archívum;Magyar Rádió;MTVA;

A szakemberek egy része szerint nemcsak a közmédia elengedhetetlen, hanem az önálló Magyar Rádió is.

Hangjátékokkal tér vissza a Kossuth rádió, de a médiatörténeti gyűjtemény jelenleg szinte kutathatatlanul szerteszét hever

Szerdán nulla órától legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, amely ezután ismét sugározza a déli harangszót és éjfélkor a Himnuszt. A hangjátékokat is tartalmazó archívummal kapcsolatos javaslatot a szakértők eljuttatták a  kulturális tárcának és a Népszavának. 

A magyar kultúra nem a hatalom lejátszási listája - írta az MTI-hez eljuttatott közleményében az MTVA.

Július 7-én állította le a közmédia hírszolgáltatását Horváth András, az MTVA ideiglenes vezérigazgatója, azóta a Kossuth rádión a Bartók rádió műsora hallható. Nem hallatszott a déli harangszó sem, amit Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő közösségi oldalán hiányolt.

Szerdán nulla órától azonban változik a program, lesz harangszó, Himnusz és hangjátékok sora. „A Kossuth rádió a nemzeti kultúra sokszínűségét ünneplő műsorstruktúrával indul újra. Olyan műveket is hallhatnak, amelyek az elmúlt 16 évben kiszorultak a közmédia műsoraiból, mert szerzőik vagy a hangjátékok alkotói nem fértek bele az akkori hatalom kultúrpolitikai világképébe. Magyar írók, rendezők, dramaturgok és színészek művei nem juthattak el a közönséghez. A Magyar Rádió kulturális kínálata így egyre kevésbé tükrözte a magyar kultúra valódi sokszínűségét” - tették hozzá az MTI híre szerint.

„A hiteles tájékoztatás mellett túl sok alkotó és túl sok mű tűnt el a közmédiából 2010 után. A magyar kultúrát azonban nem lehet politikai ízlés szerint összeválogatni.”

A hangjátékok fontosságáról és hozzájuk kapcsolódó edukációs lehetőségekről is gondolkodik együtt a - leginkább egykori - rádiósokból, zenészekből, hangmérnökökből álló, Cseicsner Otília dramaturg alapította Rádiófórum, amelynek első kerekasztal-beszélgetését nemrég rendezték. 

Az alkotások kiválasztásához elengedhetetlen a Magyar Rádió  archívumához való hozzáférés. A Magyar Rádióban, a Magyar Televízióban és a Magyar Távirati Irodában keletkezett nemzeti médiatörténeti gyűjtemény jelenleg széttagoltan, kutathatatlanul, vagy közgyűjtemény jellege ellenére nagyon drágán kutathatóan, parlagon hever az MTVA raktáraiban és bérraktáraiban, illetve nem az MTVA-hoz tartozó helyeken.

Simándi Irén történész és Sávoly Tamás levéltáros javaslatot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Médialevéltár és Múzeum létrehozására, amelyet elküldtek a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumnak. A Népszavához is eljuttatott anyagban szerepel a széttagolt különböző egységek összerendezése és gyűjteménybe szervezése, a létrehozott közgyűjtemény a közgyűjteményi törvények hatálya alá rendelése, a gyűjtemény rendezése, oktatóhely és vizsga központ létesítése egyetemek számára, digitális érzékenyítő hely felállítása, külső források bevonások lehetősége. 

Múlt héten megkérdeztük Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkárt arról, hogy eljutott-e hozzá a javaslat, várható-e, hogy a szakma bevonásával egyeztetés kezdődjön az abban megfogalmazottakkal kapcsolatban, amennyiben igen, mikor kezdődhet el ez, illetve ő mit gondol a javaslatról, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Kérdeztük az MTVA megbízott vezérigazgatóját is az archívummal kapcsolatos szerződésekről, ám még ő sem regált megkeresésünkre. 

A július 1-i Rádiófórumon felolvastak egy részletet Zoltán Gábor író, korábbi rádiós szerkesztő, rendező írásából a Magyar Rádió újjászervezésének, a rádiószínházi műsorgyártás szakmai megújításának szükségességéről, a külső gyártás visszaszorításáról és szakmai elbírálásuk fontosságáról. Szó esett arról is, hogy a 2012-15 között sugárzott Időfutárt ismerő az utolsó nemzedék, amely még hallgatott rádiót. Ám azok a tanárok, akik nemcsak hangoskönyvvel, hanem hangjátékkal is színesítik a magyarórákat, azt tapasztalják, hogy a diákok az eleinte meglévő idegenségérzetet legyőzve, hagyják, hogy a magas színvonalon, komoly dramaturgi, rendezői, színészi, zenészi, hangmérnöki munkával készült  lassúbb és mélyebb világ megnyíljon előttük.

Az MTVA közleménye kitér azokra is, akik nem akarták nevüket adni a közmédiának nevezett propaganda csatornákhoz. Ilyen Cserna-Szabó András, Parti Nagy Lajos és Závada Pál, akik 2012-ben nyilvánosan visszavonták műveiket a közmédia csatornáitól, tiltakozva a Magyar Rádió akkori átalakítása és a hatalom által gyakorolt politikai nyomás ellen. „Nem csak politikai okokból kerültek le művek a közmédia műsoráról. Voltak írók, akik maguk sem járultak hozzá alkotásaik közmédiás felhasználásához, viszont a közmédia megújulását látva közülük többen most újra lehetőséget adnak műveik sugárzására” – írja most a megújuló közmédia. 

„A tájékoztatás szerint a korábban mellőzött darabok mellett legendás hangjátékokat, életútinterjúkat és dokumentumjátékokat is hallhatnak a jövőben. A megújuló Kossuth Rádióban a kizárás helyett mostantól a minőség és a kulturális érték lesz a műsorszerkesztés fő szempontja” – hangsúlyozták.

Az ötlet egy Queen-rajongó egyesületé, az alkotás elkészítését is civilek állják. Az önkormányzat csak támogatja a szoborállítást, miután szintén civil finanszírozással készült egy közvélemény-kutatás.