Kovács Csaba Ybl- és Prima Primissima díjas építész a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) új rektora – jelent meg szerdán a Magyar Közlönyben. A rektort az egyetem szenátusa már júniusban megválasztotta, Sulyok Tamás időközben távozott köztársasági elnök még július 17-én aláírta a döntést, majd Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter ellenjegyezte azt.
A tisztségre három pályázat érkezett. Kovács Csaba mellett Jurgen Bey holland formatervezőtől és attól a Vargha Balázstól is, akit az egyetem szenátusa 2023-ban már egyszer rektornak javasolt. Abban az évben decemberben az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma a döntést felülírva Koós Pált nevezte ki az intézmény élére. Ugyan megbízatása csak 2024 augusztusától élt, ezzel a döntéssel lényegében el is indult az a körülbelül három évig húzódó kálvária, amelyben az egyetemi polgárok és oktatók az intézmény autonómiájának megmaradásáért küzdöttek.
A MOME az egyik első modellváltó egyetem volt, ez az új felállás már a kezdetektől, 2020-tól okozott konfliktusokat az intézmény működésében. A modellváltás ugyanis azt is eredményezte, hogy az Orbán-kormány ugyan közvetlenül nem, de az intézményt fenntartó Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványon keresztül hatással volt a működésre. Bár a modellváltás támogatói következetesen képviselték azt az álláspontot, hogy a politika nem szól bele az érintett felsőoktatási intézmények életébe,
a MOME esetében beszédes volt, hogy az alapítvány kuratóriumának élére a Fidesz holdudvarában is otthonosan mozgó Böszörményi-Nagy Gergelyt nevezték ki.
Nem segített a helyzet kedvezőbb megítélésén az sem, hogy 2024-ben a Böszörményi-Nagy vezette kuratórium úgymond önállósította magát azzal, hogy szembement az intézmény szenátusának döntésével és augusztustól már az általa támogatott Koós Pál lett a rektor. Mindezt annak ellenére, hogy a szenátus Vargha Balázst nevezte ki a pozícióra, s kinevezésére ígéretet is kapott a kuratóriumtól. Mindeközben folyamatban voltak az úgynevezett Jövő Egyeteme projekttel kapcsolatos változások is, az addigi intézeti struktúrát új, központosítottabb szerkezet váltotta fel, tudásközpontok alakultak, amelyek vezetői pozíciói körül is vita zajlott.
Az egyre növekvő feszültség eredményeként 2025 elejére gyorsultak fel igazán az események. Február 3-án hallgatók egy csoportja tapssal zavarta meg az ülésező szenátust, pontosabban a rektor felszólalását, így az ülést berekesztették.
Diákok tapssal fojtották bele a szót a rektorba a MOME szenátusi ülésén, egy szenátusi tag szerint inkább párbeszédre van szükségEzzel párhuzamosan megalakult a tiltakozó diákokból és oktatókból álló MOME Front, amely követeléseit hivatalos közleményekkel tudatta, elégedetlenségének pedig többször is látványos performanszokkal adott nyomatékot.
Az ellenállás performansza – A MOME sikerre vitte azt, amit a Színház- és Filmművészeti nemAz elsők között azzal, hogy tagjai néma sorfalat álltak, mikor az egyetem szenátusa nem sokkal később döntött Koós Pál rektor lemondásáról. A MOME Front ugyanakkor már a kezdetektől kitartott követelései mellett, többek között azért is, mert a kétes hírű rektorválasztás óta megrendült a bizalom az alapítvány kuratóriumával szemben. A rektor és helyetteseinek lemondása csak az első lépés volt, követelték a szenátus döntési jogkörének megerősítését és autonómiájának visszaállítását, valamint a szenátus számára a rektort és a kuratóriumot ellensúlyozó hatalom kiépítését és a szakmai autonómia helyreállítását is.
A feszültségekkel teli időszakot is jelzi, hogy a MOME szenátusa még 2025 márciusában megválasztotta Kovács Csabát ügyvezető rektori pozícióba – annak ellenére, hogy ilyen pozíció nem létezett a felsőoktatási törvény szerint. Az átmeneti megoldás azt jelentette, hogy Kovács feladatai között szerepelt ebben a minőségben az akadémiai működés biztosítása, a szenátus és a kuratórium közötti együttműködés kereteinek kialakítása és a rektori pályázat előkészítése is.
A 2026-os tavaszi választások jelentették az újabb fordulópontot: április végén lemondott a teljes kuratórium és a felügyelő bizottság is, ezzel együtt pedig felajánlotta az alapítói jogait a felsőoktatásért felelős, újonnan alakuló minisztériumnak.
Az egyetem láthatóan nem enged az átlátható, autonóm működésből: a MOME szenátusa idén május 22-én hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben reagált az április 12-ei választások eredményére. Ebben azt írták, „egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen felhatalmazás született a tudományos szabadság és a felsőoktatási autonómia maradéktalan helyreállítására, valamint a szférának az Európai Kutatási és Felsőoktatási Térségbe való visszatérésére. A MOME Szenátusa ezúton kinyilvánítja, hogy élni kíván a változás lehetőségével, ezért a továbbiakban autonómiájának újjáépítésén fog dolgozni.” Nyilatkozatukban hangsúlyozták az egyetemek alapítványi modelljének (KEKVA) megszüntetését vagy legalábbis szerves átalakítását a szakmai függetlenség jegyében, a kuratórium végletekig átlátható működését, valamint szorgalmazták egy felsőoktatási fórum létrehozását, amelybe az összes hazai egyetemet meghívták. A fórum célja az lenne, hogy az intézmények együtt tehessenek javaslatot a jövőre nézve a finanszírozással és a felsőoktatási struktúrával kapcsolatban is.
