Szeptember 20-án szavazhatnak az oroszok az új állami duma, vagyis az orosz parlament alsóháza összetételéről. A június közepétől indult kampány kezdetén Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke még azt közölte, hogy Oroszországban összesen 18 politikai párt jogosult részt venni a választásokon, de ez a véghajrára máris módosult. Jelenleg 11 párt kapott indulási jogosultságot, és ez a szám vélhetően tovább csökken, az orosz belpolitikai helyzet ismeretében nem igazán fér kétség ahhoz, hogy a legfelsőbb bíróság megalapozottnak fogja tekinteni a nacionalista kamupárt, a Rogyina keresetét, és a Jablokót is kizárják.
Ha valóban így dönt a testület, az szintlépést jelent a Putyin-rezsim megtorlási gyakorlatában, az utóbbi időben ugyanis az rendre arra korlátozódott, hogy személyeket, nem pedig pártokat vonnak ki a versenyből különböző jogi ürügyekkel, kamuperekkel. A 2024 februárjában sarkvidéki börtönében gyanús körülmények között elhunyt legismertebb orosz ellenzéki politikust, Alekszej Navalnijt is rendre így tartották távol a választásokon való indulástól.
Öt európai ország szerint Alekszej Navalnijt nyílméregbékák bőréből származó toxinnal ölte meg a Putyin-rezsimMost, amikor már gyakorlatilag a teljes orosz ellenzék külföldi emigrációba kényszerült vagy börtönben sínylődik, a legutóbbi, 2024-es elnökválasztáson széles körben ismertté vált Borisz Nagyezsgyin is hasonló sorsra jutott.
Az elnökválasztásból még azzal az ürüggyel rekesztették ki, hogy az indulását támogató aláírások közül több ezer érvénytelen volt, miközben országszerte hatalmas sorok álltak az őt támogató aláírásgyűjtő pontok előtt.
Ezerrubeles bírságokkal szívatja a reménybeli képviselőjelölteket a Putyin-rezsim, már esélyt sem ad az indulásra a parlamenti választásonNagyezsgyin megpróbált a parlamenti választáson is indulni egyéni jelöltként, de ezúttal is eltiltották. Először külföldi ügynöknek nyilvánították, majd perbe fogták „szélsőséges szimbólumok megjelenítése miatt” (ami abban merült ki, hogy megosztott egy olyan videót, amelyben Navalnij fotója is megjelent), és rövid időre őrizetbe is vették. A háborúellenes politikus múlt héten Párizsba menekült a családjával együtt.
A rezsim számára egyetlen kényelmetlen ellenfél a liberális Jabloko párt maradt, amely annak ellenére nem hátrált meg, hogy politikusait tavaly óta szisztematikusan kezdte levadászni a hatalom.
Számos Jabloko-politikust és aktivistát vádoltak meg és börtönöztek be „szélsőséges szimbólumok megjelenítése” miatt, ehhez elég volt Navalnij megemlítése is valamely közösségimédia-felületen.
Tavaly nyáron házi őrizetbe vették az egyik legismertebb politikusát, Lev Slosberget, a párt pszkovi fiókjának vezetőjét. Decemberben a bíróság pénzbírsággal sújtotta Nyikolaj Ribakov pártelnököt azért, mert a közösségi médiában közzétette Alekszej Navalnij fotóját.
Felszámolja ellenzékét a KremlJúnius végén hét év börtönbüntetésre ítélték Makszim Kruglov alelnököt, akit az orosz hadseregről szóló „hamis” információk terjesztésében találtak bűnösnek. A megvádoltak nem indulhatnak a szeptemberi választásokon, a Jabloko élvonala teljes eltiltott.
A Jabloko ilyen körülmények között is kitartott. Eltiltott vezetői az emigráns orosz médiának nyilatkozva elmondták: számolnak a várható kizárásokkal, ezért sok tartalékos jelöltjük lesz, akik vállalják majd az indulást a kizártak helyett.
A rezsim vélhetően úgy döntött, valóban kevés lehet, ha „csak” rutinszerű pénzbírságokkal és büntetőeljárásokkal próbálják megakadályozni az egyetlen háborúellenes formáció jelöltállítását – és léptek. Múlt hét elején kizárták a liberális párt szentpétervári jelöltjeit, majd pénteken Alekszandr Zsuravljov, a parlamenten kívüli kis nacionalista, militarista Rogyina párt vezetője – aki maga a Liberális Demokrata Párt színeiben dumaképviselő – bejelentette, hogy keresetet nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz annak érdekében, hogy a Jablokót zárják ki a dumaválasztásokról.
Az ukrajnai háború lelkes támogatójának számító Zsuravljov azzal érvelt, hogy a Jabloko tele van árulókkal, akik a Nyugatnak dolgoznak és nyugati értékeket vallanak, célja a választások és maga Oroszország hiteltelenítése. Azt állította, hogy az ő pártja, a Rogyina számos, a Jabloko által elkövetett szabálysértést tárt fel. Az orosz ellenzéki sajtó beszámolói szerint erre vonatkozóan a sajtónak semmiféle bizonyítékot nem mutatott be.
A Jabloko elleni fellépés a hatalom azon igyekezetének része, hogy mindenféle háborúellenes hangot eltiltsanak a kampányban.
Amint arról a Népszava is beszámolt, a sikeres mélységi ukrán dróncsapások az orosz lakosság számára is közel hozták a háborút, és ez olyan ellátási nehézségeket eredményezett, amelyek a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottságát történelmi mélypontra küldték, emellett komolyan megrengette a Putyinba vetett bizalmat is.
A háború elérte Moszkvát, az ukránok megtalálták a módját, hogyan kopoghatnak be a vérontáshoz rideg közönnyel viszonyuló oroszokhozNoha az a veszély nem fenyegeti a Kremlt, hogy az Egységes Oroszország nem nyeri meg a választást – a „nem az számít, kire szavaznak, hanem az, hogy ki számolja” gyakorlat ezt biztosítja –, de egy a „rendszerszíntű”, Kreml-báb ellenzéken kívüli tényleges ellenzéki, háborúpárti formáció megjelenése a dumában elfogadhatatlan a Putyin-rezsim logikája mentén.
A Jabloko mint párt eltiltásának kezdeményezése minden bizonnyal nem független attól sem, hogy a múlt csütörtökön egy száműzetésben élő orosz ellenzéki politikusokból, újságírókból, emberi jogi aktivistákból és aktivistákból álló csoport kampányt indított, amelyben arra ösztönzi az oroszokat, hogy a szeptemberi parlamenti választásokon a háborúellenes Jablokóra szavazzanak.
Felhívásuk szerint ez az egyetlen „legalizált módja annak, hogy nemet mondjunk a háborúra és Putyinra”. Bár maguk is hangsúlyozták, hogy kampányuk nem áll kapcsolatban magával a Jablokóval vagy annak egyetlen jelöltjével sem, Ribakov pártelnök ennek egyáltalán nem örült. Ő mindvégig igyekezett távolságot tartani az emigráns ellenzéktől, felhívásuk után csütörtökön a Telegramon azt írta: „A támogatásuk miatt a jelenlegi szabályok értelmében pártunkat kizárhatják a választásokról.”
Ribakov félelme nem volt alaptalan – az emigráns ellenzék tagjait már gyakorlatilag kivétel nélkül mind felvették a szélsőségesek és terroristák listájára, így a velük való bármiféle kapcsolat súlyos büntetést von maga után Oroszországban,
számos Jabloko-politikust is Navalnij puszta említéséért vagy fotójának közzétételéért ítéltek el.
A The Moscow Times ugyanakkor azt írta, hogy a Rogyina legfelsőbb bírósághoz benyújtott keresete mögött a két pártelnök közötti viszály is meghúzódhat. Zsuravljov és Ribakov a Központi Választási Bizottság egy héttel korábbi ülésén heves szóváltásba keveredett. A háborúpárti Zsuravljov azt kifogásolta, hogy a választási hatóságok több mint 400 jelöltet hagytak jóvá a Jablokótól.
Az nyilván nem bizonyítható, hogy a Rogyina-elnök a Kreml kérésére-utasítására fordult a legfelsőbb bírósághoz, az viszont jól ismert, hogy a „rendszerszíntű ellenzék”-nek nevezett parlamenti kis pártok nem tesznek semmit a Kreml és Putyin jóváhagyása nélkül.
A Jabloko Oroszország legrégebbi ellenzéki pártja, a liberális formáció a Szovjetunió felbomlása után nemsokára megjelent az orosz politikai palettán. A putyini érában fokozatosan háttérbe szorult, elvesztette befolyásának nagy részét, jelöltjeit eddig bürokratikus korlátozásokkal akadályozták a választásokon való indulásban. Jelenleg csak néhány regionális parlamentben van képviselője, a dumából már régen kiszorult.
Nyílt háborúellenességük azonban a jelenlegi körülmények között nemcsak irritáló, hanem bizonyos fokig veszélyes is a Kreml és Putyin számára, aki minden háborúellenes hangot el akar tüntetni a kampányból. A Jabloko „A békéért és a szabadságért” szlogennel kampányol, azt sürgeti, hogy Oroszország azonnal írjon alá tűzszüneti megállapodást.
