A hétfőn átadott új részleggel létrejött Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb Mercedes-üzeme a kecskeméti gyárban – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök Kecskeméten.
A kormányfő a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. új üzemének átadóünnepsége előtt, a gyár területéről élő internetes videóban bejelentkezve arról beszélt, hogy a hétfői átadást követően az új üzemben fogják gyártani a Mercedes C-osztályának elektromos változatát.
Kiemelte, a kecskeméti gyárban több mint 100 ezer autót gyártanak évente ötezer munkavállaló foglalkoztatásával, a cél az, hogy évi 350 ezer autó is legördülhessen a gyártósoroktól, illetve az, hogy 9-10 ezer munkavállalója legyen a társaságnak.
A bejelentkezést követően
Magyar Péter egy elektromos meghajtású Mercedes volánja mögé ült Ola Källeniusszal, a Mercedes globális elnök-vezérigazgatójával, és a megnyitó helyszínére hajtott, ahol arról beszélt, hogy a Mercedes új gyára fontos helyet foglal el mind a cég termelési láncában, mind a magyar gazdaságban.
A Mercedes Kecskemét, Bács-Kiskun vármegye és az egész Alföld egyik legnagyobb és legfontosabb munkaadója, a vállalat jelenléte erősíti Magyarország beágyazottságát a globális autóipari értékláncba és bizonyítja, hogy hazánk képes hosszú távú, stratégiai jelentőségű ipari beruházások befogadására – fejtette ki, hozzátéve: a gyárépületben nemcsak a termelési kapacitások bővülése látható, hanem a magyar gazdaság, tudás és innovációs képesség megerősítése is.
– A Mercedes Benz egymilliárd eurót ruházott az új gyárba, ennek köszönhetően a duplájára nő a termelési kapacitás, és a gyár jelentősége felerősödik a globális hálózatban is – tette hozzá.
Magyar Péter kiemelte,
az új kormány célja, hogy kiszámítható partneri viszonyt tartson fenn a Mercedesszel, ahogy minden más vállalattal is, amely szeretne beruházni Magyarországon.
Azt mondta, Magyarország kész kiszámítható gazdasági környezetet, versenyképes adórendszert, megfelelő infrastruktúrát és képzett munkaerőt biztosítani, hogy vonzó befektetési célpont maradjon vagy azzá váljon. A partnerségnek azonban kétirányúnak kell lennie: az új magyar kormány mindenkitől elvárja az előírások betartását és a magyar munkavállalók megbecsülését – tette hozzá.
Emellett hangsúlyozta, a kormány célja, hogy Magyarországon ne csak munka legyen, a tisztességgel elvégzett munka biztos megélhetést is adjon.
A miniszterelnök közölte: a kormány nem pusztán termelőkapacitást lát a kecskeméti gyárban, hanem lehetőséget arra, hogy a magyar vállalatok minél magasabb szinten tudjanak bekapcsolódni azokba a láncolatokba, aminek a végén egy új elektromos autó gördül le a futószalagról.
Brutális lett az államháztartási hiány, Kármán András költségvetési reformot ígérA magyar szaktudásnak és a magyar innovációnak komoly hozzáadott értéke lehet és lesz is, ezért a kormány célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások is profitáljanak az idetelepülő óriási beruházásokból – mondta, kiemelve, ebben nem csak a hazai vállalkozásoknak van feladatuk, a kormány előtt is tornyosulnak teendők.
Kifejtette, a Tisza programjának fontos pillére a kkv-szektor támogatása, ennek részeként pedig olyan támogatási rendszert kell kialakítani, amely ösztönzi a növekedést, s nem hátráltatja, hanem segíti az innovációt. Éppen ezért
szerepel a kormány prioritásai között a digitalizáció, az automatizálás, a mesterséges intelligencia alkalmazása és a beszállítói felzárkóztatás.
A kormányfő közölte, olyan környezetet fognak létrehozni, amely „mindenkinek megéri” s amelyben a magyar vállalkozások végre valódi növekedési pályára állhatnak, az országban megtelepedett vállalatok beszállítói köre pedig kitűnő magyar vállalatokkal bővülhet.
Közölte, hogy az infrastruktúra-fejlesztési beruházások is a munkaerő-mobilitást fogják segíteni, a megújuló energiát pedig Magyarország nagy lehetőségeként fogják kezelni, ezért a következő hónapokban ezen a területen is komoly programokat indítanak el.
Szólt arról is, hogy bár Németország évtizedek óta a legfontosabb külföldi beruházó Magyarországon, a kormány az itt működő mintegy 2300 német vállalatra nem pusztán beruházóként gondol. Ezek a vállalatok lehetőséget jelentenek a tanulásra is, hiszen a beruházásokkal nemcsak tőke érkezik hazánkba, (…) hanem a technológia, menedzsmentkultúra is, valamint exportpiaci kapcsolatokkal és magas hozzáadott értékű termelési kapacitásokkal is gazdagodik az ország – mutatott rá.
Kiemelte, ezernyi lehetőség van arra, hogy „tanuljunk, fejlődhessünk, termékenyen működjünk együtt a partnereinkkel”, a kecskeméti beruházás pedig e tekintetben „egy közös történet, a német–magyar gazdasági kapcsolatok közös sikere”.
A fejlődéshez elengedhetetlen, hogy merjünk tanulni másoktól és merjük megtalálni a saját megoldásainkat, ugyanis ez a hozzáállás az innováció motorja – fogalmazott, kiemelve, hogy ez az innováció Kecskeméten is világszínvonalú termékek gyártását teszi lehetővé kulcsfontosságú magyar hozzájárulással.
Átvilágították az Orbán-kormány költségvetését, a Tisza hatalomra kerülése nélkül 8,3 százalék lenne a nagyrészt rossz politikai döntések okozta hiányA miniszterelnök beszédében megemlékezett Barényi Béláról, a Mercedes magyar származású mérnökéről, feltalálóról, aki az 1930-as évek végétől évtizedeken át volt a cég meghatározó szakembere, és karakánul, a megalkuvást nem tűrve képviselte a szívügyét, az utasbiztonságot.
– Úttörője volt annak, hogy az autós közlekedés valóban biztonságosabbá válhasson, ontotta magából a fejlesztéseket, több ezer szabadalom kötődik a nevéhez, amelyek mind azt szolgálták, hogy a járműveink minél jobban védjenek minket – mondta, kitérve arra: Barényi Bélát „méltatlanul kevéssé ismerjük idehaza”. Egyúttal örömének adott hangot, hogy Kecskeméten ma már utca őrzi a nevét.
