A felperes nacionalista Rogyina (Haza) párt keresetének főbb pontjai szerzői jogok állítólagos megsértésére, a túlzott kampányköltésekre és a Jabloko (Alma) képviselőinek az ukrajnai háború tűzszünettel való lezárását szorgalmazó „szélsőséges kijelentéseire” vonatkoztak. A hétfői tárgyaláson a Rogyina képviselői egyebek közt azzal érveltek, hogy az ellenzéki párt weboldalán fellelhető, a hirosimai bombázásról készült fénykép az amerikai hadsereg szerzői jogait, a ChatGPT-vel generált képek pedig a programfejlesztő OpenAI cég jogait sértik.
Nyikolaj Ribakov, a Jabloko elnöke pártja védelmében Vlagyimir Putyinnak a tűzszünet szükségességéről szóló egyik kijelentéséből idézett, mondván, hogy álláspontjuk nyilvánvalóan nem mond ellent az elnök szavainak.
Tehát igen, a tényállás az, hogy a Jabloko párt úgy véli, tárgyalásokra van szükség” – ahogy Putyin elnök is –, „de a felperes szerint ez szélsőségesség! – mutatott rá Ribakov a tárgyaláson.
A Rogyina keresetét az a Vjacseszlav Kirillov bíró tárgyalta, aki korábban feloszlatta a 2024-es elnökválasztásra Borisz Nagyezsgyin liberális volt dumaképviselőt jelölő Polgári Kezdeményezés Pártját, és ő volt az is, aki bíróként idén áprilisban „szélsőséges” szervezetnek minősítette a Nobel-díjas Memorial emberi jogi csoportot, amely 1980-as évek végi alapítása óta feltárta a szovjet idők bűncselekményeit, védte az emberi jogokat és információkat osztott meg a politikai elnyomásról.
Másra bízza a piszkos munkát a Putyin-rezsim, indulni sem hagyja az egyedüli nyíltan háborúellenes pártot az orosz parlamenti választásonA Jabloko ellen augusztus 7-én beadott keresetben a Rogyina képviselői a szerzői jogi vádak mellett azt állították, hogy a pártnak a hatalom által blokkolt közösségi média platformokon megjelent választási üzenetei megsértették a kampányszabályokat. A párt háborúellenes álláspontját Oroszország területi integritásának megsértésére való felhívásokként, a politikai elnyomás és a cenzúra elleni kijelentéseit pedig szélsőségességként azonosították. A meghallgatáson az orosz pénzügyi felügyelet képviselője azt is állította, hogy a Jabloko harmadik feleken keresztül külföldről kapott kampánypénzt, amit azonban Ribakov cáfolt.
Alekszej Zsuravljov, a Rogyina vezetője, a duma védelmi bizottságának alelnöke korábban „nemzetárulóknak” nevezte a Jabloko tagjait, akiket „ki kell űzni” a választási kampányból. Durva politikai támadásához más pártok képviselői is csatlakoztak.
Leonyid Szluckij, a szélsőséges Liberális Demokrata Párt vezetője egyenesen azt követelte, hogy a Jablokót nyilvánítsák nemkívánatos szervezetnek, amely jogi minősítés gyakorlatilag betiltja az így minősített csoport tevékenységét, és büntetőeljáráshoz vezet mindazok számára, akik bárhogyan együttműködnek vele.
Külföldi orosz ellenzéki személyiségek, köztük Alekszej Navalnij özvegye, Julija Navalnaja, korábban a Jabloko mellett emeltek szót. A párt azonban elhatárolódott e kijelentésektől, mondván, hogy azok jelöltjeik eltávolításához vezethetnek. A nyár elején több Jabloko jelöltnek megtagadták már a regisztrációját a szentpétervári törvényhozó gyűlési választásokra, és később a párt teljes ottani listáját is elutasították.
Bár a Kreml által ellenőrzött központi választási bizottság július végén jóváhagyta a Jabloko duma választásokra állított jelöltlistáját, addigra a párt több jelöltjét is eltiltották az indulástól, köztük Makszim Kruglov alelnököt, akit júniusban hét év börtönbüntetésre ítéltek a bucsai, mariupoli és más ukrán városokbeli orosz megszállás civil áldozatairól szóló közösségi médiás bejegyzései miatt. A múlt héten pedig kibertámadás érte a pártot nem sokkal azután, hogy adománygyűjtést indított kampányához.
Ritka lehetőség a háborút ellenzők gyülekezésére
A „Békéért és szabadságért! A félelem nélküli életért!” szlogennel kampányoló, s a „tűzszünetért, a diplomáciáért és a békéért”, valamint a „félelemtől és a politikai elnyomástól mentes Oroszországért” fellépő ellenzéki párt több száz fiatal híve gyűlt össze meglepetésre a moszkvai bíróság épülete előtt. Néhányan közülük almát osztottak a párt nevére utaló gesztusként, és a Jablokót támogató jelszavakat skandáltak a több mint nyolc órán át húzódó tárgyalás alatt.
Az esemény kapcsán a BBC felidézte, hogy amióta Oroszország 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, a Kremllel szembeni minden ellenállást elfojtottak. A nyilvános ellenvéleményeket a háborús cenzúra törvényei elnyomják, és súlyos pénzbírságokkal vagy hosszú szabadságvesztéssel rendelik büntetni. Mivel a tüntetések sem engedélyezettek, a mostani meghallgatás ritka lehetőséget kínált a háborút ellenzők nyilvános gyülekezésére. A bíróság épülete előtti járdára a fiatalok krétával felírták a "Jablokóért. A szabadságért" feliratot is.
A Jabloko 2003 óta nem nyert mandátumot a dumában, de azóta is minden választáson elindult. Az egykor Grigorij Javlinszkij elnökjelölt vezette párt később szakított szövetségeseivel – 2007-ben kizárták Alekszej Navalnij néhai ellenzéki vezetőt, és még azután is bírálták, hogy végül 2024-ben bekövetkezett halála előtt bebörtönözték. A Jabloko ennek ellenére Oroszország legkövetkezetesebb háborúellenes hangja maradt, amely annak idején ellenezte Moszkva csecsenföldi háborúját, a Krím 2014-es annektálását és Ukrajna invázióját is.
Ráadásul a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottsága a háború ötödik évében omladozni kezdett, az infláció, a hatalom diktálta internet-kimaradások és az egyre sűrűsödő ukrán dróntámadások közepette 33 százalékra csökkent,
miközben a Jabloko támogatottsága nőni kezdett.
Úgy tűnik, a Kreml megrettent
Kezdetben a központi választási bizottság hajlott arra, hogy engedélyezi a Jabloko szeptemberi választásokon való indulását, a hatalom így – más befolyásolási eszközökkel együtt – felhasználhatta volna a párt 2021-es marginális, alig 1,34 százalékos eredményét annak demonstrálására, hogy a háborúellenes álláspontnak nincs nagy befolyása az országban.
De a Kreml most úgy tűnik, megváltoztatta a számításait, mivel egyre növekvő ellenvélemény jelei mutatkoznak az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Putyin környezetében arra a következtetésre juthattak, hogy az ellenzéket egyértelműen képviselő politikai erő nélkül kevesebben akarnak majd az urnákhoz járulni. Az alacsony részvétel pedig a Kremlnek kedvezne, miközben a választásokon induló többi tíz párt vagy támogatja az ukrajnai háborút, vagy nem kritizálja nyíltan.
És bár az Egységes Oroszország támogatottsága mélyrepülésben van, a BBC tudósítása szerint a Kremlnek továbbra is megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy a választásokon elérje a kívánt eredményt, különösen úgy, hogy független választási felügyelők már régóta nem ellenőrizhetik a szavazást.
