A Pécsi Tudományegyetemtől (PTE) kiszivárgott információink szerint több mint hetvenen jelentkeztek tagnak az egyetem alapítványának ötfős kuratóriumába. Ismert, hogy a Tisza-kormány 2027 augusztusának végére meg akarja szüntetni az Orbán-kabinet által 2020-ban létrehozott egyetemi alapítványi rendszert, mivel annak működése átláthatatlan, társadalmilag ellenőrizhetetlen és ütközik az uniós konvenciókkal. Az alapítványivá átszervezett, 22 egyetem „visszaalakításának” első lépése, hogy az intézmények Fidesz-politikusokkal és -háttéremberekkel feltöltött kuratóriumát e hónap végéig szélnek eresztik. Szeptemberben minden egyetemen feláll az új kuratórium, aminek dolga az lesz, hogy 2027 szeptemberéig irányítsa a rábízott intézményt.
Mivel a tagok mindössze egy évig tölthetik be állásukat, Pécsen sokakat meglepett, hogy ilyen sokan jelentkeztek az öt kuratóriumi posztra, főleg, hogy – névtelenséget kérő forrásaink szerint – a PTE több, nagy szakmai múlttal rendelkező professzora is beadta pályázatát.
Szerettük volna megtudni, hogy mitől ennyire vonzó egy ilyen „tiszavirág-életű” állás? Kerestük az egyetem rektorát, Fábián Adriánt, hogy megkérdezzük őt a túljelentkezés okáról, ám a posztját július óta betöltő rektort nem értük el.
Beszéltünk viszont a PTE korábbi első emberével, a második rektori ciklusát júniusban lezáró Miseta Attilával, aki megerősítette, hogy hozzávetőleg 70 pályázat érkezett, s az oktatási tárca a jelentkezők mintegy harmadát látta alkalmasnak a kuratóriumi tagságra.
Róluk a közelmúltban szavazott a PTE szenátusa, s meg is nevezték az öt legjobbnak látott jelöltet. A kuratórium összetételéről az oktatási miniszter határoz még ebben a hónapban. Miseta megismételte, amit korábban nyilatkozott lapunknak: az alapítványi forma nem ördögtől való, és nem biztos, hogy a kormány alá rendelt költségvetési intézményként kellene működtetni az egyetemeket. Vélhetően a pályázók is így gondolkodnak, tette hozzá a volt rektor, és bíznak az intézmény alapítványi jövőjében.
„Az egyetemi rektorok többsége hű a NER-hez, az Orbán-kormányt szolgálta az intézménye helyett”Több pályázóval is beszéltünk, s ők hasonló véleményen voltak. Nevük mellőzését kérve elmondták, hogy szerintük az alapítványi hátterű egyetemek gyorsabban tudnak reagálni a világ tudományos, oktatáspolitikai, gazdasági és piaci változásaira, mint a költségvetési intézmények. Utóbbiak ugyanis minden döntésüket a szaktárcával kell konzultálják, s ez a folyamat – emlékeik szerint – korábban mindig körülményes és hosszadalmas volt. Ezt az okozta, hogy valamennyi egyetem összes fontos dolgában az épp illetékes minisztérium mondta ki a végső szót. Egy alapítványi egyetem esetében viszont az intézmény kuratóriuma határoz a szenátus által előterjesztett ügyekben, s ezáltal a döntés helyben és gyorsan megszülethet. A kérdezettek ugyanakkor hozzátették, hogy az egyetemi döntések többségét a szenátusnak kell meghoznia, a kuratórium elsősorban a közép- és hosszú távú, stratégiai kérdésekben kellene, hogy állást foglaljon.
Ha ezek a döntések nem voltak megfelelőek és az egyetem rossz irányba halad, akkor a kormány megvizsgálja a kuratórium felelősségét, s amennyiben indokoltnak látja, változtat a grémium összetételén. Ám a tagok sose kötődjenek pártokhoz, minden delegált az addigi teljesítménye és az egyetem számára megrajzolt jövőképe alapján kerülhessen be a kuratóriumba.
Megemlítettük, hogy az alapítványi forma esetében mindig gond lehet az egyetemi működés átláthatóságával, így azzal is, hogy a sajtó nyílt választ kapjon az intézményt érintő kérdéseire. Erre többen azt felelték, hogy olyan alapítványokat kell létrehozni, amelyek vállalják a transzparenciát, hiszen attól még, hogy egy alapítványi egyetem és az állam közvetlen kapcsolata megszakad, továbbra is az állami költségvetés biztosítja ezeknek az intézményeknek a bevétele javát. Ezért a választóknak joga van megtudni, okosan gazdálkodik-e az egyetem.
A jelek szerint a pályázók bíznak abban, hogy ilyen lesz a PTE, és hogy az átalakításban tevékenyen részt vehetnek. Ennek elismeréseként pedig esetleg nem egy évig tart majd kuratóriumi megbízatásuk.
Ketten azt is elmondták, hogy a nagy hazai egyetemek mindegyikén hasonlóan gondolkodnak, s szinte mindenütt nagy volt a túljelentkezés a kuratóriumi tagságra. Hogy a kormány az alapítványi egyetemeket milyen módon tervezi átalakítani, arról eddig nem osztottak meg konkrét terveket a választókkal, de – várhatóan – néhány héten belül ez is kiderül.
Folyik a vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen, fideszes és KDNP-s politikus juthatott érdemtelenül tudományos fokozathozDoktoranduszok háborognak azon a nyílt levélen, amely leállítaná a doktori védéseket a Pécsi Tudományegyetem filozófiadoktori iskolában