A napokban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter jelentette be, hogy az elsők között alakul át a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga: sokkal „átláthatóbb és igazságosabb” lesz. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint az elmúlt években számos jogos kritika érte az érettségit, amelynek szerkezete és tartalma véleményük szerint gyerekek és tanárok életét egyaránt „megkeserítette”.
Az átalakítás egyik első lépéseként az érettségi tétel-előkészítő bizottságot már meg is újították, valamint elkezdődött a szakmai egyeztetés is, többek között a Történelemtanárok Egyletével és a Magyartanárok Egyesületével. A tervek szerint a szabályozás végleges formáját ősszel hozzák nyilvánosságra.
Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét arról is kérdeztük, mit hagynának el a jelenlegi érettségi rendszerből.
„A szövegértési feladatból ki kellene hagyni a leíró nyelvtani részt, ki kellene iktatni az egész irodalmi feladatsort, a szóbeli tételek között pedig a minden évben kötelező tíz »életmű« helyett ismét csak hat lenne minden évben mindenki számára kötelező. Azaz Jókai, Mikszáth, Vörösmarty és Herczeg Ferenc a kötelező életművek helyett a kötelezően választható portrék közé kerülne” – fogalmazott Arató, aki szerint a 2024 óta a gyakorlatban is megváltozott érettségi újdonságai közül a témakifejtő esszé akár meg is maradhatna.
„A biflázást, a tesztre gyúrást előtérbe állító irodalmi feladatsor elhagyása és a kritikai gondolkodás fejlesztését is célzó érvelés visszaemelése az oktatáspolitikától fontos szimbolikus gesztus is lenne. Az érvelést talán még nem lehet 2027-ben újra bevezetni, mert erre a jövőre vizsgázók alighanem kevésbé készültek, tehát ennek kell a két év átfutási idő”
– osztotta meg az egyesület álláspontját lapunkkal.
Arató hozzátette, véleményük szerint először egy „átmeneti, a mostaninál kevesebb kárt okozó érettségire” lenne szükség, majd később egy, az új Nemzeti alaptantervvel együtt alaposan átgondolt új modellre. Mint mondta, néhányan projektérettségiben gondolkodnak, ami szintén lehet egyfajta megoldás.
Érdemes lenne megvitatni azt is, hogy egy „nagyobb terjedelmű műértelmező esszé helyett nem lenne-e jobb egy olyan feladatsor, amely egy adott irodalmi szövegre vonatkozó kérdéssort tartalmazna, s csak a kérdéssorra épülve következne egy rövidebb esszé. Ez azért lenne jó irányú változtatás, mert egy mű önálló elemzésére-értelmezésére az érettségizők jó része nem képes, egy vezetett értelmezés és egy rövidebb esszé valahol középen lenne az irodalmi feladatsor és az önálló elemzés között” – tette hozzá. Arató ugyanakkor hangsúlyozta, minden változás előtt egyeztetésre és vitára van szükség.
„Brutál szívatós volt, nem a válaszon, hanem azon kellett gondolkoznod, hogy egyáltalán megértsd a feladatot”Lannert Judit egyúttal bejelentette azt is, hogy a magyarérettségi újragondolása annak a munkának a része, amelynek során nemcsak az új Nemzeti alaptantervet készítik elő, hanem a közoktatás teljes tartalmi szabályozását is újragondolják. Ennek részeként növelnék a magyartanárok szakmai szabadságát is.
Arra a kérdésünkre, hogy ez mit jelentene a gyakorlatban, Arató úgy fogalmazott: az érettségi irodalmi feladatsorának elhagyása és a minden évben „vizsgaköteles” tíz életmű hatra csökkentése már növelné a szakmai szabadságot, de az „igazi felszabadulás” akkor következne be, ha sokkal kevesebb művet írna elő az új NAT, és kiiktatnák a kötelező kerettantervet.
Az új Natnak inkább tanulási feladatokat, célokat (learning objectives), mint műlistákat kellene tartalmaznia. Meggyőződésem, hogy az új Natnak a kronologikus elrendezés mellett másfajta tananyag-kiválasztási és -elrendezési elveket is lehetővé kell majd tennie. Egyesületünk évtizedek óta a kötelező kerettanterv helyett a nem kötelező, csak ajánlott mintatantervek mellett teszi le a voksát. Ezek a komoly akkreditációs folyamaton átmenő – véges számú – mintatantervek jelentenék a teljes megkötöttség és az iskolák, tanárok magukra hagyása közötti középutat.”
„Irodalom elleni oltás a Nemzeti alaptanterv”Arató szerint a tanárok szabadságához hozzájárulna a tankönyvpiac újraélesztése, a központi tankönyveknél jóval korszerűbb sorozatok elérhetővé tétele is.
„A tanárok szabadsága persze nem öncél: azért van rá szükség, hogy ne a tananyag, hanem a diák, a befogadó kerüljön a tanulási folyamat középpontjába, az ő tudásvágyának, művelődési kedvének felébresztése” – fogalmazott Arató.
Lannert Judit hangsúlyozta, a széles körű szakmai egyeztetésre azért is van szükség, hogy elkerüljék többek között azt, hogy egy „politikai bizalmi tanácsadó egyszemélyben határozza meg az ágazat jelenét és jövőjét”. A miniszter Takaró Mihály tevékenységét bírálta, aki a Nat 2020-as átalakításáért felelt. Az új alaptantervet számos kritika érte szakmai körökben, többek között azért, mert a követelmények irreális kihívások elé állították a középiskolásokat. Lannert egyértelművé tette, hogy Takaró Mihály „immár semmilyen befolyással nem bír az oktatás irányítására”.
„Remélem, hogy a jelenlegi Nemzeti alaptanterv nagyon gyorsan a múlt szemétdombjára kerül”Fél a kortárs alkotóktól a magyar oktatáspolitika, a helyzet rosszabb, mint 50 évvel ezelőttA kérdésben megkerestük a Szülői Hangot is. A szervezet üdvözli az oktatási és gyermekügyi miniszter törekvéseit, különösen azt, hogy az új irány szakítana a Takaró Mihály nevéhez kötődő NAT gyakorlatával.
„Mi is úgy gondoljuk, hogy az érettségin elsődlegesen nem a részletes tárgyi tudást, hanem inkább a készségeket kellene számonkérni.
Takaró Mihály tevékenysége miatt irreális mennyiségű lexikális ismeretet kellene elvileg tanítani, ami elveszi az időt az értelmes beszélgetésektől, és megnehezíti, hogy a gyerekekkel megszerettessék az olvasást.
Úgyhogy támogatjuk, hogy a változások már a jövő évi érettségiben megjelenjenek, és hosszabb távon reméljük, hogy a majdani új NAT egy modernebb, gyermekbarát szemlélettel ad majd megoldást a problémákra” – fogalmazott Miklós György, a Szülői Hang alapítója.
