A 71 éves korában elhunyt Lindsey Graham politikai hagyatékának megítéléséhez fokozottan ajánlott többféle világnézetű híroldalt, hetilapot, YouTube-csatornát és podcastot követnünk, mert egyetlen hírforrás nem fog igazságot tenni az ügyében. Ha szűkebb pátriáját, Dél-Karolina politikai osztályát kérdezzük, akkor csak elcsukló hangú méltató szavakat hallunk majd. Az állam republikánus kormányzója, Henry McMaster Dél-Karolina egyik legnagyobb fiának nevezte a szombaton elhunyt szenátort. A hétfői sajtótájékoztatón összegyűltek a gyász mellett Graham eredményeit ünnepelték, amelyeket „egy vidéki kisvárosból érkezve, szívós eltökéltségének és szilárd jellemének köszönhetően ért el”.
Lindsey Graham egy pár ezer lelkes dél-karolinai kisvárosban, Centralban született, ahol szülei egy éttermet, bárt és italboltot is üzemeltettek. Húgával együtt még nagyon fiatalon árván maradt, ezek után ő vigyázott a húgára, akivel végig nagyon szoros maradt a kapcsolatuk. Graham később ügyvédként szolgált a légierőnél, évekig a németországi Frankfurtban állomásozott, majd a dél-karolinai Nemzeti Gárdában és a légierő tartalékosainál is szolgált. Politikai pályáját 1992-ben kezdte, a dél-karolinai képviselőház tagjaként, majd két év múlva már Washingtonban lehetett republikánus képviselő. 2002-ben választották be a szenátusba, amelynek haláláig a tagja maradt.
Az említett sajtótájékoztató apropója a gyász mellett a megüresedett szenátori hely ideiglenes betöltése volt. Donald Trump javaslatára Graham húgát, Darline Graham Nordone-t nevezte ki ideiglenes szenátornak az állam kormányzója. A hat évre szóló szenátori mandátum sorsa majd a novemberi félidős választásokon dől el, Graham húga csak a következő kongresszus januári összeüléséig viselheti a hivatalt.
Izgalmas összehasonlításra ad lehetőséget egy másik veterán politikus, Mitch McConnell titokzatos kórházi ápolása. A 84 éves kentuckyi szenátor a betegsége ellenére sem mondott le tisztségéről, és az állam szenátusának két éve módosított választási szabályai szerint nincs lehetőség arra, hogy halála vagy alkalmatlanná válása esetén átmenetileg a demokrata párti Andy Beshear kormányzó nevezzen ki valakit, ehelyett rendkívüli választást kellene tartani. Erre azonban csak akkor nyílna lehetőség, ha McConnell lemondása vagy halála legkésőbb augusztus 3-ig bekövetkezne. Ellenkező esetben szenátusi helye jövő januárig, a következő kongresszus összeüléséig betöltetlen maradhat.
Bombasztikus diplomácia
A néhai Graham szenátor megítélése azért is ellentmondásos, mert az amerikai mainstream média és a Demokrata Párt mérsékelt tagjai is legfőképpen a gyász hangján szólalnak meg, méltatva a politikus nyitottságát, jó humorát és barátságos személyiségét.
Ugyanakkor a liberális közvélemény és a MAGA-republikánusok katonai beavatkozást ellenző szárnya háborús uszítóként írja le Grahamet, aki újra és újra a háború felé terelte az Egyesült Államokat.
A vád megalapozásához nem is kell nagyon kutakodnunk a közelmúlt amerikai külpolitikájának eseményei között. A kétezres évek második felében Graham, John McCain és Joe Lieberman szenátor együtt utazott számos konfliktuszónába, például Irakba, Afganisztánba, de a balti országokba is ellátogattak. Minden esetben az amerikai katonai hatalom elrettentő erejét képviselték a demokrácia védelmében. Kemény fellépést sürgettek Bassár el-Aszad szíriai rezsimje ellen, de Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben is a Krím 2014-es annektálása után. Folyamatos összhangjuk miatt triójukat a sajtó „a három amigóként” kezdte emlegetni.
Graham azonban külön utakon is járt, s minden esetben a katonai intervenció mellett kardoskodott. A 2000-es évek elején, az iraki háborút megelőző kommunikációs kampányban határozottan állította, hogy a diktátor Szaddám Huszein megtéveszti a nemzetközi megfigyelőket és tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, amelyek veszélyt jelentenek a régió és az USA biztonságára.
Izrael legjobb barátja, Putyin ellenfele
Graham sziklaszilárdan támogatta Izraelt és a mai értelemben vett cionizmust, eme tevékenysége pedig nem maradt viszonzatlan. Az Izrael ügyeit képviselő AIPAC lobbiszervezet rendszeresen támogatta választási kampányait. 2025-ben a Republikánus Zsidó Koalíció (RJC) nevű Izrael-barát szervezet Las Vegas-i konferenciáján nevetve méltatta elért eredményeiket.
„Elégedett vagyok a Republikánus Párttal. Elégedett vagyok az iránnyal, amerre tart a nemzetünk. Megöljük a megfelelő embereket, és csökkentjük az adókat. Trump a kedvenc elnököm”
– fogalmazott akkor. A vidámsága annak szólt, hogy a Hamász 2023. októberi támadása után az izraeli hadsereg sikerrel likvidálta a gázai terrorszervezet és a libanoni Hezbollah milícia vezetőit.
Egy amerikai szenátor a gazdaságuk romba döntésével fenyegette meg az Egyesült Államok legközelebbi szövetségeseit a Benjamin Netanjahu ellen kiadott nemzeti elfogatóparancs miattBenjamin Netanjahu is hálával emlékezett meg szövetségeséről. A Fox Newsnak adott interjújában felidézte, hogy a 2016-ban, az Obama-kormány idején kötött USA–Izrael-memorandum kapcsán már elégedett volt a zsidó államnak nyújtott katonai segítséggel, ám Graham viccelődve figyelmeztette, hogy a feje fölött átnyúlva is meg fogja szavazni az újabb katonai segélyeket.
Ezek után nem csoda, hogy Irán megtámadásának is nagy támogatója volt, szemben például az izolacionista JD Vance alelnökkel, a fontolva haladó Marco Rubio külügyminiszterrel vagy az egész akciót őrültségnek tartó John Ratcliffe CIA-igazgatóval.
Meghalt Lindsey Graham, fontos hídfőállás dőlt ki Donald Trump rendszerébőlVolodimir Zelenszkij viszont sokat köszönhet Graham héja politikájának, hiszen a szenátor – ha rajta múlik – egyre nagyobb gazdasági nyomást helyezett volna Vlagyimir Putyin háborús gépezetére. Halálának napján is ezen fáradozott. Stábjának egyik tagja arról számolt be, hogy múlt szombaton, az ankarai NATO-csúcsról hazatérve is égett Graham keze alatt a munka. Amikor rosszullétre panaszkodott, munkatársa azt tanácsolta, hogy azonnal kérjenek orvosi segítséget, ám a szenátor ezt az NBC-nek ígért másnapi interjúra hivatkozva elhárította.
„Most nem halhatok meg. Még meg kell csinálnunk az orosz szankciókat, el kell intéznünk Irán ügyét, és megoldanunk az izraeli–szaúdi békülés folyamatát” – viccelődött.
Korábbi republikánus kollégái az Oroszország elleni szankciós csomagról szóló, régóta várakozó törvényjavaslat (akár 500 százalékos vámmal sújtanák az orosz kőolajat és földgázt vásárló harmadik országokat) elfogadását ajánlanák az emlékének.
Kritikusai, például Tucker Carlson jobboldali populista véleményvezér, Marjorie Taylor Greene korábbi MAGA-hangadó képviselő, de az olyan balos YouTube-csatornák kommentátorai is, mint Ana Kasparian a Young Turkstől egyet állítanak: Graham háborús uszító volt, akinek a kezéhez minimum több tízezer iraki, gázai és libanoni civil vére tapad. Emellett Izrael világszerte kritizált (vagy egyenesen elítélt) katonai agresszióit is támogatta.
Graham szenátorsága idején a Pentagon több száz dél-karolinai céggel bővítette beszállítóinak listáját, az állam így ma jelentős részt vállal az amerikai hadiipari komplexum kiszolgálásából. Ezek a tények, amelyek alátámasztják Graham valódi háborúpárti külpolitikai meggyőződését. Mindezek tekintetében ma Amerikában sokan nem kívánják, hogy legyen neki könnyű a föld.
