Alacsony volt a költségvetés átláthatósága a széles közvélemény számára, de a szakma és a piacok sem láttak tisztán és ennek meg is volt a hatása. A költségvetés alacsony hitelességében szerepet játszott, hogy sokszor elvétette a hiánycélt a kormány, a tervezést vágyott makrogazdasági pályára és nem a valóságra építette - mondta a Pénzügyminisztérium szerdai háttérbeszélgetésén Kármán András, pénzügyminiszter. Kijelentette: másképp akarjuk csinálni, tartozunk azzal, hogy a választóknak bemutassuk mire költjük az adófizetők pénzét.
Mint mondta jóval rosszabb állapotban van a magyar költségvetés, mint azt feltételezni lehetett. Az új kabinet számításai szerint kormányváltás nélkül az idei államháztartási hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát. Az Európai Unióval kötött megállapodásnak és az eddigi intézkedéseknek köszönhetően ez 7,5 százalékra mérséklődhet. A kormány augusztus végéig benyújtja a Parlamentnek a 2026-os költségvetés módosítását, október végéig pedig a 2027-es büdzsét és a középtávú költségvetési tervet is – mondta Kármán András.
A hiány legnagyobb részét politikai döntések okozták – jelentette ki Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
A kampányidőszakban vállalt, de a költségvetésben nem szereplő intézkedések önmagukban 1,3 százalékponttal növelik azt.
Ide tartozik a 14. havi nyugdíj, valamint a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása, amelyek együtt 0,4 százalékponttal rontják az egyenleget. További 0,9 százalékpontot jelentenek az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások, köztük a 35 éves autópálya-koncesszió, a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés, valamint más nagyberuházások költségei. Az Európai Unió Bíróságának döntései nyomán visszafizetendő CO₂-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék további 0,5 százalékponttal rontja a költségvetési egyenleget.
A gazdasági környezet romlása szintén hozzájárult a hiány növekedéséhez. A kormány szerint a tavalyi gazdasági növekedés a tervezett 2,5 százalék helyett mindössze 0,5 százalék lett, míg 2026-ban a korábban várt 4,1 százalékos bővülés helyett 1,6–2 százalékos növekedés várható. Ez önmagában 0,3 százalékponttal rontja az államháztartás egyenlegét.
Brutális lett az államháztartási hiány, Kármán András költségvetési reformot ígér Kisebb csoda történt, májusban többlettel zárt Magyarország költségvetéseAz átvilágítás további problémákat is feltárt. A minisztérium szerint a hiányt növeli az önkormányzatok romló pénzügyi helyzete, az N7 állami hadiipari vállalat terven felüli költése, egy korábban nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díj, az M49-es autópálya és más útfejlesztések többletköltsége, valamint az egészségügyi rendszer vártnál nagyobb hiánya.
A kormány szerint a valós örökség ennél is kedvezőtlenebb lett volna, mivel a költségvetés 969 milliárd forint, vagyis a GDP 1,1 százalékának megfelelő RRF-bevétellel számolt, amelyet az előző kabinet a jogállamisági és korrupcióellenes feltételek teljesítésének hiányában nem tudott volna lehívni. Ezért számolnak 8,3 százalékos örökölt hiánnyal.
A kabinet ugyanakkor azt állítja, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás jelentősen javítja a költségvetés helyzetét.
Az RRF-programból érkező 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás 2026-ban 1086 milliárd forinttal, vagyis a GDP 1,2 százalékával javítja az egyenleget. Emellett 3,5 milliárd euró kedvezményes hitel is érkezik, amelynek egy része a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére megy. Az augusztusra tervezett tőkeemelés miatt átmenetileg 1,7 milliárd eurós többletfinanszírozási igény jelentkezik, ezért az Államadósság Kezelő Központ a hét elején 3 milliárd euró értékű devizakötvényt bocsátott ki. A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a kibocsátás iránt közel 10 milliárd eurónyi befektetői kereslet mutatkozott. A pénzügyi vezetés szerint a jelenlegi számítások alapján az RRF-hitel és a mostani kötvénykibocsátás elegendő finanszírozást biztosít, ezért idén várhatóan nem lesz szükség újabb intézményi devizakötvény-kibocsátásra.
Beavatkozást sürget az Európai Unió, 6,2 százalékos magyar költségvetési hiányt vár 2026-raA háttérbeszélgetésen szóba került a SAFE hitelprogram is. A pénzügyi vezetés megerősítette, hogy az előző kormány által benyújtott 16 milliárd eurós programot az Európai Bizottság nem fogadta el, ezért jelenleg teljes felülvizsgálat zajlik. A kormány a beruházások újratervezésekor figyelembe veszi a költségvetés teherbíró képességét, a növekvő védelmi kiadásokat, valamint azt is, hogy mely projektek szolgálják leginkább a gazdasági növekedést.
Kicsit javult a költségvetés helyzete júniusbanKármán András közölte, hogy 2026-ra pótköltségvetést állítanak össze, a jövő évit pedig más alapokon fogják megtervezniA tájékoztató alatt a forint mintegy 1,4 százalékot gyengült, az euró árfolyama ismét 360 forint fölé emelkedett. Az euróbevezetéssel kapcsolatban Kármán András azt mondta, elemzőként sok elképzelése lenne arról, hogyan alakulhat az árfolyam, de a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja. Ami igazán fontos, az a forint árfolyamának kiszámítható alakulása. A fegyelmezett költségvetés, a kiszámítható gazdaságpolitika és a javuló hitelminősítés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a forint ellenállóbb legyen a külső sokkokkal szemben.
A maastrichti kritériumok teljesítése kapcsán a legnagyobb kihívást a költségvetéshez kapcsolódó feltételek jelentik. Az államadósságnak csökkenő pályán kell lennie, emellett ki kell kerülni a túlzottdeficit-eljárásból, amihez a költségvetési hiányt 3 százalék alá kell szorítani. A 2027-es költségvetéssel egy időben a kormány középtávú költségvetési pályát is benyújt, amely összhangban van azzal a céllal, hogy 2030-ra 3 százalék alá csökkenjen a hiány - mondta.
Pozitív volt június
A Pénzügyminisztérium ma tette közzé, hogy az államháztartás központi alrendszere 2026 első félévében 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami már az egész évre tervezett deficit 80,2 százalékát jelenti. Ugyanakkor júniusban 424,1 milliárd forintos többlet keletkezett, ami kedvezőbb a tavalyi azonos időszaknál. Az első hat hónapban az adó- és járulékbevételek 6 százalékkal emelkedtek, elsősorban a magasabb áfabevételek, a bérekhez kapcsolódó adók és a pénzügyi szervezetek nagyobb befizetései miatt. A kiadási oldalon jelentősen nőttek az állami beruházások, a lakástámogatások, valamint a nyugdíjakra és egészségügyi ellátásokra fordított összegek, miközben a közlekedési és közüzemi támogatások mérséklődtek. Az összképet ugyanakkor rontotta az energiaszektor és a társasági adó alacsonyabb befizetése, részben adócsökkentések és elszámolási hatások miatt.
