Nem okozott senki számára meglepetést, hogy az orosz legfelsőbb bíróság hétfői ülésén elutasította a Jabloko párt fellebbezését. Az így jogerőssé vált ítélet végleg kizárja Oroszország legrégebbi liberális pártját a szeptember 18–20-i parlamenti választás országos pártlistás szavazásából. Az orosz választási környezetben, amelyet teljességgel ellenőriz és manipulál a Kreml, eleve nem volt sok esélye a kis liberális pártnak. Ám mivel a Jabloko az egyetlen békepárti programmal kampányoló, az ukrajnai háború azonnali befejezését és diplomáciai rendezést, információszabadságot és a politikai elnyomás megszüntetését szorgalmazó párt volt, ezért az elnöki adminisztráció jobbnak látta megakadályozni indulását.
A Putyin-rezsim azt a kockázatot sem vállalta, hogy hangjuk egyáltalán hallható legyen a kampányban.
A párt egyéni jelöltjeinek indulását nem tiltotta meg a legfelsőbb bíróság, minden bizonnyal azért, mert az egyéni választókerületekben eleve sokkal nehezebb mandátumot szerezni, orosz viszonyok közepette egyenesen lehetetlen ellenzéki jelöltek számára.
A duma, az orosz parlament alsóházának 450 mandátuma fele-fele arányban oszlik el a pártlistákon és az egyénileg jelölt képviselők között. A bejutási küszöb a pártok számára 5 százalék. Az egyéni választókerületek győztesei rendszerint a kormányzó Egységes Oroszország vagy a Kreml által engedélyezett, a demokratikus berendezkedés igazolására kirakatban tartott, azonban a hatalommal mindenben együttműködő látszatellenzéki pártok jelöltjei, feltéve, hogy utóbbiak nem az elnöki párt jelöltjével szemben indulnak.
Amint arról a Népszava is beszámolt, a Jabloko eltiltását a dumán kívüli nacionalista, háborúpárti Rogyina (Haza) párt kezdeményezte, vagyis a Kreml gyakorlatilag „kiszervezte a piszkos munkát”. Alekszandr Zsuravljov, a Rogyina vezetője, a szélsőséges Liberális Demokrata Párt képviselője arra hivatkozva kérte a Jabloko kizárását, hogy az szerinte tele van árulókkal, akik a Nyugatnak dolgoznak, nyugati értékeket vallanak, céljuk nem más, mint a választások és maga Oroszország hiteltelenítése. Keresetük konkrét indoklása abszurd tételek sorát tartalmazta. A háború tűzszünettel történő azonnali vagy legalább mielőbbi lezárásának sürgetését „szélsőséges kijelentésként” rótták fel, külföldi tiltott pártfinanszírozással vádolták az emigráns orosz ellenzék által csak nyilatkozatban támogatott liberális pártot.
Az orosz biztonsági szolgálatok érvei győztek a Jabloko párt választási részvételéről szóló vitábanDe a legabszurdabb a „szerzői jogok megsértésének” vádja volt. A feljelentő Rogyina azt kifogásolta, hogy a Jabloko weboldalán fellelhető, a hirosimai bombázásról készült fénykép az amerikai hadsereg szerzői jogait, más, ChatGPT-vel generált képek pedig a programfejlesztő OpenAI cég jogait sértik.
Az emigrációra kényszerült nagy múltú, tekintélyes lap, a Novaja Gazeta Europa egyik véleménycikkének szerzője erre úgy reagált, hogy mindez helytálló vád abban az országban, ahol az utóbbi, háborús években a nagy orosz mozik is kalóz (azaz lopott) filmek sorát vetítik.
Az is sokatmondó volt, hogy a Rogyinának a Jabloko elleni keresetét ugyanaz a Vjacseszlav Kirillov bíró tárgyalta, aki 2023 januárjában elutasította a bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőnek a fogva tartása körülményei ellen benyújtott panaszát. Kirillov akkor eleve csak videókapcsolaton keresztül hallgatta meg Navalnijt. A kereset napirendre tűzésére, a meghallgatásra csak késve, a Navalnij egészségi állapotának romlásáról szóló jelentések, valamint az őt támogató orvosok, ügyvédek és jogvédők nyilvános felhívásának hatására került sor.
De Kirillov volt az is, aki feloszlatta a 2024-es elnökválasztásra Borisz Nagyezsgyin liberális volt dumaképviselőt jelölő Polgári Kezdeményezés Pártját, és ő volt az is, aki idén áprilisban „szélsőséges” szervezetnek minősítette a Nobel-díjas Memorial emberi jogi csoportot, amely 1980-as évek végi alapítása óta feltárta a szovjet idők bűncselekményeit, védte az emberi jogokat és információkat osztott meg a politikai elnyomásról. Ilyen előzmények tükrében nyilvánvaló volt, hogy helybenhagyják a Rogyina keresetét.
A Jabloko fellebbezése ügyében a jogerős ítéletet egy háromtagú testület hozta meg, amelynek elnöke Vlagyimir Zajcev, a legfelsőbb bíróság tagja volt. Ő is a Kreml akaratának közismert végrehajtója – a száműzetésben működő orosz Meduza portál fel is idézte, hogy idén februárban egy bírói trió tagjaként helybenhagyta az immár száműzött, amerikai szervezetként bejegyzett Navalnij-hálózat, az FBK „terrorista szervezetnek” minősítését. Az is Zajcev volt, aki 2018-ban helybenhagyta Alekszej Navalnij kizárását az orosz elnökválasztásról.
A Jabloko ellen felhozott legsúlyosabb vád azonban a külföldi támogatás, amely a hatályos orosz kampányfinanszírozási törvényeket sérti, és mint ilyen súlyos büntetést von maga után.
Nyikolaj Ribakov Jabloko-elnök abszurdnak nevezte a vádakat, és nyilvánosan ismertette azok cáfolatát. A tiltott külföldi pártfinanszírozás kapcsán a párt vasárnap, a fellebbezés hétfői tárgyalása előtt közzétett egy jelentést, melyben bebizonyította, hogy a kormányzó Egységes Oroszország, valamint más Kreml-barát pártok is kaptak külföldi adományokat. Az orosz ellenzéki média által ismertetett jelentés szerint az Egységes Oroszország 811,75 milliárd rubelt (közel 10 millió dollárt) kapott 22 országból származó adományozóktól, köztük olyan, barátságtalannak tekintett nyugati országokból is, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország.
A dumában jelen lévő rendszerhű ellenzéknek nevezett pártok is kaptak ilyen adományokat. Az Igazságos Oroszország több mint 197 millió, az Új Emberek 98 millió, a Liberális Demokrata Párt 35 millió, a kommunisták pedig 11,37 millió rubel bevételt szereztek olyan adományozóktól, akik külföldről kapnak pénzt.
Sőt a Jabloko elleni eljárást kezdeményező, dumán kívüli Rogyina is 3,5 millió rubelt kapott olyan személyektől, akiknek jövedelme ugyancsak külföldről származik. Ezzel szemben
a Jablokót azzal vádolták, hogy számlájára olyan személyek adományoztak, akiknek jövedelme külföldről származik vagy korábban külföldről kaptak pénzátutalásokat – az orosz Szövetségi Pénzügyi Felügyelet összesen 16 ezer 900 rubelre (62 ezer 500 forintra) becsülte ezek összegét.
Ribakov védekezése szerint az a tény, hogy a párt valamely adományozójának külföldi tevékenységből származó jövedelme van, nem minősítheti a törvényes adományt „külföldi finanszírozásnak”, ezért vagy semmisítsék meg a legfelsőbb bíróság Jablokót kizáró döntését, vagy ezt a kritériumot „következetesen” alkalmazzák minden olyan pártra, amely részt vesz a szeptember 20-i parlamenti választásokon.
Mihail Zigar ismert orosz független újságíró, a Dozsgy tévé alapítója szombaton kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök személyesen hozta meg a döntést, hogy kizárják a Jablokót, amelynek „A békéért és a szabadságért” kampányszlogenje éles ellentétben áll a Kreml pártjának „Minden a győzelemért” szlogenjével.
A legfelsőbb bíróság hétfői, a jogerős döntést meghozó ülése is azt igazolta, hogy az ügy kiemelt figyelmet kapott a Kremlben.
A legfelsőbb bíróság épülete fokozott biztonsági őrizetet kapott, a kivezényelt rohamrendőrök legalább 35 gyülekező Jabloko-szimpatizánst vettek őrizetbe és hurcoltak el. Maga az ülés nyilvános volt, de nem közvetítették.
Ribakov a többórás ülés után azt nyilatkozta a helyszínen lévő orosz újságíróknak, hogy „csupán egy bírósági eljárás utánzata zajlott”, amelynek keretében a testület kísérletet sem tett arra, hogy foglalkozzon az ügy lényegével. Leszögezte: „A Jablokót gyakorlatilag azért zárták ki a választásokból, mert a béke és a szabadság mellett állt ki”, s azt hangsúlyozta, hogy továbbra is minden rendelkezésükre álló jogi eszközt igénybe fognak venni igazuk bizonyítására.
Bár eszközeik és lehetőségeik igencsak korlátozottak, Ribakov elmondása szerint a Jabloko egy „B tervet” készít azon oroszok számára, akik támogatják a párt békepárti programját, de most nem szavazhatnak a jelöltjeire. Az alternatíva részleteit nem ismertette, csak annyit mondott el, hogy fellebbezést nyújtanak be az ítélet ellen a legfelsőbb bíróság tanácsadó testületéhez, valamint az orosz alkotmánybírósághoz. A döntések – ha egyáltalán napirendre tűzik a fellebbezést – borítékolhatók a kormánypárt és Putyin elnök támogatottságának megállíthatatlan csökkenése közepette.
Ugyancsak hétfőn, a Jabloko fellebbezésének tárgyalásával egy időben a pszkovi városi bíróság az orosz hadsereg megrágalmazása címén 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte Lev Sloszberget, a liberális párt alelnökét. Amint arról a Népszava beszámolt, Lev Sloszberg tavaly december 5-től volt előzetes letartóztatásban. A bíróság „nagylelkű” volt, az ügyészek ugyanis 12 év és egy hónap letöltendő börtönbüntetést kértek.
Kemény börtönévek várnak az orosz Jabloko egyik volt vezetőjére a hadsereg lejáratásának koholt vádja miatt