Az iskola vizsgálja meg a 35 perces tanítási órák, valamint a hosszabb, többféle tevékenységre lehetőséget biztosító összevont tanulási blokkok alkalmazásának lehetőségét. A választott megoldás jelenjen meg az órarendben, a tantárgyfelosztásban, az éves munkatervben és szükség szerint a pedagógiai programban - olvasható abban a Népszavához is eljutott javaslatcsomagban, amit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium dolgozott ki az általános iskolák részére.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter péntek délután jelentette be: Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár egy 14 pontos szakmai javaslatcsomagot juttatott el az általános iskolákhoz, amely olyan gyermekközpontú megoldásokat mutat be, amelyeket az intézmények – saját lehetőségeikhez és közösségük igényeihez igazítva – már a most induló tanévtől alkalmazhatnak. „Azt szeretnénk, hogy az alsó tagozat minél inkább a kíváncsiságról, a felfedezésről, a közös élményekről és az örömteli tanulásról szóljon” – írta a miniszter.
„Az iskola vesztésre áll a gyerekek figyelméért folytatott harcban, de a megoldás nem az okostelefonok kitiltása”A lapunkhoz eljutott javaslatok között szerepel az is:
az iskola a tanítási idő kezdete előtt alakítson ki reggeli „ráhangoló idősávot" beszélgetőkörrel, közös olvasással, mesehallgatással, csendes érkezéssel vagy mozgásos tevékenységgel;
az iskola biztosítson hosszabb udvari vagy mozgásos szünetet, megfelelő időt a nyugodt étkezésre, szükség szerint pihenőidőt;
a helyi tanterv és az órarend tervezésekor az iskola tudatosan használja a kétévfolyamos cikluson belüli óraszám-átcsoportosítás lehetőségét, teremtsen helyet hosszabb művészeti, természettudományos, könyvtári múzeumi vagy projektblokkoknak;
az iskola lehetőség szerint havi rendszerességgel szervezzen tantervi célokhoz illeszkedő komplex napokat vagy blokkokat, például mese-, víz-, erdő-, kert-, könyvtári, múzeumi, művészeti vagy helytörténeti napot;
építsék be az éves munkatervbe a könyvtári, múzeumi, természeti, közművelődési, helytörténeti, és sportlétesítményekben megvalósuló foglalkozásokat;
a pedagógiai program határozza meg az alsó tagozatos házi feladat mennyiségi és minőségi korlátait: elsőben és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező az otthoni írásbeli feladat, hétvégére és szünetre csak kivételesen adjanak kötelező feladatot;
az iskola dolgozzon ki érthető, konkrét és személyre szabott visszajelzési gyakorlatot (fejlesztő értékelési minták használata, tanulói önértékelés, szöveges vagy más fejlesztő értékelési forma alkalmazásának kezdeményezése);
a testnevelésben kapjon nagyobb szerepet a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás, az ügyességi és csapatjáték, valamint más közösségi és élménymozgás (az iskola helyi adottságaihoz igazítva);
az éves munkatervben és a napi gyakorlatban rendszeresen jelenjen meg az ének, a zene, a rajz, a kézművesség, a tánc, a drámajáték, bábjáték, a mese, a ritmusjáték és a közös alkotás, tanórai és/vagy délutáni keretben;
a pedagógusok rendszeresen alkalmazzanak udvari mérést, növény- és környezetmegfigyelést, egyszerű kísérleteket, tárgyakkal végzett számolást, mozgásos matematikát, piac- vagy vízprojektet és más, kézzelfogható tapasztalatszerzésre épülő feladatokat;
a délutáni foglalkozásokban kapjon hangsúlyt a pihenés, a szabad játék, a mozgás, a könyvtári és művészeti tevékenység, a mese, a kert, a séta, a fejlesztő játék, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás;
az iskola építsen be rövid, rendszeres mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat a tanítási nap elejére, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni foglalkozásokba;
az iskola alakítson ki egyértelmű bántalmazásmegelőzési és- kezelési protokollt, egészítse ki házirendjét, szervezzen rendszeres beszélgetőköröket, együttműködésre épülő tanulási helyzeteket, közös szabadidőprogramokat, a pedagógusoknak biztosítson módszertani támogatást, továbbképzési lehetőséget.
A szakmai javaslatok mellé a megvalósításhoz szükséges konkrét intézményi teendőket is felsoroltak. Kókayné Lányi Marietta egy levelet is melléket a javaslatcsomaghoz, amelyben egyebek mellett arról írt: a cél az, hogy „az általános iskola első-negyedik évfolyama valóban biztonságot adó, élményszerű, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó és a tanulási motivációt erősítő alapozó szakaszként működjék." A fentebb felsorolt javaslatok bevezetése az államtitkár szerint a mostani jogszabályok között sem igényelnek külön engedélyt, azok akár már 2026 szeptemberétől bevezethetők.
