„Hamarosan gyakorlatilag nem lesz olyan dolog, amit az AI ne tudna jobban csinálni az embereknél – talán embernek lenni az egyetlen kivétel” - állítja határozottan a világ leggazdagabb embere, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, az xAI mesterséges intelligencia vállalat vezetője, valamint az X közösségi platform tulajdonosa, ahol mintegy 250 millió követője van.
A bőség, a jólét korszakát prognosztizálta, ami első hallásra utópisztikus jövőképnek tűnik, ahol „bárki bármit megkaphat, amit csak el tud képzelni.” Illusztris érvet hozott fel: hasonlítsuk össze az AI és csimpánzok közti különbséget, amelynek során mindenki beláthatja, hogy ebből a versenyből nem a csimpánz fog győztesen kikerülni. Márpedig mi, emberek is a csimpánztól származtatjuk magunkat, akik egykoron fán hintáztak és banánt ettek. Majd magától értetődően hozzáteszi a sarkítás kedvéért, nem mellesleg most is eszünk banánt. Óvatos megközelítésben felelt ugyanakkor arra a kérdésre, hogy ki fogja irányítani a világot, amennyiben 5 éven belül az AI meghaladja az ember összes intelligenciáját? „Nehéz elképzelni, hogy a csimpánz legyen irányító szerepben.”
Musk szerint a bőség kosarából majd mindenki egyformán vehet köszönhetően az AI fejlődésének, és ezzel meg lesz oldva az a munkanélküliség, amit a robotok jelentenének
Musk korábban úgy becsülte, hogy 10–20 százalék az esélye annak, hogy a mesterséges intelligencia kiirtja az emberiséget, és ezt az interjúban sem vonta vissza, ugyanakkor inkább igyekszik pozitívan megközelíteni az AI-jelentette problémát, noha a fejlődést megállíthatatlannak tartja. S lenyomná-e a gombot, amivel esetleg le lehetne ezt a folyamatot állítani? Még ha létezne is egy „leállító gomb”, „valószínűleg nem kellene megnyomnunk.”
Nem kell megnyomni a stop-gombot, a fejlődést megállítani nem lehet és nem kell- mondja a világ leggazdagabb embere - , noha 10-20 százalék az esélye annak, hogy a robotok kiírtják az emberiséget
A robotok elveszik a munkát az emberektől témakörben Elon Musk már nem az általános alapjövedelemről (Universal Basic Income, UBI) beszélt, hanem egy ennél is meredekebb elképzelésről, amit „univerzális magas jövedelemnek” (Universal High Income, UHI) nevezett. Ezt azonban nem a gazdagok megadóztatásával teremtenék elő. Egy korábbi interjúban is úgy érvelt már: „Szerintem az államkincstárnak egyszerűen csekkeket kellene küldenie az embereknek.” Musk szerint az AI és a humanoid robotok olyan hatalmas termelékenységnövekedést hoznak, hogy a gazdaság gyakorlatilag korlátlan mennyiségű árut és szolgáltatást tud majd előállítani. S olyan világ épülhet, amelyben a munka nagyrészt opcionálissá válik, s az emberek nem csupán egy minimális megélhetést biztosító összeget kapnak, hanem olyan magas jövedelmet, amely lehetővé teszi a kényelmes életet a „bőség korszakában”.
A robotok által előállított javak mennyisége messze meghaladná a pénzkínálat növekedését, ezért nem feltétlenül okozna inflációt.
A főszerkesztő felvetette a vagyon-újraelosztásának lehetőségét, ami szerinte elkerülhetetlenné tenné a milliárdosok minden eddiginél nagyobb megadóztatását. Musk azzal ütötte el a választ, hogy az állam fizessen rendszeres juttatásokat az embereknek.
Utópisztikus elképzelései mellett ugyanakkor elég egyértelműen körvonalazódott az interjúban az OpenAI-val való konfliktusos viszonya, amelynek újabb pere nemrég zajlott le a kaliforniai Oakland bíróságán, s persze amelyik továbbra sem a lényegről szólt.
Amit a per hátteréről érdemes tudni: Sam Altmannal együtt alapította fiatalon az Open AI-t, ő pár százezer dollárt fektetett bele, míg Altman nem. Útjaik azonban elváltak. Meggyőződése szerint őt igaztalanul kipaterolták a cégből, noha 2018-ban maga hagyta ott őket, mert kifogásolta, hogy non-profitként indították el a vállalkozást és most a világra veszélyt jelentő for-profit cégként működik. A perben keményen bírálta Sam Altmant, mert zsebre teszi a hasznot: ez olyan, jelentette ki, mintha a Picasso-kiállításból befolyó összeget nem a múzeumnak adja, hanem zsebreteszi.
Nem tesz jót az AI-fejlesztéseknek az Elon Musk (xAI) és Sam Altman (OpenAI) közti konfliktus, mert felgyorsítja a fejlesztést, mivelhogy Musk ebben is az élre akar törni.
Az OpenAI jelenleg mintegy 800 milliárd dollárt ér. A pár hónapja zajlott per idején még nem, de mára Elon Musk vagyona meghaladja az 1000 milliárd dollárt. Ezzel együtt nyilvánvalóvá vált, hogy piszkálja a csőrét az OpenAI sikere. Azt javasolta az OpenAI-nak mindenki számára megnyugtató megoldásként, hogy vele folyamatosan vagy legalább egy-két hetente egyeztetni kellene a konkrét AI-fejlesztésekről, amit a kormány elé kellene terjeszteniük, és megszabni közösen a 'merre tovább?' legfontosabb kérdését, amely az emberiség jövőjét befolyásolhatja.
Szavaiból kiérződött, hogy a versenyt Sam Altmannal nem adta fel, és ez is motiválja a felgyorsított xAI-fejlesztéseit. Ugyanakkor elismerően beszélt az Anthropic (Az Anthropic: mesterségesintelligencia-kutató és -fejlesztő amerikai vállalat, amit 2021-ben alapított több korábbi OpenAI-kutató, köztük Dario Amodei és Daniela Amodei. A legismertebb termékük a Claude nevű nagy nyelvi modell (LLM), amely a ChatGPT egyik legfontosabb versenytársa.) alapítójáról, Dario Amodeiről: „Nagyon elvhű ember.” És nem zárta ki az együttműködést sem: ha szükséges, „félretesszük a személyes nézeteltéréseinket a világ érdekében.”
A fejlesztő cégeknek sűrűn és rendszeresen - akár kéthetente - egyeztetniük kellene egymás között és a kormánnyal a helyes irány közös kijelöléséről, hogy az ne veszélyeztesse az emberiség biztonságát.
A politikáról szólva az interjúban beismerte: „Azt hiszem, egy kicsit túlságosan belekeveredtem a politikába. Őszintén szólva elragadtattam magam.”
Musk jelentős összeggel támogatta Donald Trump 2024-es újraválasztási kampányát, majd a kormányzat első hónapjaiban vezető szerepet vállalt a Department of Government Efficiency (DOGE) szervezetben, amelynek célja volt az adminisztráció leépítésével a kiadások jelentős lefaragása. A tervezettnek alig a felét sikerült megvalósítani, mert összerúgta a port Donald Trumppal a 'Big Beautiful Bill'-nek nevezett adócsökkentési törvénycsomag miatt. Szerinte az amerikai költségvetési hiány olyan mértékű, hogy az államadósság kamatai már meghaladják az Egyesült Államok védelmi és hírszerzési kiadásait együttvéve. Nem tagadta az interjúban, hogy kormányzati pozíciójában rengeteg kritikát kapott, de ezek különösebben nem zavarták.
