A sikeres fesztivál ismérve, ha izgalmas helyszínen zajlik, és jó programokat kínál: a Margó Irodalmi Fesztivál „nyári kiadására” mindkettő igaz, a Salföldön rendezett eseményen mesés környezetben hallhatja a közönség az irodalommal kapcsolatos előadásokat. A második napon Ott Anna, a fesztivál egyik szervezője például arról kérdezte Tóth Marcsi írót, mi történt vele azóta, hogy Erdő van idebenn című művével 2025-ben elnyerte a legjobb debütáló prózakötetnek járó Margó-díjat. A szerző elmondta, hogy az elismerésnek köszönhetően sok lehetőséget kapott, idén nyáron többek között egy ösztöndíjjal Marokkóba is eljutott, könyve érettségi tétel lett, és a díjnak köszönhetően számos emberrel találkozhatott, ami számára talán a legnagyobb ajándék.
Arról is szó esett, hogy bár Tóth Marcsi a filmes szakmában helyezkedett el, az írást azért szereti, mert szabadabban lehet benne alkotni, és nem kell másnak magyaráznia, miért úgy írta meg a történetet, ahogy – ellentétben a forgatókönyvvel. A szerző harminckét éves korában kezdett el publikálni, regényét pedig – mely novellafüzérként is olvasható – tizennégy évig írta: 2011-ben jelent meg az első novella, és minden évben írt egyet, majd miután 2023-ban a kéziratot Petri-díjra jelölték, a Magvető Könyvkiadó megkereste azzal, hogy kiadná a könyvét.
Elmondta azt is, hogy bár a regény konkrét időszakhoz és fiatalkorának helyszíneihez – Heves és Borsod megye határához – kötődik, más olvasók is tudnak kapcsolódni hozzá földrajzi helytől, társadalmi helyzettől és kortól függetlenül. A kilencvenes évek elején induló könyvben Mara, a falusi származású, városba került negyvennégy éves nő életközepi válságba kerül, majd dobbant a házasságából, és barátnője wellnesspanziójában vállal állást, mely aztán a regény központi helyszíne lesz.
A szerző tizenöt éves volt, amikor édesanyja hasonló helyzetet élt át, ami mély nyomokat hagyott benne, ezért is van a történetben sok valós hely és elem.
– De ez olyan szempontból úgyis mindegy, hogy megvan a könyvnek is az igazsága és az életnek is az igazsága. Ez mindig így van. Amikor beemelsz a könyvbe dolgokat, azok egy magasabb szintre kerülnek, és másképp fogják visszhangozni a te igazságodat
– mondta az író.
A Bánya Kertben Valuska László fesztiváligazgató kérdezte Prieger Zsoltot, az Anima Sound System alapítóját Egy évem József Attilával című kötetéről, melyben az év háromszázhatvanöt napjára találunk idézeteket a költőtől: expresszionista, avantgárd költeményeiből, rögtönzéseiből, reklámverseiből, de levél-, cikk- és naplórészleteiből is. Valuska megkérdezte, mit lehet kezdeni az olvasói elvárásokkal, hisz sokan konkrét József Attila-szövegeket akarnak viszontlátni a kötetben. Prieger szerint meg kell hackelni az életművet, a kanonizált szentélyt egyszerre bibliofil és anarchista módon megváltoztatni.
Szerkesztés közben pedig rájött, hogy József Attila a legnagyobb magyar költő, aki sokakra hatott, így Nagy Lászlóra, Juhász Ferencre és Pilinszky Jánosra is, vagyis mindenki tőle jön, ahogy a nagy orosz írók Gogol köpönyegéből bújtak elő. Elmondta azt is, hogy József Attila jóval szórakoztatóbb és szórakozottabb, mint ahogy azt gondoljuk.
Emellett Valuska az olvasási szokásairól is kérdezte Prieger Zsoltot, aki elmondta, hogy habzsolási vágyból olvas, nem azért, hogy gazdagítsa ismereteit, hanem úgy, ahogy filmet vagy meccset néz, vagy amikor jót eszik. Vagy ahogy az Anima Sound System egy 2022-es száma mondja: „Reading is sexy” (Az olvasás szexi). Kitért arra is, hogy már korán komoly könyveket olvasott, például az orosz klasszikusokat, Dosztojevszkij és Tolsztoj műveit. – Válogatás nélkül olvasok, nem izgat a magas- és a „sportirodalom” közti különbség – mondta, hozzátéve, hogy egyszerre olvas Victor Hugót és Vida Kamillát, Térey Jánost és Dávid királyt. – Mindenevő vagyok, és amire jut idő, azt befalom.
Este a publikum izgalmas elemzést hallott Fazekas Gergely zenetörténésztől, a Zeneakadémia docensétől, aki Szirmai Marcell, azaz Pogány Induló 2024-es rapszámát, a Mámort vizsgálta meg, azaz „szerelte szét” a Dalszerelőműhely című, popzenéről szóló előadás-sorozatában. Előtte felidézte a Szegeden született előadó indulását is, aki tizenhét évesen, 2022-ben robbant be a magyar zenei életbe, 2024 tavaszán pedig az MVM Dome-ban adott koncertet.
Fazekas Gergely kontextusba is helyezte Pogány Induló stílusát: kitért arra, hogy míg a rap műfaj new school válfajában a szöveget nem igazán lehet érteni, addig az old schoolban igen, és abban van rím, illetve egy ismétlődő, más zeneszámból vett, módosított hangminta is – Szirmai Marcell az utóbbi kategóriába sorolható. Aztán elhangzott a szám, melyről kiderült, hogy az elején hallható hangminta Urbányi Zóra énekes azonos című, 2021-es szerelmes számának torzított és felgyorsított részlete. Ezután a rapper elkezdi mondani a szövegét, mely szerelmet nyomokban sem tartalmaz, energiát annál inkább.
Fazekas az elemzés során sorról sorra haladt, kitérve a mesteri rímekre és arra, hogy a rapper a szövegben előbb magát pozicionálja, majd egy nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportot említ: „Szóljon a rapzene bátyja / Csak én figyelem a pórnépet / Mert nem láttam sok olyan vagányt / Aki később ugyanúgy góré lett”.
Emellett Fazekas kitért a szöveg fő témájára, a siker elérésére, a „rocksztáréletre”, majd a rap stílusát is elemezte. Mint mondta, eszelősen erős, ahogy Pogány Induló rappel, és mindegy is, mit mond, mert a kimondás milyensége húzza magával a hallgatót, miközben a rímek metrikai helyével is játszik. Méltatta a szöveg daktilikus lüktetését is, majd közvetlenül utána bejátszotta Johann Sebastian Bach 1739-es h-moll zenekari szvitjét. A közönség pedig meglepődve konstatálhatta, hogy a kettő nem is áll olyan távol egymástól: ritmikailag ugyanaz.
