Az első három hónapban az államháztartás folyó, pénzügyi hiánya 3420 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett összeg 81 százaléka. A KSH most publikált adatai szerint ugyanez eredményszemléletű elszámolásban a bruttó hazai termék (GDP) 9 százalékának megfelelő deficit, holott a költségvetést 3,7 százalékos hiánnyal tervezték.
Az eredményszemléletű mutató némileg eltér a havonta közölt pénzügyi mérlegtől, ám az előbbit használja az Európai Unió a nemzetközi statisztikákban, ezért a piacok számára az eredményszemléletű hiány az iránymutató.
Az első negyedéves hiány így az elmúlt évek egyik legmagasabb deficitje: tavaly ilyenkor „még csak” 5,9, 2024-ben pedig 5,5 százalék volt ez a szám GDP-arányosan.
Az ideinél 2023-ban volt magasabb, akkor az első három havi hiány elérte a GDP 9,1 százalékát. Az idei magas deficit egyértelműen összefügg a leváltott Orbán-kormány felelőtlen választási osztogatásaival. A magas GDP-arányos hiányt növeli az is, hogy az elmúlt években stagnált a gazdasági növekedés, vagyis nem nőtt a GDP.
Olyan vad osztogatásba kezdett az Orbán-kormány, hogy már februárban összeomlott a 2026-os költségvetésAz Orbán-kormány eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos deficittel tervezte meg a 2026-os büdzsét, ám már tavaly októberben – az elfogadása után – önkényesen 5 százalékra emelték a várható hiányt. Az átadáskor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról tájékoztatta Kármán András pénzügyminisztert, hogy a hiány idén akár 6,8–7 százalék is lehet. Most Kármán András arról írt a Facebookon, hogy beavatkozások nélkül akár 8,3 százalék is lehetne idén a deficit. Az új kormánynak még nincs deficitcélja – ezzel augusztus végéig rukkol elő –, de a piac 6–6,5 százalékos hiányt vár – vagyis lesz teendője az új kormánynak.
Csordogálnak az uniós pénzek, de így is brutális a hiány, ezer milliárd forinttal nagyobb a tavalyinálKármán András azt is bejelentette, hogy nyilvánosságra hozta a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetés előzetes tervezési tájékoztatóját. Ebben makrogazdasági előrejelzés még nem található, a részletes tervezési köriratot augusztus végére ígérik a 2026-os pótköltségvetéssel egyetemben. Közleményében a pénzügyminiszter ugyanakkor reformok mellett kötelezte el magát: az elmúlt években a költségvetések túl korai elfogadása, valamint azok gyakori évközi módosításai a fiskális politika stabilitása és kiszámíthatósága ellen hatottak. Mindezt tovább súlyosbították a közpénzügyi keretrendszer intézményi gyengeségei is. Az új magyar kormány kötelezettséget vállalt a közpénzügyi keretrendszer reformjára, melynek célja – összhangban az európai uniós irányelvekkel – olyan jogszabályi keretrendszer és hozzá kapcsolódó gyakorlat létrehozása, amely elősegíti az államháztartás fenntarthatóságának javítását, a közpénzügyi kontroll erősítését – írta Kármán András. A Tisza-kabinet rögzíteni fogja, hogy a jövőben a pontosabb tervezhetőség érdekében a következő évi büdzsét október 1–31. közötti idősávban kelljen benyújtani a parlamentnek. Így közelebb kerül a tervezési és a tervezett időszak, és több megbízható adat áll majd rendelkezésre.
A törvényjavaslat prezentációja a hatályos kormányzati struktúrán fog alapulni: az egyes szakterületekkel kapcsolatos kiadások például egy helyen szerepelnek majd. Mindezek elősegítik a megalapozott, reális költségvetést, a tervezhetőséget, a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot és biztos vagyok benne, hogy ennek köszönhetően a közbizalmat és a befektetői bizalmat is – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Beavatkozást sürget az Európai Unió, 6,2 százalékos magyar költségvetési hiányt vár 2026-ra