Orbán-kormány;kormányhatározat;titkosítás;parlamenti választás;

Több mint száz döntését nyilvánította titkosnak az Orbán-kormány a Magyar-kormány hivatalba lépése előtt

Ezek közül 11-ről csak egy szűk kör tud, és a tagjai sem beszélhetnek róla.

Január elseje és május 9-e között az Orbán-kormány 96 nem nyilvános, és további 11 kifejezetten titkosított kormányhatározatot hozott - derül ki abból a statisztikából, amit a HVG közérdekű adatigénylésére bocsátott rendelkezésre a Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség. Ez azt jelenti, hogy összesen 107 kormánydöntés nem jelent meg a Magyar Közlönyben. Összesen 136 nyilvános kormányhatározat született, vagyis alig több, mint amennyit eltitkoltak a nyilvánosság elől.

A 107 eltitkolt döntés közül 11 olyan típusú, hogy csak egy szűk kör tud róla és ők sem beszélhetnek róla, ezek az úgynevezett háromezres típusú kormányhatározatok. Ezeket a határozatokat tartalmuktól függően 10, 20, vagy „Szigorúan titkos!” minősítés esetén 30 évre titkosítják. Ráadásul ez utóbbi, legsúlyosabb minősítés kétszer is meghosszabbítható, vagyis akár 90 évre is eltitkolhatják a nyilvánosság elől, hogy miről döntöttek.

Az eddigi tapasztalatok alapján a Magyar-kormány lényegesen transzparensebben működik elődjénél: az új kabinet eddig ugyanis egyetlen háromezres típusú határozatot sem hozott. Ami egyébként az Orbán-kormányt illeti, a rekord a 2021-es év volt, akkor 38 ilyen besorolású titkos határozat született.

Ami a többi, nem titkos, de főszabályként 20 évig nem is nyilvános határozatot illeti, az új kabinet összesen 8-szor élt ezen lehetőségek valamelyikével, ami szintén sokkal kevesebb, mint az a NER-es jogalkotás esetében tapasztalható volt. Az Orbán-kormány 2021-ben például összesen 841 olyan döntést hozott, amely ezen kategóriák valamelyikébe - ezek az úgynevett kétezres, illetve négyezres határozatok - estek, idén május 9-ig, tehát az új kormány beiktatásáig pedig összesen 96 ilyen döntést hoztak.

A HVG ciklusokra lebontva is összeszedte a titkolózások mértékét a rendszerváltásig visszamenőleg, és ebből az derül ki, hogy messze a legtöbb háromezres határozatot - egész pontosan 2299-et - 1990 és 1994 között hozták.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a szakképzés megújításának nem pusztán a vezetési struktúra átalakítására kell irányulnia. A Nemzeti Pedagógus Kar kiáll a Tisza-kormány tervei mellett.