A Nueva Pescanova, a tengeri herkentyűk kereskedelmének vezető multinacionális vállalata 2021-ben jelentette be: polipfarmot létesítenek Spanyolországban, hogy kielégítsék a világszerte jelentkező óriási keresletet – abban az évben csaknem 500 ezer tonna poliphúst értékesítettek, mintegy 226 millió dolláros üzletről beszélhettünk.
A vállalat öt évig folytatott jogi csatározásokat a farm lehetséges környezeti hatásairól a Gran Canaria állambeli Las Palmas kikötői hatóságával – itt építették volna fel az üzemet, ahol évente 3000 tonna polipot akartak termelni, a beruházás összege a tervek szerint mintegy 75 millió dollár lett volna.
Nemrégiben azonban a Nueva Pescanova egy közleményt adott ki:
leállították a beruházást, bár hozzátették, hogy a terveket kizárólag üzleti és szabályozási megfontolások alapján függesztették fel, és nem zárják ki, hogy a jövőben máshol megvalósítják a polipfarmot.
Az ügyről a BBC számolt be, de a vállalat a brit közszolgálati médiának sem nyilatkozott bővebben.
Az azonban biztos, hogy az ötlet már a napvilágra kerülésétől kezdve heves tiltakozást váltott ki az állatvédő aktivisták körében. Az elmúlt két évben az Egyesült Államokban Washington és Kalifornia állam megelőző jelleggel betiltotta a poliptenyésztést, de Spanyolország, Mexikó és Chile is törvényjavaslatokat nyújtott be ezzel kapcsolatban.
„A polipfarmok elleni tiltakozás annak is köszönhető, hogy 2020-ban vetítették a My Octopus Teacher (Tanítóm a polip) című dokumentumfilmet, amelyben egy igazán »emberi« oldalát mutatták meg ennek az élőlénynek”
– nyilatkozta lapunknak Karáth Emil tengerbiológus.
„Kimutatták tudományosan, hogy a polipok gondolkodnak, sőt álmodnak is, és felismerik azt az embert, aki foglalkozik velük. Így kialakul az ember és állat között egyfajta kapocs. Emiatt szimpatizálnak egyre többen azzal a gondolattal, hogy ne kínozzák a polipokat” – fogalmazott.
A szakember szerint azonban több érv is szól a farmok ellen. „Egyrészt a polipok nagy része territoriális állat, magányosan él (kivétel a párzási időszak), ezért ha sok-sok polipot nevelnek egymás mellett, akkor megtámadják, de akár meg is eszik a másikat. Ez komoly stresszt jelent a farmokon nevelkedő állatok számára.”
Másrészt
kiszámolták, hogy 1 kg poliphús előállításához 3 kg halra van szükség, ami azt jelentené, hogy hatalmas mennyiségű halat kéne kifogni a tengerekből egy polipfarm fenntartásához az amúgy is túlhalászott tengerekből.
„Továbbá mivel intelligens, érző lényekről van szó, a megölésük módja is kérdéses. Hideg, jeges vízbe tennék őket, ami fájdalmas halált jelentene számukra” – sorolta Karáth Emil, aki szerint ezek a lábasfejűek lenyűgöző, fantasztikus élőlények.
„Azt szoktam mondani, hogy ha vannak ufók, akkor azok a polipok. Három szívük és kilenc agyuk van, a vérük pedig kék. A központi szívük leáll, amíg az állat úszik, ezért nem is szeretnek úszni, inkább másznak az aljzaton. Csak akkor úsznak, ha menekülniük kell.
Az agyukat tekintve a legintelligensebb lények a gerinctelen állatok között, nagyjából 500 millió neuronjuk van.
Sokféle kísérletet végeztek velük, ami az intelligenciájukat tesztelte, és kiderült, hogy sikeresen tudnak »itt a piros, hol a piros«-t játszani, de bonyolultabb feladatokat is megoldanak annak érdekében, hogy táplálékhoz jussanak. A mimic octopus (mimikripolip) képes más állatokat tökéletesen utánozni – nemcsak a színüket, mintázatukat, de az alakjukat is! –, hogy átverje az ellenségeit, de minden faj elképesztően álcázza magát az ellenség vagy a préda előtt.”
