Nem adja ki a Sándor-palota, hogy 2012. május 10. és 2026. július 19. között milyen ügyekben gyakoroltak pozitív egyéni kegyelmet - derül ki abból a közérdekű adatigénylésből, amelyet lapunk nyújtott be az ideiglenes államfő hivatalának.
Adatigénylésünkben külön kértük, hogy a dokumentumokat a jogszerűen meg nem ismerhető személyes és más védett adatok kitakarásával adják át. Arra is kitértünk, hogy az anonimizálás lehetőség szerint ne terjedjen ki a bűncselekmény törvényi megnevezésére és jogi minősítésére, a kiszabott büntetésre, valamint a kegyelem fajtájára, tartalmára, terjedelmére és feltételeire.
Az elnöki hivatal közölte az évente pozitívan elbírált ügyek számát, de nem küldte el sem a kegyelmi határozatokat, sem a felterjesztéseket, sem a döntés-előkészítő iratokat, illetve az ügyek anonimizált érdemi adatait. A Sándor-palota válasza szerint 2012. május 10-e óta összesen 178 ügyet bíráltak el pozitívanm, a legtöbbet 2023-ban adták meg, amikor negyven ügyben született kedvező döntés. A hivatal közölte azt is, hogy Novák Katalin 2022-ben tíz, 2023-ban negyven kegyelmet adott, Sulyok Tamás pedig összesen négy ügyben gyakorolta ezt a jogkört. Az egyes ügyek dokumentumainak kiadását ugyanakkor megtagadták.
Sulyok Tamás még senkinek se adott kegyelmet az idénAdnak máshol is elnöki kegyelmet pápalátogatásra hivatkozva, de nem pedofilügy elítéltjeinek és nem ígyA Sándor-palota azzal érvelt, hogy a kegyelmi iratokban szereplő adatok bűnügyi személyes adatok, ezért nem minősülnek sem közérdekű, sem közérdekből nyilvános adatnak. A hivatal szerint a büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási szabályok is meghatározott személyi körre korlátozzák ezeknek az iratoknak a megismerését. A válaszban arra is hivatkoztak, hogy a bírói gyakorlat alapján közérdekű adatigényléssel a kegyelmi határozatokból kizárólag az ismerhető meg, hogy a köztársasági elnök helyt adott-e a kérelemnek vagy hivatalból a kezdeményezésnek. A Sándor-palota szerint az ezen túlmutató adatok már lehetővé tehetik az érintett azonosítását, ezért azok nyilvánosságra hozatalát a vonatkozó törvények nem írják elő.
Mindez azért is érdekes, mert nemrég, 2026 májusában Magyar Péter többszöri felszólítására a Sulyok Tamás vezette hivatal végül nyilvánosságra hozta a Novák Katalin bukásához vezető elnöki kegyelmi ügy, a pedofilsegítő Kónya Endre ügyének nála lévő aktáját. A Sándor-palota tizenegy hivatalos dokumentumot tett közzé ekkor: belső feljegyzéseket, az igazságügyi miniszteri előterjesztés fedlapját, felterjesztő feljegyzéseket, a kegyelmi határozat hiteles másolatát, egy elutasító határozattervezetet, átiratokat és egy kétoldalas összefoglalót. A közzétett kegyelmi határozatban elfedték az érintett teljes nevét, személyes adatait és az ítéletek egyes azonosító részleteit, miközben nyilvános maradt a döntés érdemi tartalma. Így megismerhetővé vált, hogy a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese hátralévő szabadságvesztésének végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztették, a foglalkozástól és a közügyektől eltiltás hátralévő részét elengedték, az érintettet pedig kegyelmi mentesítésben részesítették.
Magyar Péter újra felszólította Sulyok Tamást, hogy ne várjon, még ma hozza nyilvánosságra az elnöki kegyelmi ügy nála lévő dossziéjátSulyok Tamás azt állítja, a jogszabályoknak megfelelően kezelik az elnöki kegyelmi ügy aktáitA Sándor-palota közzétette az elnöki kegyelmi ügy nála lévő dokumentumait, Novák Katalin a saját igazgatósága támogatása nélkül adott kegyelmet Kónya EndrénekNyilvánosságra hozták az első aktát, Novák Katalin és az Orbán-kormány minden szolgálati utat megkerült, hogy Kónya Endre elnöki kegyelmet kapjonA Sándor-palota akkori közleményében azt írta, hogy a felfokozott közérdeklődésre és a kivételes helyzetre tekintettel teszi hozzáférhetővé az iratokat. Nagyrészt erre hivatkozott Magyar Péter miniszterelnök is, amikor a Tisza-kormány Igazságügyi Minisztériuma két nappal korábban nyilvánosságra hozta a tárcánál lévő dossziét. Kivételes és eseti jellegű nyilvánosságra hozatalról van szó, amihez kiemelt közérdek fűződik – mondta akkor a kormányfő. A Sulyok-féle elnöki hivatal közlése szerint nem akarták a dokumentumok nyilvános megismerhetőségét attól függővé tenni, hogy a Tisza-kormány együttműködik-e az iratok átvételében.
Nyilvánosságra hozták az első aktát, Novák Katalin és az Orbán-kormány minden szolgálati utat megkerült, hogy Kónya Endre elnöki kegyelmet kapjonA két intézkedés eltérő elnöki időszakban született. Sulyok Tamás megbízatása július 20-án megszűnt, az államfő feladat- és hatásköreit azóta Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, a Tisza párt alelnöke gyakorolja. A lapunknak augusztus 4-én küldött válasz nem tér ki arra, hogy a Kónya Endre ügyében elfedni az adatokat miért volt járható volt. Az államfői hivatal megtehette volna, hogy azt nyilvánosságra hozza, mely bűncselekmények miatt elítélt emberek milyen jellegű kegyelemben részesültek volna - mindezt meg lehetett volna oldani a személyes adatok ismertetése nélkül, beazonosíthatatlan módon tenni.
A korábban nyilvánosságra hozott dokumentumcsomagra a hivatal a válaszában nem hivatkozott.
„Miután Szabi öngyilkos lett, azt éreztem, le kell állítani a Jánost”