Folytatódott a bérek látványos emelkedése Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2026 májusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete elérte a 764 100 forintot, a nettó átlagkereset pedig 535 900 forint volt. A bruttó bérek egy év alatt 8,7 százalékkal, a nettó keresetek pedig 11 százalékkal emelkedtek. Az infláció alacsony szintje miatt a reálkeresetek – vagyis a bérek tényleges vásárlóereje – 9 százalékkal nőttek, ami továbbra is rendkívül erős ütemnek számít.
A keresetek növekedése ugyan hónapról hónapra fokozatosan lassul – februárban még 9,7 százalékos, márciusban 9,2, áprilisban 9,0, májusban pedig 8,7 százalékos volt a bruttó bérnövekedés –, de a szakértők szerint ez továbbra is kifejezetten kedvező folyamat. A lassulás mögött nem a béremelések kifulladása, hanem inkább a tavalyi magas bázis és a normalizálódó bérdinamika áll.
A nettó bérek növekedése ismét jóval meghaladta a bruttó keresetekét. Ennek oka elsősorban az év elején kibővített családi adókedvezmény, illetve a többgyermekes édesanyákat érintő személyijövedelemadó-kedvezmények. Vagyis a dolgozók jelentős részénél nemcsak a fizetés nőtt, hanem kevesebb adót is kell fizetniük, így több pénz marad a családi kasszában.
A KSH adatai szerint a mediánkereset – vagyis az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres – még gyorsabban nőtt, mint az átlagbér. A bruttó mediánkereset 615 600, a nettó pedig 436 200 forint volt, ami 9,5, illetve 11,5 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. Ez arra utal, hogy az alacsonyabb és közepes jövedelmű munkavállalók bérei átlagosan valamivel gyorsabban emelkedtek, mint a magasabb keresetűeké.
Meglepetésre májusban már jobban teljesített a kiskereskedelem, a fogyasztás növekedése felfelé húzhatja a GDP-tEbben az ING Bank és a Gránit Alapkezelő elemzői is egyetértenek. Mindkét elemzőház szerint a béremelkedést továbbra is több tényező egyszerre hajtja: a januári minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, a közszférában végrehajtott bérrendezések, valamint az, hogy a munkaerőpiac még mindig feszes. Ez utóbbi egyszerűen azt jelenti, hogy sok vállalat továbbra is nehezen talál megfelelő dolgozót, ezért inkább magasabb bérekkel próbálja megtartani a munkavállalóit.
A két elemzőház abban is egyetért, hogy a béremelkedés legfontosabb gazdasági hatása a fogyasztás élénkülése. Mivel a fizetések jóval gyorsabban nőnek, mint az árak, a háztartásoknak több elkölthető jövedelmük marad. Ez már most is jól látszik a kiskereskedelmi forgalomban, és várhatóan az idei gazdasági növekedés egyik legfontosabb támasza lesz. A magyar gazdaságot ugyanis jelenleg elsősorban a lakossági fogyasztás húzza, miközben az export és a beruházások továbbra is visszafogottabban teljesítenek.
A részletek megítélésében ugyanakkor akadnak eltérések. Az ING elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a feldolgozóipar lassú élénkülése már a szállítás és raktározás területén is megjelent, ahol közel 14 százalékos béremelkedést mértek. A Gránit Alapkezelő szerint a közszféra béremelései mellett a versenyszférában is továbbra is erős, 8,5 százalékos bérnövekedés figyelhető meg, ami azt mutatja, hogy a vállalatok még mindig kénytelenek megfizetni a képzett munkaerőt.
Mindkét elemzőház arra számít, hogy az év hátralévő részében ugyan folytatódhat a bérdinamika enyhe lassulása, de jelentős visszaesésre egyelőre nincs ok számítani. Az ING továbbra is 9–10 százalék közötti éves átlagos bérnövekedést vár 2026-ra, és a Gránit Alapkezelő sem számít érdemi fordulatra. Az alacsony infláció miatt a reálbérek várhatóan tovább nőnek, ami kedvező hátteret biztosíthat a fogyasztás bővülésének.
A mostani adatok ugyanakkor egyre inkább megkérdőjelezik a hosszú távú bérmegállapodás fenntarthatóságát. A több évre szóló megállapodás erre az évre 7,4 százalékos bruttó átlagkereset-növekedéssel számolt, miközben a jelenlegi adatok alapján ennél jóval magasabb, 9–10 százalék körüli béremelkedés valószínű.
Mindez azért különösen fontos, mert a megállapodás a minimálbér jövő évi emelését a bérek és a GDP alakulásához köti. Ha a bérek a vártnál gyorsabban nőnek, miközben a gazdaság teljesítménye továbbra is elmarad a korábbi tervektől, akkor szinte elkerülhetetlenné válhat a megállapodás újratárgyalása. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi kormány által kialakított, 2027-re tervezett minimálbér-emelési pálya várhatóan nem lesz változtatás nélkül tartható.
