Teljes mellszélességgel kiáll az Orbán-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) a Tisza-kormány szakképzést érintő tervei mellett - legalábbis ez olvasható ki az NPK nyilvános állásfoglalásából, amelyet a Facebook-oldalukon tettek közzé. A kabinet által kidolgozott törvény- és rendeletmódosítás célja a hazai szakképzési rendszer irányításának átalakítása: 2027. január elsejével megszüntetik a szakképzési centrumok kettős vezetését, a főigazgatói és a kancellári munkaköröket egybeolvasztják, az új vezetők pedig pályázati úton kerülnek kiválasztásra. Emellett az új, támogató jellegű vezetői rendszer új munkaköreként létrejön a szakmai főigazgató-helyettesi pozíció. A szakképző intézmények oktatói testületei véleményezési hatáskörének kibővítését is tervezik, amely kiterjed az igazgatói pályázatok szakmai véleményezésére is.
Az NPK állásfoglalásában jelezte: egyetértenek a célokkal és a tervezetben megfogalmazott irányokkal, szerintük a vezetési struktúra átalakítása hozzájárulhat az intézmények hatékonyabb, gyorsabb és átláthatóbb működéséhez, erősíti az elszámoltathatóságot, miközben lehetőséget teremt arra, hogy a szakmai döntések közelebb kerüljenek az intézmények mindennapi működéséhez.
Többé nem kötelező a tagság, kétségessé vált az Orbán-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar jövője„Ez a pofátlanság teteje” – Kiakadt a szakszervezet a Nemzeti Pedagógus Karra Kell a tanár, már több mint 2200 álláshirdetésben keresnek pedagógusokat a tankerületi központok- Különösen fontosnak tartjuk, hogy a módosítás bővíti az oktatói testület döntési és véleményezési jogosítványait az igazgatói pályázatok vezetési programjának szakmai értékelése során. Ez a rendelkezés erősíti az intézményi szakmai közösségek szerepét, növeli a vezetői pályázatok átláthatóságát és hozzájárul a vezetői kiválasztás szakmai megalapozottságához - írták, hozzátéve: szerintük a törvénytervezet "túlmutat egy szervezeti átalakításon", mert "ez az első olyan lépés, amely hosszabb távon az intézmények nagyobb szakmai önállóságának erősítését szolgálhatja", az érintettek – különösen az oktatói közösségek – véleményének megismerésével és figyelembevételével.
A terveket a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is támogatja, de az NPK-val ellentétben kritikát és további javaslatokat is megfogalmaztak.
A Nedolgozzingyen honlapon megjelent véleményük szerint a kancellári rendszer megszüntetése önmagában még nem jelent valódi szerkezeti reformot, a fenntartó továbbra is meghatározó befolyást gyakorol a stratégiai döntésekre, ezért a vezetői jogkörök összevonása ebben a formában nem eredményezi az intézmények szakmai önállóságának erősödését.
Hiányzik továbbá annak bemutatása is, hogy a tervezett változtatások milyen hatással lesznek az intézmények mindennapi működésére, az oktatás minőségére, az intézményvezetők felelősségére, valamint a szakképzésben foglalkoztatott munkavállalók helyzetére. A tervezetben a jogalkotó figyelmen kívül hagyja a szakképzés egyik legsürgetőbb problémáját: a nem oktató munkakörben dolgozók bér- és foglalkoztatási helyzetének rendezését, holott e munkavállalók nélkül az intézmények működése nem biztosítható. A PDSZ meggyőződése, hogy a szakképzés megújításának nem pusztán a vezetési struktúra átalakítására kell irányulnia - olvasható a szakszervezet állásfoglalásában, amelyben javaslatokat is megfogalmaztak az általuk megjelölt hiányosságok megoldására.
Kevesebb lett a korai iskolaelhagyó, többen vissza is mentek szakmát szerezni Magyarországon„Akkora hiány alakult ki, hogy még a megfelelő alapanyagokat sem sikerült beszerezni a vendéglátóipari képzéseken tanulóknak”Tovább nőtt az idősebb pedagógusok aránya az iskolákban, a fiataloké a 10 százalékot sem éri el