– Április 12-én a kormány semmilyen felhatalmazást nem kapott arra, hogy mindenféle egyeztetés nélkül felrúgja az ország széles GMO-ellenes társadalmi konszenzusát, és az NGT1-kérdésben saját hatáskörben eldöntse a hazai mezőgazdaság jövőjét! Az ország jövője az egészséges, hazai és minőségi élelmiszerre és az egészségiparra épülhet, ezt pedig a génszerkesztett élelmiszerek jelzés nélküli beáramlása kockára teheti – fogalmazott nemrégiben Magyar Péter miniszterelnöknek írt levelében Vona Gábor, a Második Reformkör elnöke.
Korábban a Népszavában is beszámoltunk az Európai Parlament döntéséről, amelyben a képviselők – köztük a Tisza Párt EP-képviselői – megszavazták az új génkezelési technológiákról, az úgynevezett NGT-kről szóló rendelkezések módosítását. A döntéshozók szándéka szerint az új szabályok megkönnyítik a hozzáférést olyan növényfajtákhoz, amelyek jobban ellenállnak az időjárásnak és a kártevőknek, illetve magasabb terméshozamúak. Vona szerint az uniós dereguláció utat nyit a génszerkesztett növények ellenőrizetlen beáramlásának, ez pedig érdemi módon kérdőjelezi meg Magyarország Alaptörvényének XX. cikkét, amely garantálja hazánk GMO-mentes mezőgazdaságát. – Az NGT1 kapcsán nincs nemzeti konszenzus, az agráripari, fogyasztóvédelmi és ökológiai szervezetek másképp értékelik a kérdést. Reméljük, nem készülnek ez ügyben Alaptörvény-módosításra, de ha mégis, tartsanak az ügyben országos népszavazást, és engedjék, hogy a magyar emberek maguk döntsenek arról, mi kerüljön a családi asztalokra – érvelt nyílt levelében Vona Gábor.
Az NGT az angol New Genomic Techniques rövidítése, ami magyarra lefordítva Új Genomikai Technológiákat jelent. Ez a mezőgazdaságban és biológiában olyan modern génszerkesztési eljárásokat jelöl, amelyekkel a növények vagy állatok genetikai állományát a hagyományos nemesítésnél gyorsabban és pontosabban lehet módosítani. Ez történhet például úgynevezett célzott vágással, amikor a genetikai ollóként működő technológia megkeresi a kívánt gént, és pontosan ott metszi el a DNS-t, ahol kell. A fajon belüli változtatás esetén nem adnak az alapanyaghoz idegen fajból származó géneket – mint például a klasszikus GMO-k esetében –, hanem a növény saját génjeit javítják ki vagy gyorsítják fel a természetes folyamatokat.
– Tény, hogy az NGT is egyfajta genetikailag módosított eljárás, ám súlyos fogalomzavar ezt összekeverni, sőt össze is mosni a GMO-val – mondta lapunknak Molnár Ákos soproni kertészmérnök, szőlész, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szőlészeti szekcióelnöke.
Szavai szerint utóbbi eljárásnál egy idegen faj részszekvenciáját építik bele a kultúrnövényekbe vagy épp állatokba, aminek ténylegesen voltak, vannak akár környezeti, akár emberbiológiai, élettani okokból kockázatai. Az új genomikai eljárásoknak az a lényege, hogy míg korábban egy növény vagy egy állatfaj nemesítésénél, házasításánál gyakorlatilag „ágyúval lőttek”, és a célt vagy eltalálták, vagy nem, addig az NGT egy sebészkés pontosságával dolgozik. Valójában a hagyományos, mondhatni, évezredek óta ismert és alkalmazott folyamatokat gyorsítja fel: amíg egy nemesítési vagy keresztezési eljárás mondjuk a szőlőfajták esetében gyakran húsz-harminc évig tart, és a végeredmény is kétesélyes, addig itt két-három éven belül lezajlik az eljárás, tehát időt lehet spórolni. Maga az uniós szabályozás azért lazított most a korábbi rendeleten, mert a régi szabályozás szerint mindent egy kalap alá vettek, ami genetikailag módosított, és ott az úgynevezett nyomon követhetőséget bizonyítani kell. Ám az új eljárás esetében tudományos alapon ezt nem lehet garantálni, mert ezek az „új” növények semmiben nem különböznek attól, minthogyha hagyományos nemesítési eljárásokkal képezték volna őket. Magyarul egy olyan nyomon követhetőséget kért számon a régi jogszabály ezeken az új eljárással továbbfejlesztett növényeken, amit nem lehetett teljesíteni – mondta a szakértő. Hozzátette: az uniós szabályozás abban nem változott, hogy ezen növények szaporítóanyagait – tehát például, ha szántóföldi növényekről van szó, akkor vetőmagjait – külön jelölni kell, ám magát a készterméket nem, hisz az genetikailag ugyanolyan, mintha hagyományos nemesítés lett volna.
Molnár Ákos szerint azért sem észszerű az ellenállás az NGT-vel szemben, mert akkor meg kellene kérdőjelezni az első almafajták vagy épp a házi kutya létét is. – Ezek a fajok ugyanis mind olyan eljárások nyomán jöttek létre, hogy valamilyen tulajdonságot keresett az ember egy fajban, ami nagyobb termést, megbízhatóságot, ellenálló képességet jelentett a nemesítés során. Vagyis az ember, ha úgy tetszik, már tízezer évvel ezelőtt „belenyúlt” a természetbe ilyen módon.
– Most is ugyanazt tesszük, csak egy új eszközzel, aminek köszönhetően jobb termést, nagyobb megbízhatóságot, ellenálló képességet várunk el a környezeti kihívásokra, a szárazságra vagy akár a betegségekre. Ezzel a technológiával olyan fajtákat is ki lehet nemesíteni viszonylag rövid időn belül, amelyek például kevesebb vegyszerrel termelhetők – érvelt. Molnár Ákos épp a szőlő kapcsán hozott erre egy negatív példát: bár a szőlészek, borászok nagyon nehezen vallják be, a szőlészet mégiscsak az egyik leginkább környezetterhelő növénytermesztési ágazat. – A peronoszpóra, a lisztharmat miatt szinte folyamatosan jelen kell lenni a szőlőben, és permetezni kell. Minden egyes forduló, amivel kevesebbet kemizálunk, ezt a terhelést csökkenti.
„Nem a multinacionális cégek öncélú játéka”
A piaci elvárások is nagyon megváltoztak, a vásárlók egyre tudatosabban keresik azokat a termékeket, amelyek alacsonyabb környezetterheléssel készültek. Ráadásul azt is tudni kell, hogy ezek az NGT-eljárások az embergyógyászatban már régebb óta használatosak: számos olyan ritka betegség van, amit ezzel a technológiával gyógyítanak. A napi politika szintjén érezni, hogy van ellenállás, hisz nagyon nehéz ezt az eljárást köznyelvre lefordítani, egyszerűbb összemosni az egyébként tényleg valós kockázatokat hordozó GMO-eljárásokkal, amiktől én is óva intenék.
– A szőlő a tökéletes példája annak, hogyan tette az ember kiszolgáltatottá a saját kultúrnövényeit. Az évezredeken át folytatott nemesítési eljárások és folyamatok kizárólag a termés minőségére és mennyiségére fókuszáltak. Miközben elértük, hogy fantasztikus borok alapanyaga teremjen meg a tőkéken, a növény szinte teljesen elveszítette a természetes védekezési képességeit az egyes károsítókkal szemben. Ki kell mondani: a kultúrszőlő ma egy olyan növény, amely folyamatos emberi gondoskodás és védelem nélkül képtelen lenne hosszú távon életben maradni. Az NGT-eljárás lényege: anélkül lépünk közbe, hogy idegen fajból származó gént vinnénk be – tehát nem klasszikus GMO-ról beszélünk! – írta Molnár Ákos egy a szőlőtermesztés nehézségeire összpontosító elemző cikkben, meglehetős vitát kavarva a saját közösségi oldalán.
Álláspontja szerint az NGT1-kategóriájú precíziós génszerkesztéssel egyszerűen „bekapcsoljuk” a szőlő saját genomjában azokat az ellenálló képességért felelős pontokat, amik a vadon élő rokonokban megvannak, vagy kikapcsoljuk a betegségekre fogékony receptorokat. A fajta majdnem 100 százalékban önmaga marad, így közel ugyanolyan bor készül belőle, mint eddig – csak éppen genetikailag ellenállóvá válik a főbb betegségekkel szemben. A növényvédelmi költségek – szerek ára, traktorok gázolajfogyasztása, munkaerő – akár 70-80 százalékkal is csökkenthetők. Ez kiszámíthatóbb, biztonságosabb és jövedelmezőbb termelést jelent, drasztikusan mérsékelve az évjárati kockázatokat. Mindez a fogyasztókat és a társadalmat is védi.
Az NGT nem a multinacionális cégek öncélú játéka, hanem a társadalmi elvárások teljesítésének kulcsa. Kisebb ökológiai lábnyomot eredményez. Ha radikálisan visszaesik a permetezések száma, arányosan csökken a dűlőkben a traktorok CO2-kibocsátása és a talaj tömörödése. Nem kell többé tonnaszámra rezet és ként juttatni a környezetbe, így megóvjuk a talaj hasznos mikroorganizmusait és a talajvíz tisztaságát. A fogyasztók asztalára olyan bor kerülhet, amely minimális vegyi beavatkozással, szermaradványmentesen készült. Bizonyára meg kell vitatni ezeket a kérdéseket, hiszen a szakmai viták mindig előre visznek bennünket. Amit viszont gyakorló szakemberként nem tudok megérteni, az a merev, dogmatikus elutasítás. Tudományos alapon egyszerűen nem lehet értelmezni azt az álláspontot, amely egy lapon említ és egy kalap alá vesz évtizedes, transzgenikus GMO-eljárásokat a mai, precíziós NGT – genomszerkesztési – technológiákkal. A szőlőtermesztésnek a kulturális örökség megóvása mellett modernizálódnia kell, ha túl akar élni a 21. században – tette hozzá.
