A múlt heti michigani demokrata párti szenátusi előválasztáson a 41 éves Abdul El-Sayednek sikerült a szavazatok egyetlen százalékával (48,5-47,5 arányban) megelőznie Haley Stevens kongresszusi képviselőt, ami jól jelzi a párton belül kiéleződött világnézeti csatákat. El-Sayed kampánystábja nem alaptalanul állította be a versenyt egyfajta Dávid és Góliát küzdelmének, hiszen Stevens a washingtoni demokrata establishment segítsége mellett több mint 70 millió dollár „külső” támogatásból gazdálkodhatott, amely lobbiszervezetektől, köztük az Izrael-párti AIPAC-től folyt be a kasszába,
A külső pénzügyi felajánlás itt olyan kampányfinanszírozó vagy civil szervezeteket jelent, amelyek szervezetileg teljesen elkülönülten működnek a jelölt kampány-infrakstruktúrájától. A Stevens oldalán bevetett összeg rekordott jelent a demokraták szenátusi előválasztásokra fordított kampányköltései terén, sőt az AIPAC egyéni rekordot is felállított a támogatásával: kapcsolódó szervezeteivel együtt közel 30 millió dollárt locsolt el, mindhiába.
El-Sayed a nyolcszoros pénzügyi túlerő ellenére is győzni tudott a „lila”, azaz billegő államként ismert Michigan demokrata párti előválasztásán.
Ősszel a Donald Trump elnök által támogatott Mike Rodgersszel kell megküzdenie a szenátori székért, amely külcsfontosságú a demokraták számára a felsőházi többség megszerzéséhez.
Az emberarcú Amerika
Eddig a számok, ám sokkal fontosabb az az ideológiai és értékrendbeli elmozdulás, amelyet El-Sayed győzelme jelez. A szenátorjelölt szakmáját tekintve epidemiológus (járványügyi) szakember, így hitelesen harcolhat az átlag amerikaiak egyik legrégebbi problémája, az egészségügyi biztosítóknak való kiszolgáltatottság és az orvosi kezelések elszálló költségei ellen. Dr. El-Sayed ígérete szerint az állami adókba beépített költség fedezné a michiganiek egészségügyi kiadásait, független azok munkaviszonyától vagy családi állapotától. Ma a lakosság felének a munkaadó biztosítja az egészségbiztosítást, amely az elbocsátással vagy felmondással azonnal megszűnik. A házastársak belépnek ugyan egymás biztosítási jogviszonyába, azonban egy válással ez a jogviszony is megszűnik.
Az amerikai társadalom hagyományosan az individualizmust és az ebből következő öngondoskodást tartja egyik alapértékének, az állami beavatkozást pedig csak kifejezetten indokolt esetben és korlátozott mértékben gondolja elfogadhatónak. Az idők azonban változnak, az Y-generáció az első olyan nemzedék, amely már rosszabb életszínvonalon él, mint a szülei. Ebből fakadóan a saját otthon megvásárlása, az egészségügyi számlák kifizetése és az említett öngondoskodás lehetőségei sem adottak a munkavállalók egyre növekvő körének. Bár az Obama-adminisztráció jelentős reformokat hajtott végre az egészségbiztosítás területén, a Bernie Sanders szenátor által képviselt szociáldemokrata mozgalom ennél is messzebb menne és fokozatosan egy európai típusú társadalombiztosítást vezetne be az Egyesült Államokban. Az 50 év alatti választók között egyre népszerűbbek ezek a politikai programok, a demokrata párti és független szavazók körében különösen.
Bár El-Sayed magát nem tartja a demokratikus szocialisták közül valónak, a programja, friss kommunikációja és tabudöntögető állításai mégis ahhoz a csoporthoz sorolják, amelyet ma Zohran Mamdani, New York City szintén muszlim polgármestere képvisel az amerikaiak szemében.
Novemberi győzelme esetén ő lehet az USA történetének első muszlim szenátora, ami az amerikai pszichében az öbölháború és a szeptember 11-i terrortámadás után gyökeret vert iszlamofóbia ismeretében túlzás nélkül történelmi siker lenne.
Antiszemita vádak és iszlámellenes retorika
Természetesen Donald Trump és az általa támogatott Mike Rogers is hasonló alapokon támadja a demokrata szenátorjelöltet. Trump úgy nyilatkozott, hogy szerinte El-Sayed egy kommunista és gyűlöli a zsidókat, míg Rogers kifejezetten az iszlámellenes előítéletre játszik rá az El-Sayedet támadó kampányvideóiban. Az Izraellel való szakítás mellett El-Sayed az amerikaiak megélhetési nehézségeivel is érvelt. Az NBC News Meet the Press műsorában rámutatott, hogy nemcsak Izrael, de Egyiptom, Szaúd-Arábia és Pakisztán is részesül az amerikai adófizetők pénzéből származó támogatásból, ami szerinte elfogadhatatlan, amíg itthon nem kezelik az elszabaduló élelmiszer- és lakásárakat, valamint nem valósítják meg meg a mindenkire kiterjedő egészségügyi ellátást. El Sayed ugyanakkor a fiatal demokratikus szocialistákhoz hasonlóan elítéli Izrael gázai háborúját, amit népirtásnak nevez.
Bár a Republikánus Párt abban reménykedik, hogy a progresszív baloldali jelölt miatt könnyebben behúzhatja ősszel a michigani szenátori széket, ám Trump elnök és adminisztrációjának egyre súlyosabb népszerűtlensége akár még a mérsékelteket is El-Sayed és társai mellé állíthatja.
