Magyar Nemzeti Bank;luxusingatlan;

Illusztráció: Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón május 26-án

Négymilliárddal olcsóbban próbál túladni három ingatlanon az MNB cége, egyelőre kevés sikerrel

A tavasszal vevő nélkül maradt balatonakarattyai központot és két budavári ingatlant most összesen alig több mint 19 milliárd forintért hirdetik. Az MNB-Ingatlan mérlegében közben közel 20 milliárdos értékvesztés jelent meg.

Másodszor próbál vevőt találni három, jelenleg kihasználatlan ingatlanra az MNB-Ingatlan Kft.: a tavaszi pályázaton még összesen 23 milliárd forintos kikiáltási árat szabtak meg, az új kiírásokban azonban áfa nélkül már alig több mint 19 milliárd forint szerepel - írja a hvg.hu.

A legmagasabb árat az Úri utcai, mintegy 3500 négyzetméteres Bölcs Vár kutatóbázisért kérik, ezt 8,9 milliárd forintért kínálják. A balatonakarattyai üdülő- és konferenciaközpont 7,5 milliárdért került piacra; a 60 ezer négyzetméteres területen 12 épület áll, összesen 13 ezer négyzetméter alapterülettel. Az ingatlan több mint egy éve eladó. A harmadik tétel a Szentháromság téri, 1400 négyzetméteres egykori városháza, amelyért nem egészen 3 milliárd forintot várnak.

A három ingatlan közül a két budavári épület védett műemlék. A pályázatokat az MNB-Ingatlan megbízásából a Colliers Magyarország Kft. írta ki. A hvg.hu felidézi, hogy a 444 korábbi, 23 milliárdos összesített ár elmaradt attól, amennyit a Matolcsy György vezette jegybank a vásárlásukra és felújításukra fordított.

Az MNB-Ingatlan tavalyi mérlege szintén jelentős veszteségeket mutat. A társaság saját tőkéje a 2024 végi 181 milliárd forintról 162 milliárdra csökkent, ami közel 20 milliárd forintos értékvesztést jelent. Már a 2024-es beszámolóban is közel 50 milliárd forint értékvesztést számoltak el. A Szentháromság téri épületet tulajdonló leányvállalat tőkéjét pedig hétmilliárd forinttal, hárommilliárdra értékelték le, miután a könyvvizsgáló szerint a telek korábbi értékelése túlzó volt.

Az ingatlancég tavaly négymilliárd forintos veszteséggel működött. Emellett 27 milliárd forintot követel perben a jegybank székházának felújítását végző generálkivitelezőtől a beruházás túlárazására és hiányosságaira hivatkozva; ez az összeg végső soron a jegybankot illetné.

A székház rekonstrukciója 2021-ben 54 milliárd forintos költségkerettel indult, végül három évvel később áfa nélkül 82,6 milliárd forintba került. Az Állami Számvevőszék a beruházás vizsgálata után feljelentést tett, amelyhez később Varga Mihály is csatlakozott.

Az indoklás szerint a társaság nem minősül átlátható szervezetnek, ezért a vonatkozó jogszabályok alapján nem köthető vele támogatási szerződés.