a rendőrség létszámának feltöltése, a várólisták csökkentése, a kórházi létszámhiány kezelése, illetve a pályázati forrásokhoz jutás a tervezett-szükségszerű fejlesztésekhez.
– Az önkormányzatok túlnyomó többsége pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetben van, ami az előző kormányzati időszakban hozott, a gazdasági mozgásteret szűkítő döntések következménye – válaszolta a Népszavának a fideszes vezetésű debreceni polgármesteri hivatal.
A szolidaritási hozzájárulás, a Versenyképes járások programja, a gépjárműadó évekkel ezelőtti elvonása mára az önkormányzati vagyon feléléséhez és gazdasági instabilitáshoz vezetett. Ha a 2014-ben elindított helyi gazdaságalapú városfejlesztésüknek nem lennének ma meg a kézzelfogható eredményei, akkor Debrecen a jelenlegi pénzügyi keretek között nem lenne képes finanszírozni a kiadásait. Tekintettel azonban a saját bevételek – elmúlt években bekövetkezett – jelentős növekedésére, az önkormányzat 2026. második félévi költségvetése, a város működtetése biztosított – jelezték. Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy az idén a gazdaság teljesítményének növekedése elmarad a várakozásoktól, ami annak tükrében is érdekes – különösen Debrecenben –, hogy a beinduló nagy üzemek sem képesek teljes egészében kompenzálni a gazdaság bizonyos szektorainak a visszaesését. Ez azt eredményezi, hogy a második fél évben felül kell vizsgálni a kiadási költségeket, és egy szigorúbb gazdálkodásra szükséges áttérni.
– Ennek tükrében különösen fájó, hogy Debrecen 2026-ban a saját bevételeiből 12 milliárd forintot fizet be a központi költségvetésbe szolidaritási hozzájárulás címén – érveltek. Hozzátették: a kormánynak már dolgoznia kell a 2027-es központi költségvetésen, de semmilyen érdemi egyeztetés nem zajlik az önkormányzati finanszírozás reformjáról az önkormányzatok és a kormányzat között. Ha nincs változás az elvonások terén, és a normatív finanszírozás is csak az elmúlt évek léptékében növekszik, akkor ez rendkívül komoly működési problémákhoz vezet a településeknél. Nehézséget okozhat a közösségi közlekedés finanszírozásában, a városüzemeltetésben, a közétkeztetésben, az intézményi finanszírozásban, érintettek lehetnek városi rendezvények, színházak, az önkormányzati fejlesztések elmaradásáról nem is beszélve. Épp ezért elengedhetetlennek tartják, hogy haladéktalanul elkezdődjenek az érdemi tárgyalások a kormánnyal az önkormányzatok pénzügyi függetlenségének helyreállításáról.
Polgár önkormányzata három fejlesztésre kért – az országgyűlési képviselőt is bevonva – sürgős segítséget, kormányzati támogatást. Az egyik a bölcsőde kapacitásbővítése, egy zöldmezős beruházás, amelyhez 420 millió forint támogatást nyújtott a kormány, ugyanakkor a finanszírozási szerződés megkötésére még a mai napig nem került sor.
– A bölcsődei ellátás a település egyik legfeszítőbb problémája, hiszen csak egy csoportot, 15 főt tudnak fogadni – hallottuk Tóth Józseftől, a hajdú-bihari település polgármesterétől. Ugyancsak elindítanák a Polgár és térsége szociális intézményfejlesztési programot, melynek keretében komplex idősgondozási folyamat jöhetne létre otthon ápolási, nappali ellátási és bentlakásos szociális otthoni szolgáltatásokkal. E beruházás megvalósításához 900 millió forint kellene. Barnamezős beruházással elstartolna az önkormányzati bérlakásprogram keretében tíz, egyenként 40-45 négyzetméteres bér-, illetve szolgálati lakás építése: a tervek rendelkezésre állnak, a megvalósítás forrásszükséglete a tervezői becslés alapján 500 millió forint, amelyhez várják a kormány lakástámogatási programjának megismerését. A polgármester hozzátette: az önkormányzat költségvetése jelenleg stabil, de ennek ára az önként vállalt önkormányzati feladatok átrendezése, a városüzemeltetés kiadásainak csökkentése és az önkormányzat fejlesztési döntéseinek átütemezése. Nagy kihívást jelent a humánerőforrás-gazdálkodás, különösen a magasan képzett közigazgatási szakemberek megtartása és a városüzemeltetés területén kiöregedő, szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező munkaerő pótlása.
– Az elmúlt hetekben több kormányzati egyeztetést kezdeményeztem, ahol bemutattam Miskolc fejlesztési terveit és a várost érintő legfontosabb projekteket. Találkoztam például Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral, Porpáczy Krisztina alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkárral, s folyamatosan egyeztetek a térség országgyűlési képviselőivel, Czipa Andrással és Juhász Rolanddal is. Minden ajtón bekopogok, amely mögött Miskolc számára lehetőség nyílik – közölte Tóth-Szántai József, Miskolc civil színekben, Fidesz-támogatással megválasztott polgármestere.
Szavai szerint vannak olyan ügyek, amelyek meghaladják egy önkormányzat lehetőségeit: ilyen például a közösségi közlekedés finanszírozása, amely minden nagyváros számára komoly kihívás. Felelős gazdálkodást folytatnak, ennek köszönhetően a második fél évben is biztosított a város működése. Azonban egy város költségvetésének nemcsak a működésről kell szólnia, hanem a fejlődésről is, ehhez pedig kiszámítható finanszírozási környezetre és folyamatos egyeztetésekre van szükség. Ahogy fogalmazott, a miskolciakat nem az érdekli, hogy ki mondja ki az igent, az érdekli őket, hogy elkészül-e az út, jár-e a villamos, működik-e az óvoda, fejlődik-e a város.
– Az önkormányzati finanszírozási rendszerről szóló érdemi egyeztetéseket rendkívül sürgősnek tartom, mivel a 2027-es költségvetés tervezését hamarosan el kell kezdeni. Ehhez tudnunk kell, milyen finanszírozásra számíthatnak az önkormányzatok a következő években – mondta a Népszavának Vágner Ákos, Eger fideszes polgármestere. – A 2026-os költségvetésünk jelenleg stabil, elsősorban azért, mert tavaly a kormány kétmilliárd forintos működési támogatást biztosított a városnak, ám arra utaló jel egyelőre nincs, hogy jövőre is számíthatunk hasonló összegre. Ha nem kapunk segítséget, legalább ekkora hiány keletkezhet a 2027-es költségvetésben, ami önmagában is komoly működési kihívás – fogalmazott. – Épp ezért a finanszírozási rendszer újragondolása most már nem csak az önként vállalt feladatokról szól. Eger éves helyi adóbevétele nagyjából 7 milliárd forint. Ebből az intézményrendszer önkormányzati finanszírozási igénye közel 4,9 milliárd forint, az egyéb önkormányzati feladatoké, mint a közösségi közlekedés, a közvilágítás, a szolidaritási hozzájárulás és hasonlók, további 3,3 milliárd forint. Emellett számos olyan jelentős költséget eredményező feladattal kell szembesülnünk, amely az elmúlt évek, bizonyos esetekben évtizedek elmaradt karbantartási munkáiból következik. A saját bevételek tehát összességében a jelenlegi feladatellátás önkormányzati részét sem fedezik. A kormánnyal kötendő, kiszámítható, hosszú távú megállapodás nélkül nemcsak az önként vállalt feladatok kerülhetnek veszélybe, de további szerkezeti átalakításokra, az intézményrendszer újabb racionalizálására is szükség lehet a kötelező feladatok biztonságos ellátásához – vetítette előre a egri polgármester.
– A Tisza-kormány választási programjában jelentősen át kívánta alakítani az önkormányzati rendszert, és vállalta, hogy „az állam az önkormányzatok stabil, átlátható és szakmai alapokon működő partnere lesz”, s „valódi társadalmi egyeztetést vezetnek be a településeket érintő nagyobb döntéseknél”. Hát ez egyelőre egyáltalán nem látszik, a felajánlott együttműködésekkel sem kívánt eddig élni a kormány – mondta a Népszavának Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere.
Szavai szerint a Versenyképes járások program (VJP) átalakításának ígérete, illetve az ehhez kapcsolódó TFA pénzek egyelőre felfüggesztett elvonása terén sürgető a határidő. – Mivel a szolidaritási hozzájárulásról a kormány kijelentette, hogy 2026-ban nincs mód a változtatásra, az egész VJP eltörlése mind a központi költségvetésnek, mind a TFA-val érintett településeknek könnyebbséget jelentene – nekünk Balassagyarmaton 59 millió forint pluszt csak az első fél évben – tette hozzá. Ők takarékosan gazdálkodnak, s szerencsére az idén is növekszik az iparűzésiadó-bevételük, amiből „tömögetni” tudják elsősorban a óvodáknál, a bölcsődéknél és a hivatali feladatoknál keletkező hiányt, továbbá veszteséges szolgáltatásaik, mint például a tömegközlekedés vagy a strandüzemeltetés költségeit. A második fél évben is e szerint működnek, ezért ha az őszi HIPA-bevételek rendben teljesülnek, akkor az idei évük még szegényesen, de finanszírozható – mondta.
– Ha nem lesz a közeli jövőben egy érdemi egyeztetésnek finanszírozási eredménye, akkor feléljük a takarékosan kuporgatott tartalékainkat, elfogy az értékesíthető vagyonunk, tovább csökkennek az önerős fejlesztések és karbantartások. A nadrágszíj-húzogatás nálunk is a szolgáltatásaink és a városi infrastruktúra színvonalának a romlásában nyilvánul meg. Pedig semmi értelme az önkormányzatok szorongatásának, mert az egész szektor tekintetében a végén mindig az államnak kell kifizetnie a csődbe zuhanó települések kifizetetlen számláit: 2014-ben ez 1400 milliárdba került. Természetesen türelmesek vagyunk, hiszen az új kormány még száznapos sincs. De nekik is sokkal könnyebb lenne párbeszédet folytatni, ha már a választási programjukban olyan országot ígértek, „ahol az állam és az önkormányzatok nem vetélkednek, hanem együtt dolgoznak – az emberekért” – mondta Csach Gábor.
– Az ellátandó feladataink rendkívüli módon alulfinanszírozottak a kormány részéről. A Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül polgármester kollégáimmal egy komplett javaslatcsomagot állítottunk össze még a tavalyi esztendőben. Ebben az önként vállalt és a kötelezően ellátandó feladatok újraelosztásáról, ezek finanszírozásáról, a hatáskörök kiszélesítéséről, valamint a szolidaritási hozzájárulás mértékéről is szó esett. Az előző kormány nyitott volt a változtatásokra, meg is kezdtük az egyeztetéseket. Az új kormánynak is megküldtük a javaslatainkat, választ azonban még nem kaptunk, de bízunk benne, hogy folytatni tudjuk az egyeztetéseket – közölte a Népszavával Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere. Szavai szerint a költségvetésük, amelyet 2026 végéig fogadtak el, biztos és stabil lábakon áll.
Az önkormányzati érdekszövetségek jelenleg egy közös problématérképet rajzolnak azokról a gondokról, amikre egyeztetést követően rövid távon megoldást keresnek a kormánnyal. Ezen belül külön akad néhány terület, amelynek a rendezése már a folyó évi költségvetési időszakban fontos. Vannak települések, ahol jelenleg is működési gondok ráncolják a homlokokat. A legsanyarúbb körülmények között lévők a rendkívüli önkormányzati támogatási kérelmük (reki) kedvező elbírálását várják. Magyar falu programos és vidékfejlesztési programos pályázatok döntésére várnak többen, hogy minél kisebb költségnövekedés mellett kezdhessék a beruházásokat – összegzett Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere. Szavai szerint nagyon változatos a kép, ha azt nézzük, mennyire biztosított az önkormányzatok költségvetése a második fél évre. – Ahol van iparűzésiadó-bevétel, ott adódhat lehetőség önállóbb gazdálkodásra, ez viszont az elvonások és a különféle állami támogatások, pályázati pénzek megállapításánál alkalmazott adóerő-képesség figyelembevétele miatt igen visszafogott. Többségben vannak azok a települések, ahol csak a legszükségesebb feladatok elvégzésére futja, jelentős számú településen viszont a máról holnapra élés zajlik.
A hazai gazdaság harmadát előállító 25 vidéki nagyvárost, csaknem kétmillió embert képviselő Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) júniusban juttatta el az önkormányzatok működését érintő jogalkotási és jogszabály-módosítási javaslatait Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek.
A szakmai anyagban kezdeményezték, hogy minden, az önkormányzatokat érintő kérdésben – a döntés meghozatala előtt – kerüljön sor érdemi egyeztetésre az MJVSZ-szel. A szövetség kijelentette: meg kell erősíteni az önkormányzatok önállóságának alkotmányos védelmét, s alkotmányos szintre kell emelni a szubszidiaritás elvét, vagyis közfeladatok csak akkor kerülhessenek magasabb szintre, ha ott bizonyíthatóan hatékonyabban és eredményesebben láthatók el. Az önkormányzatok forrásait, vagyonát és hatásköreit érintő döntéseket kizárólag normál jogalkotással lehessen meghozni, s vissza kell adni a településeknek azokat a feladatokat, melyeket hatékonyabban tudnak ellátni, mint a kormányzat, s érdemi beleszólási lehetőséget kellene kapniuk azoknál a közszolgáltatásoknál is, melyek tartósan állami fenntartásban maradnak. Az MJVSZ azt is szeretné megtudni, hogy a kormány mely területeken kívánja jobban bevonni a feladatellátásba az önkormányzatokat, s melyekben akarja növelni hatásköreiket, kiterjeszti-e intézményfenntartói feladataikat olyan területekre, ahol azokat ma elsősorban az állam látja el; ehhez persze a finanszírozást is meg kell teremteni. Az MJVSZ szakpolitikai javaslatokat dolgozott ki többek között az önkormányzati feladatok áttekintésére, a települések pénzügyi függetlenségének megerősítésére, a szolidaritási hozzájárulás megszüntetésére vagy annak jelentős csökkentésére, s kész haladéktalanul megkezdeni az érdemi egyeztetéseket a kormánnyal, bizonyos kérdésekben ráadásul gyors, az idei évet is érintő döntésekre is szükség van az önkormányzatok működőképességének megőrzése érdekében.
