Az ankarai törvényhozás tizenkét órán át tartó, feszült hangulatú vita után 468 igen szavazattal, 88 ellenében szigorú feltételekhez kötött amnesztiát hagyott jóvá a törvényen kívüli Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fogvatartott militánsainak számára. A törvény értelmében a négy évtizede húzódó, több mint 40 ezer emberéletet követelő fegyveres konfliktus lezárására tett eddigi legjelentősebb jogalkotási lépés lépett hatályba.
A „Terrormentes Törökország” elnevezésű törvénytervezet zöldjelzést kapott a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja, a vele szövetséges nacionalista MHP, valamint a legjelentősebb kurdbarát ellenzéki tömörülés, a DEM Párt képviselőitől. Ez a ritka politikai konszenzus jelzi a török belpolitikai életben bekövetkezett gyökeres fordulatot, amely a fegyveres szembenállás helyett a társadalmi integráció jogi kereteinek megteremtését célozza.
Szigorú feltételek mellett járhat a kedvezmény
A megszavazott jogszabály lényege egy olyan komplex visszatérési és rehabilitációs mechanizmus felállítása, amely lehetővé teszi a gerillák számára a civil életbe való békés integrációt. A törvényben foglalt kedvezmények igénybevételének azonban kőkemény előfeltételei vannak.
Az intézkedések kizárólag abban az esetben léphetnek hatályba, ha a Nemzeti Biztonsági Tanács hivatalosan megerősíti: a földalatti szervezet gyakorlatilag megszűnt létezni, teljes mértékben feloszlatta magát, és az összes birtokában lévő fegyvert, lőszert, valamint robbanóanyagot hiánytalanul átadta a hatóságoknak.
A fegyverletételi és leszerelési folyamatot minisztériumi és parlamenti bizottságok ellenőrzik. A feltételek teljesülése esetén a volt harcosoknak hat hónapos határidő áll rendelkezésükre, hogy benyújtsák kérelmüket a szövetségi hatóságokhoz.
A törvény értelmében a meghatározott bűncselekmények elkövetőivel szemben a büntetőeljárásokat és a kiszabott börtönbüntetések végrehajtását öttől tíz évig terjedő időtartamra felfüggesztik. Amennyiben az érintett személyek ebben az úgynevezett próbaidőben nem követnek el újabb törvényszegést, a hatósági nyomozásokat véglegesen megszüntetik, a letöltendő szabadságvesztéseket pedig teljesítettnek tekintik. A törvényhozók számításai szerint a jogszabály első fázisában megközelítőleg 3500 fogvatartott nyerheti vissza a szabadságát. Ez a kurd fegyveres szervezethez köthető elítéltek mintegy egyharmadát jelenti, ami példátlan volumenű enyhítést jelent a modern Törökország történetében.
Egy sor kizáró ok
A jogalkotó ugyanakkor nagyon éles határokat szabott a kegyelem terjedelmének, kizárva a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit. Mindazok a személyek, akik szándékos emberölésben, gyilkosságban, terrorcselekmények közvetlen végrehajtásában vettek részt, vagy 2005 júniusa előtt életfogytig tartó szabadságvesztésre lettek elítélve, automatikusan kiesnek az amnesztia hatálya alól.
Ennek a szigorú korlátozásnak a legfőbb érintettje magának a szervezetnek az alapítója és szellemi vezetője, Abdullah Öcalan, aki 27 esztendeje tölti életfogytig tartó börtönbüntetését az Isztambul közelében található İmralı szigetén, szigorúan őrzött magánzárkában. A törvény nem említi az elítélt vezető nevét vagy jövőbeli jogi státuszát.
A mostani törvényalkotási folyamat egy több lépcsőből álló, rendkívül összetett békefolyamat csúcspontja, amely a török hatóságok kezdeményezésére indult el. A 77 esztendős Öcalan a börtönből kiadott történelmi felhívásában felszólította követőit a fegyveres harc végleges beszüntetésére, a fegyverek letételére és a törökországi kurd kisebbség jogainak demokratikus, politikai úton történő érvényesítésére. A felhívás hatására a fegyveres alakulat bejelentette teljes feloszlását és a fegyveres kampány leállítását, amit Észak-Irakban szimbolikus fegyverletételi ceremónia követett.
A harcosok ezt követően megkezdték a visszavonulást a törökországi stratégiai pozíciókból az iraki határvidék felé, előkészítve a terepet a törvényi rendezés számára.
A parlamenti szavazás ellenére a fegyveres szervezet felső vezetése éles bírálatot fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban. A szervezet parancsnoksága súlyos hiányosságokra és elvi hibákra mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a törvényszöveg figyelmen kívül hagyja a parlamenti bizottság korábbi ajánlásait a kurdkérdés átfogó demokratizálásáról.
A szervezet vezetése garanciákat követel arra vonatkozóan, hogy a fegyvert letevő egykori harcosok a véleménynyilvánítás és a gyülekezési jog alapján akadálytalanul bekapcsolódhassanak a törvényes politikai életbe anélkül, hogy a nézeteik vagy korábbi kijelentéseik miatt újabb börtönbüntetés fenyegetné őket. A kurd fegyveresek meglátása szerint a törvény érdemi garanciák nélkül könnyen csapdává válhat.
