A Publicus Intézet lapunk megbízásából készült friss, reprezentatív felmérése alapján az összes megkérdezett mindössze 25 százaléka véli úgy, hogy Sulyok Tamás méltó volt, vagy méltó lehetne a jövőben az államfői posztra. Még kevesebben, a válaszadók 20 százaléka érezné képesnek arra, hogy személyében megtestesítse a nemzet egységét. Ennél többen, de így is erős kisebbségben vannak azok (26 százalék), akik úgy emlékeznek, hogy a Fidesz kormányzása idején Sulyok Tamás fontosnak tartotta az állam demokratikus működésnek védelmét. Sulyok eddigi ténykedése az 1-től 5-ig terjedő skálán 2,3-es értékelést kapott.
A magyarok 31 százaléka tart attól, hogy Sulyok Tamás alkotmánymódosítással történő leváltása aláássa a jogállamiságot, egyik kulcsmozzanata lehet az önkényuralmi rendszer kiépítésének. A teljes népesség 60 százaléka ellenben nem lát ilyen veszélyt. (További 9 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni.) Más kérdés, hogy azok számára sem feltétlenül rokonszenves Sulyok eltávolítása, akik szerint alaptalanok a jogállamisági aggályok: körükben 25 százalék nem szimpatizál az eljárással.
A Publicus összegzése alapján 45 százalék szerint „minden rendben van” Sulyok Tamás leváltásának módjával, 31 százalék szerint felmerülnek jogállamisági aggályok, míg 15 százalék szerint a módszer ugyan nem vet fel jogállamisági aggályokat, azt nem tartják szimpatikusnak.
A megkérdezettek 36 százaléka értékeli úgy, hogy a Sulyok Tamás leváltása körüli közéleti vita fontos eleme egy új, demokratikusabb rendszer kiépítésének, további 17 százalék fontos, szimbolikus jelentőséget tulajdonít ennek. A Publicus adatai szerint a népesség 11 százaléka nem tudott véleményt formálni, míg 24 százalék szerint az eljárás azt fejezte ki, hogy a Tisza-kormány semmibe veszi a demokratikus intézményrendszereket. A válaszadók 13 százaléka képviselte azt az álláspontot, hogy ennek az egésznek nincs jelentősége.
Publicus Intézet: Még a fideszesek közel harmada is támogatja a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításátAmi a lehetséges utódot illeti, a Blikk olvasói körében tartott szavazást Hadházy Ákos volt független parlamenti képviselő nyerte Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter és Forsthoffer Ágnes jelenlegi házelnök előtt. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy hiába érkezett be közel 10 ezer szavazat, ez az eredmény – jellegéből adódóan – nem reprezentatív kutatáson alapul.
A Publicus reprezentatív felmérése más képet mutat.
Az adatok szerint a relatív többséget jelentő 21 százalék Bárándy Pétert látná szívesen a köztársasági elnöki székben, személyét a tiszások közül 34 százalék támogatná.
Igaz, Magyar Péter időközben Bárándy Péterre utalva nyilvánvalóvá tette, hogy „óellenzéki” jelölt szóba se jöhet. Nem tudni, hogy a miniszterelnök álláspontja mennyiben befolyásolta a véleményeket: a kutatás július 16-a és 21-e között készült, Magyar Péter pedig július 19-én közölte, hogy nem kér Bárándy Péterből.
Forsthoffer Ágnes 7, Orbán Viktor 6, Polgár Judit 5 százalékot kapott. Az, hogy Polgár Judit nem vállalja a felkérést, július 20-án derült ki. Pálinkás József támogatottsága 3, Márki-Zay Péteré 2 százalék. A felmérés készítésekor megnevezett potenciális jelöltek között Orbán Anita és Rost Andrea, valamint Hadházy Ákos és Magyar Péter neve is szerepelt, de nekik – nyilván más-más okból – csupán 1 százalék körüli eredménnyel kellett beérniük. A megkérdezettek megközelítőleg fele nem tudta megmondani, hogy kit szeretne köztársasági elnöknek.
