Kiemelkedő diplomáciai eseménynek adott otthont a belgrádi Szerbia Palota, ahol hivatalos látogatáson fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Aleksandar Vučić szerb államfő. A két delegáció közötti tárgyalások középpontjában a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővítése, az energetikai együttműködés, a szabadkereskedelmi megállapodás előkészítése, valamint az európai uniós integrációs folyamatok álltak.
A találkozó keretében a két ország képviselői állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági együttműködési memorandumot írtak alá, miközben az elnökök megerősítették egymás területi integritásának és szuverenitásának feltétel nélküli támogatását.
Történelmi látogatásra készül Zelenszkij, Vučić a Putyin-rezsim türelmét teszteli a belgrádi találkozóvalAz ukrán delegáció belgrádi látogatása jelentős szimbolikus és politikai üzenetet hordoz a teljes balkáni és európai térség számára. Aleksandar Vučić a közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Szerbia és Ukrajna kereskedelmi áruforgalma az elmúlt időszakban érdemi növekedést mutatott, és a belgrádi vezetés bízik a gazdasági kooperáció további elmélyülésében. Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott Szerbiának az Ukrajnának nyújtott újabb humanitárius segítségnyújtási csomagért, amely különösen az egészségügyi és az energetikai szektor támogatására fókuszál a háborús pusztítások közepette.
A belgrádi tárgyalások idején elterjedtek olyan nemzetközi és regionális sajtóértesülések, miszerint a két ország esetlegesen közös dróngyártó kapacitások kiépítéséről egyeztetne.
Aleksandar Vučić a sajtótájékoztatón határozottan tisztázta a helyzetet, kijelentve, Szerbia szeptember közepén valóban megnyitja új dróngyártó üzemét, azonban ez a projekt Izraellel együttműködésben valósul meg. Az államfő elismerte az ukrán hadiipar és dróntechnológia kimagasló hatékonyságát, de aláhúzta, hogy a szerbiai fejlesztések közvetlenül az izraeli partnerekkel kötött megállapodásokra épülnek.
Belgrád közeledést jelez Brüsszel felé
A látogatást szakértők és nemzetközi elemzők egyaránt a szerb külpolitika fontos igazodási kísérleteként értékelik. Duško Lopandić volt diplomata, a Szerbia Középpontban (SRCE) párt alelnöke szerint a találkozóval Belgrád egyértelmű jelzést kíván küldeni Berlinnek és Brüsszelnek a közeledési szándékról. Az elemző úgy véli, hogy a szerb vezetés a több évvel ezelőtt megváltozott európai geopolitikai valósághoz próbál igazodni, miközben a közelgő hazai választások és az uniós csatlakozási tárgyalások harmadik fejezetcsoportjának (Klaster 3) megnyitása érdekében törekszik a nyugati partnerség megerősítésére.
Az ukrán elnök belgrádi fogadása komoly hazai és nemzetközi visszhangot váltott ki.
A szerb belpolitikában az oroszbarát beállítottságú szereplők, köztük Aleksandar Vulin élesen bírálták a találkozót, azt állítva, hogy a csúcstalálkozó nem tükrözi a szerb állampolgárok többségének akaratát, és a nyugati hatalmak nyomásgyakorlásának eredménye. Ugyanakkor ellenzéki politikusok, mint Aleksandar Olenik, úgy értékelték, hogy a találkozó nyilvánvalóvá tette a belgrádi kormányzat eddigi kétértelmű külpolitikai taktikájának korlátait a háborús konfliktus árnyékában.
Szakértők rámutatnak arra, hogy a kétoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások felgyorsítása stratégiai jelentőséggel bír Kijev és Belgrád számára egyaránt. Ukrajna az elmúlt években az európai integrációs törekvései mellett kiemelt figyelmet fordított a délkelet-európai partnerekkel való gazdasági láncolatok kiépítésére. A szerb piachoz való jobb hozzáférés és a mezőgazdasági termékek cseréje mindkét állam számára közvetlen gazdasági előnyöket biztosíthat, hozzájárulva a háború okozta logisztikai nehézségek áthidalásához.
Energetikai függés és uniós számítások
A belgrádi csúcstalálkozó időzítése szorosan összefügg az Európai Unió bővítési politikájának őszi menetrendjével. Nikola Xaviereff, a Német Külpolitikai Társaság elemzője hangsúlyozta, hogy Kijev jelenleg Brüsszel célkitűzéseit közvetíti a térségben, miközben megerősíti azt az új európai realitást, hogy az ukrán tényező megkerülhetetlenné vált a kontinens biztonsági és integrációs architektúrájában. A szerb vezetés a külpolitikai nyitással igyekszik javítani pozícióit az EU októberi bővítési csomagjának megjelenése és az Európai Tanács őszi ülése előtt.
Nyolc tagállam fékezte Szerbiát, az Európai Parlament kemény üzenetet küldött a Vučić-rezsimnekA szerb-orosz gazdasági és energetikai kapcsolatokat ugyanakkor jelentős kihívások terhelik. Szerbia a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal (NIS) szembeni szankciós nyomás és a földgázszerződések rövid távú hosszabbításai miatt komoly energetikai kitettséggel szembesül. A belgrádi kormányzat az Egyesült Államokkal kötött megállapodások révén a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzésének növelésével próbálja diverzifikálni energiaforrásait, ami a moszkvai függőség fokozatos csökkentése irányába mutató lépésként értékelhető.
A diplomáciai szakértők szerint Belgrád a külpolitikai mozgástér fenntartására törekszik a megváltozott nemzetközi környezetben.
A belgrádi találkozón tartott megbeszélések lehetőséget biztosítottak Vučić számára, hogy Ukrajna segítségét kérje a szerb csatlakozási tárgyalásokat blokkoló egyes uniós tagállamok, például a balti országok, Lengyelország vagy Svédország meggyőzésében. Kijev ebben a kontextusban olyan egyedi közvetítői szerepbe kerülhet, amely korábban nem volt jellemző a két ország kapcsolatrendszerére.
A belgrádi elnöki találkozót megelőzően az ukrán fővárost és környékét újabb súlyos légitámadások érték, amelyek polgári áldozatokat is követeltek. Volodimir Zelenszkij a közösségi médiában közzétett üzenetében ismételten nyomatékosította a nyugati szövetségesek felé, hogy sürgősen kiegészítő légvédelmi rendszerekre és fokozott nemzetközi nyomásgyakorlásra van szükség Oroszországgal szemben a háborús agresszió mielőbbi leállítása érdekében.
Az oroszok ismét Kijevre mértek légicsapást, az ukránok egy hadiipari termékeket is árusító cég raktárépületét támadták drónnalÚjabb pusztító csapást mértek az oroszok szombat hajnalban Kijevre, eddig kilenc halottról és 27 sebesültről tudniTöbben, köztük egy gyerek is meghalt az újabb orosz csapásokban