Az Európai Unió végrehajtó szervének számító Európai Bizottság mintegy 30 ezer tisztviselőt foglalkoztat Brüsszelben, akik a 450 millió uniós állampolgár életét befolyásoló jogszabályok előkészítésén dolgoznak. A kívülállók szemében ez a világ óriási presztízst, magas fizetést és befolyást jelent, ám a kulisszák mögötti folyamatok gyökeresen eltérő képet mutatnak. A kiszivárgott belső adatok és a tisztviselőkkel készült interjúk szerint az apparátust súlyos munkahelyi feszültségek, kiégés, valamint a vezetői hatalommal való rendszeres visszaélések terhelik, ami folyamatosan mérgezi az intézményi légkört – írja az osztrák Die Presse.
A panaszok kezelésére létrehozott bizottsági belső tanácsadó testülethez a működésének megkezdése óta 960 megkeresés érkezett munkahelyi zaklatás és nem megfelelő bánásmód miatt. Az érintettek a feletteseik vagy kollégáik elfogadhatatlan viselkedéséről számoltak be, tanúkat, kabinetvezetőket és humánerőforrás-szakértőket neveztek meg a beadványaikban, ám a belső rendszer korlátozott hatásköre miatt ezen jelzések jelentős része érdemi vizsgálat nélkül marad. A panaszkezelő egység vezetője, Lene Naesager nem rendelkezik olyan jogi mandátummal, amely lehetővé tenné a megfogalmazott vádak valóságtartalmának független kivizsgálását.
A hivatalos eljárások megindításához a sértetteknek külön kell kérelemmel fordulniuk a Vizsgálati és Fegyelmi Hivatalhoz (IDOC), vagy súlyosabb esetekben az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF).
A többlépcsős, bürokratikus eljárási rend sok munkatársat eltántorít a formális panasztételtől, mivel tartanak a megtorlástól, a karrierjük kettétörésétől vagy a kollégák általi kiközösítéstől
a szűkös kabineti környezetben.
Túlterheltség és folyamatos készenlét
Az apparátusra nehezedő nyomás jelentős mértékben növekedett, amióta Ursula von der Leyen átvette az Európai Bizottság vezetését. Az elnök által szorgalmazott erőteljes politikai fókusz és a geopolitikai válsághelyzetek egymásutánisága a mindennapi munkatempó extrém felgyorsulását eredményezte. A dolgozók beszámolói szerint a munkanapok reggel hét órakor kezdődnek, és ritkán fejeződnek be este hét óra előtt, miközben a legegyszerűbb rutinfeladatokat is olyan sürgősséggel kell végrehajtaniuk, mintha nemzetközi krízishelyzetről lenne szó.
Kitört a nagy hatásköri háború, Leyen–Kallas-vita bénítja meg az Európai Unió külpolitikájátA folyamatos készenléti állapot és a túlfeszített munkatempó mellett a nehézkes bürokratikus ügymenet is növeli a dolgozók szorongását. Minden egyes háttéranyagnak, elemzésnek és sajtóközleménynek szigorú, többszintű jóváhagyási láncon kell átmennie, mielőtt véglegessé válik. Ez az ellenőrzési kényszer súlyos csúszásokat és folyamatos konfliktusokat szül az egyes főigazgatóságok között, miközben a döntéshozatali felelősség szétporlad a rendszerben, ami a végrehajtásban részt vevő tisztviselők teljes kimerüléséhez vezet.
A tisztviselők tapasztalatai drasztikus eltéréseket mutatnak az egyes bizottsági kabinetek között, mivel a munkahelyi kultúrát döntően meghatározza az adott biztos személyisége és vezetői stílusa. Míg egyes területeken, mint például a klímapolitikai kabinetben, a vezetők támogatják a csapatmunkát, más részlegeknél a hatalmi harcok és a toxikus irányítási módszerek dominálnak. Az érintettek rendszeres kiabálásokról, nyilvános megszégyenítésekről és a beosztottak teljes elnyomásáról számoltak be, amelyeket a felettesek a politikai eredménykényszerre hivatkozva igazolnak.
A fizikai és pszichikai erőszak jelenlétére utal az a döbbentő eset is, amikor egy tisztviselőt a munkaidő lejárta után bántalmazott a felettese a bizottság központi épülete, a Berlaymont közelében található egyik bárban.
A súlyos incidens ellenére az elkövetővel szemben elmaradtak a szigorú fegyelmi szankciók, ami jól mutatja az intézményi védelmi mechanizmusok gyengeségét. A beosztottak úgy érzik, hogy a magas beosztású vezetők védelmet élveznek, míg az alacsonyabb szinten dolgozók védtelenek a hatalmi visszaélésekkel szemben.
A presztízs és a juttatások továbbra is vonzóak
Az intézményen belüli elégedettségi felmérések mindennek ellenére azt mutatják, hogy az alkalmazottak 75 százaléka továbbra is vonzó munkahelynek tartja az Európai Bizottságot. Ez a látszólagos ellentmondás az intézmény által biztosított kiemelkedő pénzügyi és szociális juttatásokkal magyarázható. Egy kezdő, úgynevezett AD-5 kategóriájú uniós tisztviselő havi bruttó fizetése hat- és hétezer euró között mozog, amihez a magánszektorban tapasztalhatónál lényegesen alacsonyabb adóteher és nagylelkű családi pótlék társul.
Az Európai Bizottság vezetésének sürgős és átfogó reformokat kell végrehajtania a belső ellenőrzési és panaszkezelési rendszerekben, ha meg akarja őrizni a szervezet hatékonyságát és erkölcsi hitelét. A toxikus vezetési gyakorlatok és a zaklatási ügyek szőnyeg alá söprése hosszú távon aláássa az európai döntéshozatal minőségét.
A tisztviselők védelme és a független kivizsgálási eljárások megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy a brüsszeli apparátus valóban a közösségi érdekeket szolgáló, modern és fenntartható intézményként működhesse.
