A nyári hőhullámok idején az állatmenhelyek számára az egyik legnagyobb kihívást nem az ellátás, hanem a megfelelő hőmérséklet biztosítása jelenti. Egy-egy telepen akár több száz kutya és macska él egyszerre, ezért a dolgozók és önkéntesek ilyenkor szinte folyamatosan figyelik az állatok állapotát. A legtöbb menhelyen már a hajnali órákban megkezdődik a munka. Ilyenkor történik az etetés, a kennelek takarítása és a sétáltatás is, hiszen délelőtt tíz óra után a felforrósodott beton és a tűző nap már komoly veszélyt jelenthet az állatok lábára, tappancsaira.
A nap legmelegebb időszakában lehetőség szerint minden kutya árnyékban pihen – mondta el a Népszavának egy önkéntes, aki évek óta dolgozik egy dél-alföldi ebtelepen. Ebben az országrészben az aszály is komoly problémákat okoz, és az állatvédelem is nehézségekkel küzd, például jelentős a forráshiány, a kutyák száma pedig napról napra növekszik. „Sok helyen napvitorlákat, árnyékoló hálókat és plusztetőket szerelnek fel, hogy csökkentsék a kennelek felmelegedését. A kifutókat rendszeresen locsolják, a betonfelületeket vízzel hűtik, egyes menhelyeken pedig pancsolómedencéket vagy sekély vizes dézsákat is kihelyeznek a kutyáknak.
A túlzsúfoltság azonban ebben a hőségben még nagyobb probléma, hiszen a melegben a fertőzésveszély is sokkal nagyobb.”
A megfelelő folyadékellátás ilyenkor létfontosságú - tette hozzá. Az állatvédő elmondta: a tálakban a víz a nagy melegben gyorsan felmelegszik vagy elpárolog, ezért a gondozók naponta többször is friss, hűvös ivóvizet töltenek az állatoknak. „Egy nagyobb menhelyen a nyári hónapokban akár több ezer liter ivóvíz is elfogyhat naponta, hiszen nemcsak az állatok itatására, hanem a kennelek hűtésére és takarítására is jelentős mennyiség szükséges.”
Ebben az extrém időjárásban különösen figyelnek az idősebb, beteg vagy rövid orrú kutyákra.
Nagy Angéla állatorvos mindezt azzal egészítette ki, hogy a mopszok, francia buldogok, angol buldogok nehezebben hűtik magukat, ezért náluk jóval nagyobb a hőguta veszélye. A Népszavának azt nyilatkozta, hogy azonnal keressünk fel szakértőt, ha az állat folyamatosan bágyadt, nagyon liheg, lila a nyelve, szédül, nem tud négy lábon állni vagy sokat hányt.
„Nagyon fontos, hogy elkerüljük a kiszáradást vagy a hőgutát. A kutyákat célszerű kizárólag kora reggel vagy késő este sétáltatni, amikor az aszfalt még nem forrósodott fel vagy már eléggé kihűlt. Ha a járda túl meleg ahhoz, hogy néhány másodpercig rátegyük a kezünket, akkor a kutya tappancsát is könnyen megégetheti.”
A doktornő azt tanácsolja, hogy a nedves törölközőre fekvés, a hűtőmatrac vagy egy sekély pancsolómedence sok kutyának jelenthet enyhülést a legforróbb órákban. „Ugyanakkor jéghideg vízzel nem ajánlott hirtelen lehűteni a túlmelegedett állatot, mert ez megterhelheti a szervezetét.”
A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a lakásban élő macskákra, rágcsálókra, papagájokra, teknősökre is figyelni kell a kánikulában.
„A kinti cicák általában ügyesebben találnak maguknak hűvös búvóhelyet, de náluk is könnyen kialakulhat kiszáradás, különösen az idősebb vagy vesebeteg állatok esetében.
Mindig legyen több helyen friss ivóvíz, különösen akkor, ha az állat kertben tartózkodik. A vizet naponta többször érdemes cserélni, mert a felmelegedett vízből sokkal kevesebbet isznak.”
Fontos, hogy az autóban hagyott kutyák továbbra is a nyári tragédiák egyik leggyakoribb áldozatai. Még résnyire lehúzott ablak mellett is percek alatt életveszélyesen magas hőmérséklet alakulhat ki az utastérben.
