A Közel-Keleten az elmúlt hónapok legfeszültebb időszaka után váratlan diplomáciai fordulat következett be, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn új tárgyalások kezdődnek Iránnal. Az Egyesült Államok egyelőre nem hajtja végre a korábban kilátásba helyezett újabb nagy erejű támadást.
A visszalépés mögött a Perzsa-öböl menti arab szövetségesek, köztük Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia határozott diplomáciai fellépése is áll. Rijád és más térségbeli kormányok attól tartanak, hogy a további eszkaláció saját olajexportjukat és gazdaságukat is veszélybe sodorná. A helyzetet bonyolítja, hogy az iráni külügyminisztérium azt állította, "jelenleg" nem tárgyalnak az USÁ-val, igaz, ez nem zárja ki azt, hogy a perzsa állam hamarosan tárgyalóasztalhoz ül.
Az azonban bizonyos: a diplomáciai egyeztetések középpontjában a globális energiabiztonság szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros hajózási helyzetének rendezése áll. Teherán Ománnal is tárgyal a szoros jövőbeli szabályozásáról. Az ománi javaslat a Reuters szerint olyan rendszert is tartalmazna, amelyben a hajók önkéntes díjat fizethetnének, miközben Washington továbbra is a szabad és akadálytalan áthaladást tekinti alapelvnek. Az iráni fél ugyanakkor jelezte, hogy az egyeztetések nem jelentik automatikusan a tengerszoros teljes és azonnali megnyitását.
A katonai nyomás felfüggesztése és az új egyeztetések híre azonnali, heves reakciót váltott ki a nemzetközi energiapiacokon. Hétfőn a Brent típusú kőolaj ára több mint öt százalékkal, 83 dollár környékére, az amerikai WTI pedig hat százalékot meghaladó mértékben, 79-80 dollárra esett. Ez az árcsökkenés pontosan mutatja, mekkora kockázati prémiumot építettek be a piacok az előző hetekben attól tartva, hogy a világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállítási folyosójának elzárása tartóssá válik.
A diplomáciai csatornák reménybeli megnyitása döntő fontosságú a globális gazdaság szempontjából. A Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeren szállított olaj- és gázkereskedelmének mintegy ötöde, ezért egy elhúzódó fennakadás nemcsak az energiahordozók árát emelné, hanem a szállítási költségeket és az inflációt is.
Bár a rövid távú kilátásokat javította a tárgyalások híre, a hajózási útvonalak bizonytalansága továbbra is jelentős kockázat a világgazdaság számára.
Szaúdi közbelépés
A teheráni csapásmérés lefújásában kulcsszerepet játszott a Perzsa-öböl menti arab államok fellépése. Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös és más térségbeli vezetők az elmúlt napokban közvetlenül is egyeztettek az amerikai és az iráni féllel. Rijád és szövetségesei attól tartanak, hogy az iráni infrastruktúra elleni újabb támadássorozat teljes regionális káoszhoz vezetne, amely megbéníthatná az öbölmenti országok olajexportját és további támadásokat válthatna ki a térség stratégiai létesítményei ellen.
Washington és Teherán között a közvetítők útján zajló háttéregyeztetések a korábban kialakított iszlámábádi keret újraélesztésére is épülnek. A júniusban Pakisztán és Katar közvetítésével létrejött megállapodás többhetes menetrendet irányzott elő a nukleáris kérdések, a szankciók, a tengeri áruszállítás és az ellenőrzési mechanizmusok rendezésére. A folyamatot azonban újabb katonai összecsapások szakították meg, így a bizalom teljes hiánya továbbra is nehezíti a tárgyalásokat.
A katonai feszültség a diplomáciai bejelentések ellenére sem szűnt meg. Teherán hétfőn két iráni állampolgárt végzett ki, akiket azzal vádoltak, hogy a harcok során érzékeny katonai és biztonsági koordinátákat szolgáltattak ki Izraelnek. Ezzel párhuzamosan a tengeri biztonsági szervezetek továbbra is incidensekről számolnak be az ománi partok közeléből,
ezért a kereskedelmi hajózásban részt vevő vállalatok változatlanul magas kockázattal számolnak.
Az iszlámábádi megállapodás keretei
A júniusi iszlámábádi keretmegállapodás célja az volt, hogy átmeneti politikai és biztonsági menetrendet biztosítson a tartósabb rendezésig. A dokumentum központi elemei között szerepelt a Hormuzi-szoros hajózásának helyreállítása, a szankciók kérdése, valamint az iráni nukleáris programról szóló további tárgyalások. A megállapodás végrehajtása a katonai akciók kiújulása miatt leállt, a mostani egyeztetések azonban ismét ezekhez a pontokhoz térnek vissza.
A diplomáciai egyeztetések sikeressége vagy kudarca a következő napokban dőlhet el. Trump elnöki különgépén azt mondta, nem szab határidőt a megállapodásra, de gyors eredményt szeretne. Az amerikai álláspont szerint Iránnak garantálnia kell a nemzetközi vízi utak szabad átjárhatóságát, és el kell fogadnia a nukleáris programját korlátozó feltételeket. Teherán ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására, és polgári célú nukleáris programjáról nem mond le.
Az állítólagos tárgyalások így egyelőre nem jelentenek megállapodást, csak újabb lehetőséget a katonai eszkaláció megállítására. Washington és Teherán álláspontja több alapvető kérdésben továbbra is távol áll egymástól, miközben Izrael is jelezte, hogy fenntartja a jogot az önálló katonai fellépésre, ha Irán ismét felgyorsítaná nukleáris vagy rakétaprogramját. A következő napok azt mutathatják meg, hogy a közvetítők és a gazdasági kényszerek ezúttal elegendők-e egy tartósabb egyezséghez.
