A fogyókúrás gyógyszerek és a hormonterápiák terjesztésétől kezdve a halhatatlanságra törekedő milliárdosok vágyainak megosztásáig a közösségi média alaposan átírta az emberek egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteit és az ezekhez való hozzáállását: platformot biztosít tapasztalataik megosztására, kapcsolatot enged teremteni hasonlóan gondolkodó, támogatóan fellépő társakkal, lehetőséget ad tünetekről, állapotokról való tájékozódásra.
Az esetek egy részében ez hasznos is lehet, de az online térben megjelentek a haszonleső, felelőtlen – akár mesterséges intelligencia által generált – szereplők is, akik milliókat is kereshetnek ellenőrizetlen, hamis tanácsaikkal.
A YouTube-on az egészséggel foglalkozó videók több mint 200 milliárd megtekintést értek el, és a felhasználók ma már naponta több százmilliószor keresnek rá orvosi kérdésekre a Google-ban – olvasható a The Economist könyvszemléjében. Napjaink új csodája, a mesterséges intelligencia egyre inkább bevonja internetet a wellnessiparba. Az Ipsos nemrégiben végzett közvélemény-kutatása szerint a brit válaszadók közel 30 százaléka kap orvosi tanácsot nagy nyelvi modellek (LLM) közreműködésével. 40 millió ember kér orvosi tanácsokat a Chat GPT-től; amelynek egy új funkciója a felhasználók egészségügyi adatai és fittségkövető alkalmazásai alapján képes testre szabni a válaszait.
Az előnyök, úgy tűnik, egyértelműek. Néhány kattintás után olyan kérdésekre kaphatunk válaszokat, amelyekért sokáig kellene várakoznunk az orvosnál és amilyeneket esetleg egyesek még szégyellnének feltenni is.
Deborah Cohen azonban koránt sincs meggyőződve arról, hogy a technológiai fejlődés egészségesebbé teszi az embereket. A közösségi médiában szabályozatlanul, óriási mennyiségben megjelenő hirdetésekre és a wellnessiparra (amely gyógyszeripari, technológiai, egészségfigyelő kütyüket és táplálékkiegészítő-gyártó-cégeket foglal magában) hivatkozva azt állítja, hogy egy globális közegészségügyi kísérletet folyik az online térben, ami több kárt okozhat, mint hasznot.
Minden valódi orvosra, aki az orvostudományi kérdésekről posztol, több életvezetési tanácsadó, egészségügyi podcaster és sarlatán jut, akik képtelenségeket terjesztenek: például, hogy a kutyáknak való féreghajtó jó rák gyógyítására vagy a kávébeöntés megfelelő a szervezet méregtelenítésére. Deborah Cohen szerint az internet háromféle módon változtatja meg az egészségügyet.
Az egyik, hogy meggyőzi az embereket arról, hogy betegek, miközben valójában nem azok.
Az író elemzi a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral ( ADHD ) kapcsolatos bejegyzések robbanásszerű növekedését az elmúlt években: az ADHD-t jellemzően gyermekkorban diagnosztizálják, de 2020 és 2023 között négyszeresére nőtt a diagnózist kérő felnőttek száma az Egyesült Királyságban.
A TikTok legnézetteb, ADHD-vel foglakozó videóinak elemzéséből kiderült, hogy kevesebb, mint felük mutatott rá pontosan a tünetekre, de teljesen hétköznapi viselkedésformák betegségnek való beállításával („nehezen fejezel be egy könyvet, hacsak nem érdekel igazán nagyon?”) a videók nagyobb érdeklődést generálnak, ezzel segítve azokat, akik teszteket és étrend-kiegészítőket árulnak.
A második, hogy létrejött a gyógyszerek internetes reklámozásának szabályozatlan vadnyugata.
Az USA-t ás Új-Zélandot kivéve szinte mindenhol tilos gyógyszerek reklámozása, az interneten azonban ezek is terjedhetnek, azokból a régiókból, ahol ez lehetésges. Gyakori a bújtatott reklám is, amikor fizetett vagy ingyenes juttatásokat kapó megszólalók, influenszerek eljárásokat, gyógyszereket, gyógyintézeteket említenek.
Célközönségnek számítanak azok az egészséges emberek, akik szoronganak egy esetleges megbetegedés miatt. Az olyan címekkel rendelkező videók, mint például: Ez a közönséges étel táplálja a rákos sejtjeidet – több millió megtekintést érnek el. Vagy ott a tesztoszteronpótló terápia, amely a niche (császármetszés utáni elhúzódó menstruáció) kezelésből a fiatalság forrásaként és a férfias beteljesülés segítőjének egyik fajtájaként kezdtek dicsőíteni: olyan emberek használják, mint Joe Rogan podcastkészítő, vagy Robert F. Kennedy jr. egészségügyi minszter, aki oltásellenes nézeteiről is ismertté vált. Az online klinikák és hirdetések néha elfelejtik említeni a tesztoszteron mellékhatásait, amelyek a szörnyűtől (meddőség) a szörnyen ironikusig (a herék összezsugorodhatnak) terjednek. Deborah Cohen megjegyzi, hogy az ilyen állítások azonban alaptalanok, mivel az orvostudomány a valószínűségek, nem pedig a bizonyosságok tudománya, és nincsenek általános, mindenki számára működő gyógymódok.
A harmadik pont éppen ez: az interneten terjesztett könnyen elérhető és gyors megoldások megnehezítik az orvosok dolgát.
Sok beteg úgy jelenik meg a vizsgálatokon, hogy szerintük bizonyítékok vannak betegségükre, amit a sokszor látott influenszer-vallomások is alátámasztanak. Néhányan hamis tesztek és kis, ellenőrizetlen cégek által készített ultrahang-vizsgálatok eredményeit viszikk magukkal. Az orvosoknak ezután további vizsgálatokat kell rendelniük a betegségek kizárása érdekében, ami szorongóbbá teheti a betegeket, időt és erőforrásokat pazarol.
Deborah Cohennel, a Live Science munkatársa készített interjút, amelyben a szerző elmondja, hogy a kezelésekről alkotott elvárásaink, ismereteink, elképzeléseink alakítják egészségünket, ha orvoshoz megyünk, megpróbálja azt is megállapítani mik és milyenek ezek, mit várunk az adott konzultációtól. Ezeket az ismereteket eddig is nagyban alakította környezetünk, amihez az utóbbi időben már a nagy nyelvi modellek is hozzájárulnak. Új egészségügyi írástudás van kialakulóban.
Az internettel az a baj, hogy gyors és egyértelmű megoldásokat kínál, majd amikor a betegek elmennek az NHS (az EK Nemzeti Egészségügyi Szolgálata) rendelésre, akkor az orvosoknak többféle lehetőség közül kell kezelést választaniuk, ajánlaniuk, vagy azt kell mondaniuk, nincs nyilvánvaló megoldás.
Debprah Cohen szerint a közösségi média szélesíti az orvosok és a betegek közötti szakadékot, ugyanakkor be is tölti azt. A probléma az, hogy az, amivel a hiányt betölti, az gyakran nem a legmegfelelőbb megoldás. Biztos, hogy egy betegséggel kapcsolatos kérdésre a TikTokon vagy az Instagramon kell lennie a válasznak? Vagy lehetne ezt más, biztonságosabb felületen is megoldani? Ha ezeken a helyeken a kezelés előnyeiről beszélnek, vajon a káros hatásokat is szóba hozzák? Mert semmi sem ártalmatlan. Mi a kockázata egy adott dolognak, vagy mi történik, ha nem teszek semmit? Milyen alternatívái vannak annak, amit eladnak nekem?
Az is az online megszerezhető ismeretek felé fordítja az embereket, hogy az internet bármikor, a nap 24 órájában elérhető, ahol könnyen érthető stílusban adják elő a szereplők a mondanivalójukat, az NHS honlapján hosszú, unalmas ismeretterjesztés folyik. Ennek megfelelően kellene átalakítani a történetmesélés módját.
A közösségi média másik problémája, hogy az emberek passzívan fogyasztanak információkat – egészségügyi ismeretekeket is –, olyanokat, amelyekről nem is tudják, hogy érdeklik őket.
