A Kyiv Independent szerint szerda éjféltől egymást követték az ukrán főváros különböző kerületeit megrengető, nagy erejű robbanások. Majd hajnali hat óra után újabb becsapódások sorozatát élték át a kijeviek. A légiriadó lefújása után mintegy fél órával, fél kilenc tájban azonban újabb légiriadó kezdődött, amelyet a jelentések szerint Kijev felé tartó Banderol robotrepülőgépek (más néven cirkáló rakéták) miatt adtak ki.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy az újabb orosz támadásnak legkevesebb 12 halálos áldozata van, s a mentési munkák még tartanak a becsapódások helyszínein. Közösségi médiás bejegyzésében a polgármester péntekre gyásznapot hirdetett a városban.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint az éjjeli csapásokban ezen felül mintegy 40 ember sebesült meg.
Közösségi médiás bejegyzésében az elnök tömegesnek nevezte az orosz támadást, amelyet különböző ballisztikus és cirkáló rakéták és drónok együttes bevetésével hajtottak végre, hogy „a lehető legnagyobb kárt okozzák a polgári infrastruktúrában”.
Az ukrán légierő azt közölte, hogy Oroszország 46 cirkáló rakétát, köztük két, új típusú Banderolt, valamint 168 Sahid típusú drónt vetett be Kijev ellen, s ezek több mint 85 százalékát sikerült lelőni. A légierő jelentése ugyanakkor – egy nemrég bevezetett, vitatott gyakorlatnak megfelelően – nem szólt arról, hogy az orosz erők a támadásban hány ballisztikus vagy hiperszonikus rakétát vetettek be. Közlésük szerint az ukrán főváros 28 helyszínét érte rakéta- vagy dróncsapás.
A jelentések szerint az orosz támadásban egyebek között találatot kapott és kiégett egy nyolc emeletes lakóház felső két szintje, egy gyerekkórház és több raktárépület is. Reggelre erős füstszag terjengett az ukrán fővárosban.
A Kijevi terület katonai kormányzatát vezető Timur Tkacsenko azt közölte, hogy Kijev keleti elővárosában, Brovariban egy halálos áldozata és egy sebesültje volt az ottani ipari létesítmények egyikét ért támadásnak.
Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor azt jelentette, hogy az orosz erők Kijevben és a kijevi régióban katonai ipari létesítményeket, egy szállítási és logisztikai központot, valamint raktárakat támadtak.
A moszkvai közlés szerint a célpontok között volt a „pilóta nélküli járművek alkatrészeit” gyártó Fire Point vállalat, egy kereskedelmi és raktárkomplexum, ahol drónalkatrészeket gyártottak, az Antonov légi ipari vállalat egy drónokat gyártó összeszerelő üzeme és egy lőszerraktár is.
Az ukrán főváros elleni újabb nagy szabású légitámadásra olyan helyzetben került sor, amikor Ukrajna gyakorlatilag kifogyott az orosz ballisztikus rakéták ellen egyedül hatékony amerikai Patriot légvédelmi rendszerek elfogórakétáiból. Oroszország az elmúlt hetekben kihasználta ezt a helyzetet, és drasztikusan megnövelte a tömeges támadásokban használt rakéták számát.
„Sajnos, miközben Moszkva ballisztikus rakétákba és eszkalációba fektet be, az ilyen csapások nem mindig kapják meg a kellő választ a világtól” – mondta Zelenszkij. „És amíg Ukrajna nem rendelkezik elegendő antiballisztikus védelemmel, Oroszország nem fogja komolyan venni a békét. Ukrajna emellett megpróbálja kiépíteni saját hazai antiballisztikus rakéta légvédelmi rendszerét.
Bár a Fire Point ukrán hadiipari cég, amely a rendkívül hatékony FP-1 és FP-2 drónokat, valamint a Flamingo cirkálórakétákat gyártja, állítólag jól halad a ballisztikus rakéták leküzdésére tervezett Freja légvédelmi rendszerének fejlesztésével, ennek hadrendbe állítására korábbi jelentések szerint a kért nyugati segítség biztosítása esetén is leghamarabb 2027 elején kerülhet sor.
