A robotokat irányító mesterséges intelligencia a vállalat úgynevezett világmodelljeire épül. Ezek a rendszerek videófelvételeket elemeznek, szimulációs adatokat és más térbeli bemenő információkat használnak fel, majd felépítik a saját jeleneteiket a különböző helyzetekről és tárgyakról. Ehhez rengeteg bemenő adatra van szükségük, de a nagy nyelvi modellekkel ellentétben nem a következő szót próbálják meg kitalálni, hanem azt jósolják meg, hogy a fizikai környezet várhatóan hogyan fog megváltozni.
A Foundation Future Industries vezérigazgatója, Sankaet Pathak azt nyilatkozta, hogy az ukrán kísérleti programot követően már jövőre megkezdi a tesztelést a robotok felfegyverzésére. „Azt hiszem, a háborúzó robotokat úgy képzeljük el, mint a Terminátorban, de a valóság nem ez” – mondta a Euronews Nextnek. Hozzátette: miért küldenénk a hadszíntérre egy csomó humanoidot, ha a célunk az, hogy pusztítást végezzünk? Egy bomba ezt sokkal olcsóbban megteheti.
A vezérigazgató kijelentette: inkább úgy képzeljük el, hogy a humanoidok idővel többféle szerepet is betölthetnek a harcokban, mivel olyan pontossággal képesek működni, amelyet más fegyverrendszerek – beleértve a légi bombázást is – nem tudnak elérni.
Pathak állítása szerint a humanoid robotok különösen akkor hasznosak, ha egy összetett küldetés során el kell kerülni, hogy az infrastruktúra károsodjon, és civilek megsérüljenek.
Kifejtette: a humanoidok fegyverek nélkül is hasznosak lehetnek a csatatéren olyan szerepkörökben, mint az anyagmozgatás, valamint a felderítés, beleértve a belső terek feltérképezését és az épületek megtisztítását. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtását tesztelték Ukrajnában. Pathak nem számít arra, hogy a humanoidok helyettesíthetik a drónokat, de úgy látja, hogy óriási szükség van rájuk, mivel a szárazföldi harcok egyre veszélyesebbek a katonák számára.
Jelenleg nincs olyan nemzetközi egyezmény, amely szabályozná a humanoid robotok harctéri használatát, ezek a meglévő nemzetközi humanitárius jog (IHL) hatálya alá tartoznak, amely szerint meg kell különböztetni a harcolókat és a civileket.
A múlt héten António Guterres, az ENSZ főtitkára azt nyilatkozta, hogy fő aggodalma a halálos autonóm fegyverrendszerek elterjedése. „Nevezzük őket annak, amik: gyilkos robotoknak” – írta egy LinkedIn-bejegyzésben.
„Gépek választják ki és támadják meg a célpontjukat, majd veszik el az életüket – emberi irányítás és ítélőképesség nélkül.”
Az ENSZ 2023 óta tárgyal egy, a halálos autonóm fegyverrendszerekről szóló külön szerződésről, az ENSZ főtitkára pedig az emberi irányítás nélkül működő fegyverek 2026-ig történő betiltását szorgalmazza. Amikor erről kérdezték, Pathak azt mondta: nem látja okát annak, hogy a humanoidokat másképp kezeljék, mint a már használatban lévő más precíziós fegyverrendszereket, például a felfegyverzett drónokat és a pilóta nélküli földi járműveket. Úgy véli: a humanoid robotok jóval kisebb veszélyt jelentenek, mint a drónok vagy a nukleáris fegyverek, ha a mesterséges intelligencia el akarná pusztítani az emberiséget. Szerinte a mesterséges intelligenciával támogatott terrorizmus sokkal komolyabb probléma, ez a széles körben elérhető MI-modellek felhasználását takarja kibertámadásokra, dezinformációra vagy drónok felfegyverzésére. Mindezért Pathak a nyílt forráskódú modelleket tette felelőssé.
A tesztelés eredményeit figyelembe véve a vállalat áttervezte a robotokat, hogy azok ellenállóbbak legyenek mostoha körülmények között. A következő generációs Phantom 2 víz- és porálló, teherbírása pedig 25–30 kilogrammról körülbelül 80 kilogrammra emelkedett. Az ütésállósága a többszörösére nőtt, és egy 3 kilowattórás akkumulátor üzemelteti. A vállalat befektetői között Donald Trump amerikai elnök fia, Eric Trump és a Stripe kockázati tőkebefektető cég is szerepel. A Phantom robotok bérleti díja évente nagyjából 100 ezer dollár (csaknem 32 millió forint).

