Magyarországon csökkent a nők és férfiak közötti bérszakadék, de Európához semmivel sem kerültünk közelebb

Ha a nyers adatot vesszük, akár örömre is lenne ok, hiszen Magyarországon a 2023-as 17,8 százalékról 2024-re 16,9 százalékra mérséklődött a nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség. Ezzel azonban nagyjából vége is a jó híreknek. Amennyiben az adatot nem önmagában, hanem az európai mezőnyben nézzük, és az uniós átlaghoz hasonlítjuk, akkor már jóval kevésbé rózsás a kép. Magyarország ugyanis pontosan ugyanannyit javított, mint az Európai Unió egésze.

Az uniós átlag ugyanis a vizsgált időszakban 12 százalékról 11,1 százalékra csökkent, azaz mindkét esetben 0,9 százalékpontos volt a javulás. Ennek következtében a magyar és az uniós adat között 2023-ban és 2024-ben is 5,8 százalékpont maradt a különbség. Vagyis túlzás nélkül állítható: a férfiak még mindig jóval többet keresnek, mint a nők.

Negyedikek vagyunk – a sor rosszabbik végén

Arra sem lehetünk büszkék, hogy ezzel Magyarország helyezése semmit sem változott a listán. 2024-ben Észtországban volt a legnagyobb a különbség, 18,8 százalék, Csehországban 18,5, Ausztriában 17,6 százalék. Magyarország 16,9 százalékos értékével továbbra is a negyedik legrosszabb helyen áll az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkaerőpiac nemcsak az uniós átlagnál mutat nagyobb különbséget a férfiak és nők bérezésében, hanem a tagállamok közötti rangsorban is a sor végén található.

A mezőny másik oldalán egészen más számok láthatók. Belgiumban 0,7 százalékos volt a különbség, Luxemburgban pedig –0,8 százalékos értéket mértek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a vizsgált átlagos órabérek alapján a nők keresete valamivel meghaladta a férfiakét.

Ráadásul a magyar 0,9 százalékpontos javulás nemzetközi összevetésben sem különösebben kiemelkedő. Lettországban például egyetlen év alatt 5,1 százalékponttal mérséklődött a bérszakadék, Lengyelországban 3,8, Németországban 2,0, Portugáliában pedig 1,6 százalékponttal.

Van, ahol negyven százalék fölötti a különbség

Az országos átlag ráadásul sok mindent elfed. Egyes ágazatokban a különbség itthon szinte sokkoló. A pénzügyi és biztosítási tevékenységek területén Magyarországon például 40,3 százalékos volt a nők és férfiak közötti bérszakadék 2024-ben. Az Eurostat szerint a rendelkezésre álló tagállami adatok között ez volt a legmagasabb érték. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a pénzügyi szektor jellemzően a magasabb képzettséget és magasabb kereseteket biztosító ágazatok közé tartozik.

Ehhez kapcsolódóan érdemes azért arra kitérni, hogy az Eurostat korrigálatlan bérszakadékot mér. Az adatok rendre a férfi és női alkalmazottak átlagos bruttó órabére közötti különbséget mutatják, nem pedig azt, hogy két azonos munkakörben, azonos tapasztalattal és azonos munkaidőben dolgozó ember fizetése között mekkora az eltérés. Az Eurostat maga is hangsúlyozza, hogy ez az összesített mutató szélesebb fogalom, mint az egyenlő munkáért vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bér elvének megsértése. Ezzel együtt ezek a számok a magyar munkaerőpiac szempontjából kifejezetten elkeserítő képet mutatnak.

Európa lassan, de legalább előre megy

Az uniós folyamat hosszabb távon is érdekes. 2011-ben még 16,2 százalék volt az EU korrigálatlan bérszakadéka, ez csökkent az említett 2024. évi 11,1 százalékra. Az Európai Unióban tehát az elmúlt bő egy évtizedben számottevő javulás történt. Magyarország 2024-es adata viszont azt mutatja, hogy a magyar felzárkózás semmivel sem gyorsabb az uniós átlagnál. Pedig éppen erre lenne szükség ahhoz, hogy az ország a nem túl dicsőséges pozícióján javítson.

Az adat azért is különösen érdekes, mert közben az Európai Unió a bértranszparencia erősítésével próbálja kezelni a nemek közötti bérkülönbségeket. Az uniós szabályozás egyik célja, hogy átláthatóbbá váljon, hogyan alakulnak a bérek, és könnyebb legyen felismerni az indokolatlan különbségeket.

A magyar adatsor azonban egyelőre nem azt mutatja, hogy Magyarország érdemben felzárkózna, mi több, az uniós irányelv hazai átültetése is csúszik. (Az irányelv átültetésének határideje 2026. június 7. volt.) Ez pedig aligha segíti a hazai felzárkózást.