Rátelepszik a hőkupola a vendéglátásra is, már csak a panasz árad a Balatonnál

- Volt már, hogy az utolsó pillanatban mondták vissza az előre lefoglalt szállást, olyan is, hogy az időjárásra hivatkoztak, mert kiderült, sokat fog esni, s inkább átrakták más időpontra a vakációt, de arra még nem volt precedens, hogy amiatt visszakoznak, hogy túl meleg lesz – tárta szét a kezét kétségbeesetten Péter, aki Balatonszemesen működtet apartmant. – A nyár közepén jellemzően minimum 80 százalékos szokott lenni a kihasználtságunk, erre most három szobám is felszabadult, s mivel nincs érdeklődő erre a hétre, ez az időszak megy a lecsóba. Reggelivel együtt, mivel az jár a szobákhoz, bő 400 ezer forint a veszteségem, s ez nem fog visszajönni sehol.

Hőkupola borítja be az országot, ami az ember számára lassan elviselhetetlen forróság mellett komoly gazdasági problémákat is okoz: a paksi atomerőművet szinte teljesen le kellett állítani a Duna alacsony vízállása miatt, energiakorlátozások léptek életbe, mind több településen okoz gondot a vezetékes víz hiánya, az aszály tönkrevágja a mezőgazdaságot, vagyis komoly kihívásokkal kell megküzdeni a mindennapok során.

A laikus azt hinné, ebben a helyzetben legalább egy nyertes akad, méghozzá a turizmus, hiszen ilyen időben az egyetlen valamirevaló menekülési esélyt a vízpartok jelentik, még úgy is, ha a Velencei-tó vízszintje lassan kritikus szintre süllyedt, s a Balatoné is messze alacsonyabb az ilyenkor megszokottnál.

 – állította Attila, az egyik balatonboglári strandbüfé üzemeltetője. Ráért beszélgetni, valóban szellősnek látszott a placc, s igazából ő szólított le minket, hogy újságírók vagyunk-e, ugyanis vélhetően több kilométeres körzetben nem akadt más hosszú nadrágban és ingben a parton, vagyis valóban kilógtunk a közegből.

- Amúgy is elég tré a szezon, a forgalmunk nagyjából ugyanannyi volt eddig, mint tavaly, csakhogy ez reálértéken visszaesés. De legalább a nappalok rendben voltak, ebédelni ugyanis egyre kevesebben mennek vendéglőbe, inkább este ülnek be, napközben pedig nálunk, illetve a hozzánk hasonló büfékben esznek-isznak.

 „Amióta ilyen rohadt meleg van, sokan reggel lejönnek, megmártóznak, úsznak egyet, aztán hazamennek, s csak hat óra után jönnek le ismét”. Akkor viszont már nem fogyasztanak, hiszen este úgyis beülnek valamelyik étterembe. De ha nem hisztek nekem, kérdezzétek meg a többieket a környéken – mondta.

Megtettük, s a legtöbb vélemény valóban azonosnak bizonyult, egyedül az egyik fagylaltos nem panaszkodott szakmányban, bár azt elismerte, hogy dél és öt óra között az ő forgalma is akadozik. Viszont utána szerinte behozza a lemaradást, köszönhetően annak, hogy a hőség miatt kitolódott az esti korzózás ideje, s 11 órakor még simán akadnak fagylaltra vágyók.

 – kesergett Kovács Tamás, aki több apartmanházat üzemeltet Siófoktól Zamárdiig. – Mi a kisebb pénzű vendégekre szakosodtunk alacsony árakkal, persze ez kíván némi kompromisszumot, például nincsenek klímás szobáink. Ha nincs extrém időjárás, működik az elképzelésünk, ám az idén ez már a második hőkupola: június végén is kiesett egy hét, pedig éppen akkor kezdett beindulni a szezon a tanév vége után s most megint.

Természetesen megértem az embereket, hogy nem jönnek, mert ilyenkor simán van 30 fok a szobákban, hiába engedjük le a redőnyöket, s minek fizetne valaki, ha ugyanúgy érzi magát, mint otthon a panelben? Csak nekünk ez két hét kiesés, ha az összes szálláshelyemet számítom, minimum ötmilliós bukta.

Hasonló panaszáradat fogadott a kerthelyiséges tóparti éttermekben is, ahol szinte kivétel nélkül forgalom-visszaesésről beszéltek az üzemeltetők, tulajdonosok.

 – legyintett egy zamárdi éttermes, Balázs. – Korábban napernyők voltak a teraszunkon, aztán nem kis költséggel fából építettünk tetőt, így esőben, szélben és napsütésben is komfortossá vált a hely. De ilyen hőségben megreked a levegő a tető alatt, hétfő este kilenckor még 37 fokot mutatott a hőmérő az asztaloknál, s így valahol megértem, hogy nem ide ül be a vendég. Vagy ha mégis, akkor sokkal kevesebb az ételfogyasztás, például nem kérnek levest, vagy ha igen, akkor a második fogás marad el.

Jellemzően a tartalmasabb, mondjuk így, magyaros ételeink fogynak sokkal rosszabbul, de ez is érthető, ki akar 35-40 fokban egy forró gulyást, pörköltet vagy halászlét enni, pláne csípősen? Egyedül az italfogyasztás nőtt, az kompenzál valamit a bevételkiesésen, de hát a sörön, fröccsön, üdítőn, ásványvízen jóval kisebb a haszonkulcs, mint egy normális fogáson.

Vagyis az extrém hőség csak tovább növelte az átlagos balatoni vállalkozók immár évtizedes kínjait: ahogyan júniusi riportunkban beszámoltunk róla, a folyamatosan növekedő rezsiköltségek és bérek a szakemberhiánnyal társulva egyre nehezebb, sokszor megoldhatatlan kihívás elé állítják őket. Általános vélemény, hogy az elkövetkező évek alaposan megrostálják majd a vendéglátó- és szállásadó helyeket – akik nem tudtak fejleszteni, vagy éppen nem ismerték fel időben, hogy megváltoztak a vendégszokások a tónál, lemorzsolódhatnak.

Szakemberek szerint a leginkább a nyolcvanas-kilencvenes-kétezres években jól működő „Zimmer Feri-korszaknak” végleg leáldozott, s az átalakulás éppen a klasszikus magánszálláshely-kiadókat ránthatja magával. A Fidesz-kormányok megannyi állami támogatással jelentős szállodaépítési és -felújítási boomot generáltak a Balatonnál – melyek legfőbb haszonélvezője természetesen a NER-oligarchák voltak –, a Kisfaludy-program pedig rengeteg kis- és közepes panziónak adta meg a fejlesztési lehetőséget.

A szállodaválaszték bővülése a középosztálynak kedvezett, mely korábban – elegendő kapacitás híján – még a panziókat részesítette előnyben, a panziók pedig az alsó középosztályt és a még kisebb pénzűeket tudják megszólítani, így a sor végén álló a magánszálláshelyek szenvedik meg a vendégszokások és elvárások átalakulását.

Ami persze annyiból érthető, hogy utóbbiak jelentős része és az átlagos panziók árfekvése között minimális – sok esetben pedig egyáltalán nincs – eltérés, s természetes, hogy kvázi ugyanazon árért a nyaraló a magasabb komfortfokozatot választja. Ennek megfelelően azok a helyek, ahol évekkel ezelőtt elkezdtek felkészülni a változásokra, ma kevésbé – vagy egyáltalán nem – szenvedik meg a különleges időjárási-természeti helyzeteket.

 – mondja Balla György, a balatonmáriafürdői Port Panzió és Étterem tulajdonosa. – Energetikai megfontolások alapján délután három és hat óra között bezárjuk az éttermet, ami a személyzetnek is könnyebbség. Az étteremrész nálunk teljesen zárt és klimatizált, inverteres klímáink vannak, ahogyan a panzió szobáiban is. Nem kapcsoljuk le őket, hanem éppen az a lényeg, hogy estére azonos energiafelhasználással visszahűljön a helyiség, hiszen a vendégek testhője is növeli a belső hőmérsékletet. A panzióban is arra kérjük a vendégeket, ne kapcsolják le a klímát, ha kimennek a szobákból, mert sokkal több energiába kerül visszahűteni, mintha állandó lenne a hőmérséklet.

A kialakított körülményeknek köszönhetően az étterem forgalma változatlan: az elmúlt években annyiban változtak a szokások, hogy délben kevesebben jönnek, a fogyasztás nagyobb része áttevődött estére, s ez most is így van. A szállásfoglalásoknál is maradt a koronavírus-járvány óta kialakult trend, vagyis a vendégek legnagyobb része last minute választ szállást, s csütörtöktől vasárnapig tartó időszak messze erősebb, mint a hét eleje. A mostani hőség talán annyiban jelentkezik nálunk, hogy a hétfőtől szerdáig tartó időszakra nem érkezett új foglalás.

Balla György hozzátette, a tudatos vállalkozók számára nem okozott nagy meglepetést az idei két hőhullám, hiszen a klímaváltozás nem újdonság, azaz megelőzéssel lehetett rá készülni. Panziójukban az energiahatékonyságot az ablakok hőfóliázásával és hőzáró függönyökkel növelték, segítve ezzel a klímák hatékony működését, emellett az étterem előtt felszámolták a betonteraszt és négy fűzfát ültettek, melyek hamarosan beárnyékolják az épületet. Persze azért az enyhülést hamarabbra várják.