Vagy abban, hogy fényes nappal is afféle álmosság foghatja el a nézőt, mint az Algéria–Jordánián hajnali ötkor. A csapatok összeállítását is körülbelül annyira fújja a magyar lakosság döntő többsége, mint Algériáét vagy Jordániáét. A nyitányon Nyíregyházán fellépő Újpesté megvan? De nem ám a Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Zámbó, majd a Fazekas, Törőcsik, Fekete csatársorral! Egyáltalán, hány magyar tudja, hogy péntek este rajtol a (hivatalosan) első osztályú vetélkedés?
Holnap Kisvárda–Honvéd. A Kisvárda persze olyan, mint Üzbegisztán. De sejtik, hogyan áll fel a Honvéd? A Budai II, Kocsis, Machos, Puskás, Czibor vagy a Bodonyi, Dajka, Esterházy (Kovács Kálmán) nem ér…
Katar van Kispesten.
Mehetünk sorra, a Vasas Irak, a Győri ETO Tunézia, a Debrecen Új-Zéland, a Felcsút (mi más?) Panama, az MTK Haiti, a ZTE Curaçao, a Paks a Kongói DK, az FTC… Nem Dél-Afrika, talán Skócia. A Ferencvárost a többieknél jobban ismerik, bár a népesség zöme a legutóbb ezüstérmes magyar kistigris tagjaiból is cirka annyit sorolna fel, mint a csoportkörben nyomtalanul elbúcsúzó európai válogatott játékosaiból.
Azért az FTC legutóbbi hazai nézőátlaga 10 104 volt, az egész NB I-es mezőnyé meg 4302 (NER-ileg túlárazva).
A tévéközvetítések közben egészen biztosan nem hangzik majd fel, mint a vb-adások során annyiszor, hogy „bizony, van üres hely”. Elvégre a találkozók túlnyomó hányadán jórészt csak az lesz, s a jelenlévő szurkolók egy része is hamar elmegy a büfébe ivószünetet tartani.
A kommunikációnál maradva: a kritikai arcél alighanem esszenciálisan változik. A talán egyszer közszolgálativá váló televízió stúdiójában még a 6-4-es angol–francia bronzmérkőzést is leszólták, az NB I-et viszont bírálat feltehetően továbbra sem éri, noha a hazai élvonal abban is különbözik a világfutball jeles képviselőitől, hogy a klubok stábjában logopédust kell alkalmazni, olykor úgy dadog a labda.

A felvétel persze majdnem olyan nehéz, mint a levétel, mert csökken a keret. Mármint a pénzügyi. A csapatok bevételei 2025-ben elérték a 70 milliárd forintot – ennek tekintélyes része az „egyéb bevétel” rubrikába tartozott –, és a takarékligának még így is sikerült másfél milliárdos mínuszt előállítania. (A 70 milliárd csaknem tízszeres növekedés másfél évtized alatt, miközben a mezőny 16-osról 12-esre apadt.)
Ezután kicsit kevesebb lesz a luxi, a tévéjogdíjakból és a balszerencsejátékból is immár csak 10 és fél milliárd jut az úgynevezett első osztálynak,
de a költségvetés korántsem olyan karcsú, mint a színvonal, sőt azt lehet mondani: a labdarúgásban nem érkezett el a rendszerváltás.
Financiálisan sem, ám a probléma maga, hogy a lényeget illetően sem. Pedig lenne rá igény, hiszen a tudás és a minőség csekély, a vb-ről megint hiányzott (nekünk) a magyar válogatott, igaz, volt olyan jobboldali orgánum, amely büszkén jelentette:
negyven éve nem kaptunk gólt a világbajnokságon!
Ha szándék sem mutatkozik, hogy a szakértelem, a tempó vagy a technika érdemileg változzék, akkor még sokáig lehet örvendezni a háló érintetlenségének. Valójában azonban szerfölött szomorú, hogy minálunk szezon közben is nyitány van a köbön, annyi a kezdő rúgás.
NB I, 1. forduló
PÉNTEK
Nyíregyháza–Újpest 20.00
SZOMBAT
Kisvárda–Kispest-Honvéd 19.30
VASÁRNAP
Vasas–ETO 15.45
Debrecen–Felcsút 18.00
Paks–Ferencváros 20.00
HÉTFŐ
MTK–Zalaegerszeg 19.30

